Az eg�szs�ges embernek naponta k�r�lbel�l sz�z hajsz�la hullik ki. Nincs ok az aggodalomra addig, am�g a sz�lak folyamatosan cser�l�dnek, �s egyenletesen oszlanak el az eg�sz hajas fejb�r�n. Ha azonban ezt a m�rt�ket jelent�sen meghaladja a hajhull�s, az lelkileg is hat�ssal lehet az �rintettekre.
 
A hajhull�s ter�n az �tt�r�st a Bonni Egyetem nemzetk�zi kutat�csoportja �rte el. Hat �v munk�j�val siker�lt beazonos�taniuk azt a g�nt, amely felel�s egy ritka kopaszod�si fajta �r�kl�d�s��rt. �k fedezt�k fel els�k�nt azt a receptort, amely szerepet j�tszik a haj n�veked�s�ben. Most azt rem�lik, hogy �j kezel�si m�dszereket fejleszthetnek ki a hajhull�sra. A tanulm�ny a Nature Genetics m�rciusi sz�m�ban jelenik meg, de janu�r 24-t�l m�r el�rhet� az interneten.

"Hab�r ez a fajta kopaszod�s meglehet�sen ritka, fontos lehet sz�munkra a hajn�veked�s mechanizmus�nak megismer�s�ben” – �ll�tja a kutat�s vezet�je, Regina Betz. A betegs�g �r�kl�dik, a f�rfiakat �s n�ket egyar�nt �rintheti. A betegek m�r gyermekkorukban elkezdenek kopaszodni, majd az �letkor el�rehaladt�val a hajhull�s fokoz�dik.

A betegs�get genetikai elv�ltoz�s okozza. Megakad�lyozza, hogy a hajhagym�k fel�let�n lev� receptorszerkezetek rendesen kialakuljanak. Ez a hajn�veked�sben fontos szerepet j�tsz� receptor eleddig ismeretlen volt a tud�sok sz�m�ra.

Markus N�then professzor szerint a hib�s receptorstrukt�ra a G-feh�rje �ltal �sszekapcsolt receptorok t�pus�ba tartozik. Ez j� h�r, mivel ezek j�l kezelhet�k gy�gyszeresen. A kutat�k beazonos�tottak tov�bb� egy bels� elv�laszt�s� h�rviv�t, amely �sszek�ti a hajhagym�t a receptorral. Ez lehet�s�get ad �j hat�anyagok kidolgoz�s�ra.

A csapat egy m�sik tagja a mekkai King Faisal k�rh�z b�rgy�gy�sza Khalid Al Aboud felelt a klinikai esetek tanulm�nyoz�s��rt. 2002-ben a fent eml�tett ritka betegs�get vizsg�lt�k egy Sza�d-ar�biai csal�d tagjain. A tud�soknak siker�lt elemezni a csal�dtagok DNS-�t. A csal�d genetikai �llom�nya adta a kutat�csoport sz�m�ra a kulcsot a hajn�veked�s �s hajhull�s alapjainak meg�rt�s�hez. A tud�sok most abban rem�nykednek, hogy ez az egyedi eset olyan fejleszt�seket eredm�nyezhet, amely a j�v�ben a betegek sz�lesebb k�r�nek is el�ny�re v�lhat.