Manapság rengeteget hallani arról, hogy az önpusztító életmód, az egészségtelen és rendszertelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életvitel következtében számos betegség alakulhat ki. Így például a fenti életstílus gyakori következményei a szívés érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus, a szélütés és a hirtelen szívhalál. A szívés érrendszeri megbetegedések aránya nagyon jól behatárolható államhatárok tekintetében. Magyarországon a keringési megbetegedések következtében bekövetkezett korai halálozások aránya háromszor magasabb, mint az Európai Uniós átlag. Ez még a keleteurópai átlagnál is rosszabb.

Gyilkos négyes

Sokan gondolnak a lehetõ legrosszabbra, amikor fájdalmat éreznek a mellkasukban. Elõfordul, hogy nem szívés érrendszeri megbetegedés okozza a fájdalmat, azonban sokszor ténylegesen a szív megbetegedése áll a háttérben. A szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája a szívkoszorúerek elmeszesedése, amikor az artériák falán lévõ zsíros lerakódások következtében megkeményedik az érfal és az ér is beszûkül. Ennek kialakulásában több tényezõ is szerepet játszhat, mint például a magas vérzsírtartalom, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a nem. és egyes örökletes tényezõk is.

Az esetek 80 százalékában a "gyilkos négyes" az elhízás, a magas vérzsírszint a cukorbetegség és a magas vérnyomás egymás hatását erõsítve együttesen okozzák a szív különbözõ megbetegedéseit és annak tragikus következményeit.

Az utóbbi években több nõ halt meg keringési, mint daganatos betegségekben. Jellemzõ, hogy a mai magyar társadalomban még nem eléggé tudatosult, hogy a kardiális megbetegedések nemcsak a férfiak körében, és nem csupán idõs korban szedik áldozataikat, hanem a nõk között is ezek okozzák a legtöbb rokkántságot és halált. A hölgyeknek nyolcszor nagyobb az esélye, hogy szívizominfarktus vagy szélütés vessen véget az életüknek, mint arra, hogy mellrákban vagy petefészekdaganatban haljanak meg.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szív vérellátási zavara leggyakrabban mellkasi fájdalmat okoz. Szívinfarktust a szívkoszorúérben bekövetkezõ vérrögösödés vált ki. A vérrög növekedésével csökken a verõereken átáramló vér mennyisége. A szívizom végül mûködésképtelenné válik, vérellátása egyre rosszabb, így az izomszövet oxigén hiányában fulladni kezd. Nagyon fontos, hogy a beteg minél elõbb orvoshoz jusson, mert az elzáródás miatt a szívizomrostok elhalnak. Ezért, ha bárki tizenöt percnél hosszabb ideig, szokatlan, erõs mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívjon orvost, hogy szakintézetben kivizsgálhassák szívinfarktus gyanújával.

A szívinfarktus tünetei

Az orvosi szûrésen túl, hatékony lehet a megelõzésben a pihenés, a kevésbé feszített munkatempó, a rendszeres testmozgás, az egészséges és vitamindús táplálkozás. Különösen a C-vitamin-utánpótlásra figyeljünk oda, hiszen ez a vitamin védi legjobban a szívet és ereket, szerepe van az oxigénnek a hemoglobinhoz történõ kötõdésében, az oxigén szállításában. Ha a C-vitamin kalciummal együtt kerül a szervezetbe, jobban felszívódik és gyorsabban hasznosul a sejtekben. Nagy szerepe van még a megelõzésben a bétakarotinnak és licopinnak (sütõtök, sárgarépa, gyümölcsök), valamint az antioxidánsoknak. A napi egy deciliter vörösbor, a vöröshagyma és a fokhagyma is jótékony hatású. A magnézium, kálium, kalcium tartalmú ételek fokozzák a szívizom erejét és ellenálló képességét. Az olajos magvak megakadályozzák a trombózisképzõdést.

Évente egyszer mérjünk vérnyomást!

Az ideális vérnyomás 135/85 Hgmm alatti, függetlenül attól, hogy az illetõ hány éves. Természetesen fiataloknál ez az érték még alacsonyabb is lehet. Ha csak 1020 Hgmmrel nagyobb a vérnyomás a fentinél, akkor fokozatosan, még magasabb értékek mellett viszont ugrásszerûen emelkedik azoknak a száma, akik a várható életkornál hamarabb halnak meg. Különösen fontos ennek ismerete az idõsebb korosztály tekintetében, de 35 év felett évente legalább egyszer mérjük meg vérnyomásunkat.