A magzat fejl�d�se:

Egy ember att�l fogva kezd el l�tezni, amikor az ond�sejt �s a petesejt egyetlen sejtt� egyes�l: ez a zig�ta, a megterm�keny�tett petesejt. A hat napos v�ndorl�s sor�n (a m�hk�rtb�l a m�h �reg�ig) a zig�ta a sejtek halmaz�b�l �ll� g�mb�csk�v� alakul, ez a blasztocita vagy differenci�latlan embrion�lis sejt. Az els� h�napban ez a sejt magzatt� (embri�) fejl�dik, mely kb. 5 mm hossz�, szervei kezdetleges form�ban elkezdenek fejl�dni. Az �t�dik h�ten a magzat el�ri a 10 mm-t. A v�gtagr�gyek kicsit karokk� �s l�bakk� fejl�dnek, a fej n�veked�se pedig lehet�v� teszi az egy fejl�d�s�t.

A harmadik h�napt�l kezdve kifejl�dnek a szervek, m�r m�k�dik a hall�s, mely els�sorban az anyai sz�vm�k�d�st �rz�keli. A 20. h�ten a magzat test�t gyapj�szer� anyag bor�tja, mely v�delm�t szolg�lja, s a k�vetkez� h�napokban fokozatosan elveszti. Az �t�dik h�napban a magzat nagys�ga kb. 25 cm �s szabadon lebeg a magzatv�zben. A magzat fejl�d�se ekkor m�r olyan szinten van, hogy k�pes nyelni, em�szteni, vizeletet �r�teni �s hormonokat kiv�lasztani. A hetedik h�napban a magzat m�r rendelkezik a leend� feln�tt legfontosabb szerveivel. A kilencedik h�napban pedig a magzat fejl�d�se eljut oda, hogy k�pe vil�gra j�nni.

A terhess�g h�tr�l h�tre

h�tr�l h�tre	a magzat fejl�d�se	a terhes n�
1		�ltal�ban az utols� menstru�ci� kezdete ut�n k�t h�ttel esnek teherbe a n�k. A terhess�get azonban az utols� menstru�ci� els� napj�t�l sz�m�tj�k, �gy mikor megfogan a baba, m�r k�t hetes terhes vagy.
2	A megterm�keny�tett petesejt azonnal oszt�dni kezd �s elindul a m�h fel�.
3	A harmadik h�t v�g�re a cs�ra be�gyaz�dik a m�hfalon l�v� ny�lkah�rty�ba.
4		Olyan hormonok termel�dnek, amik le�ll�tj�k a menstru�ci�s ciklust. Tal�n gyakrabban van vizel�si ingered, melled nagyobb, �rz�kenyebb lehet.
5	A baba most 2 mm. Kezd kifejl�dni a gerince, agya, izmai, csontjai �s kezdetleges sz�ve is.
6	6 mm-es, van m�r nyaka, kezdetleges agya �s kis v�gtagkezdem�nyei. Apr� sz�ve megkezdi a v�r keringet�s�t.	A terhess�g els� heteiben nagyon f�radtnak �rezheted magad. A h�nyinger ellen pr�b�lj egy kis kekszet r�gcs�lni, miel�tt kikeln�l az �gyb�l. Gyakrabban, kevesebbet egy�l!
7	A baba arc�n most m�r felismerhet�k az orrny�l�sok, ajkak �s a szeme is �tt�nik a b�re al�l.	A mama hangulata k�nnyen v�ltozik. Ugyan a hormonok is felel�sek ebben, de nagy feladat felfogni, hogy mit is jelent terhesnek lenni.
8	Mostanra a baba �sszes f� bels� szerve megvan, b�r m�g fejletlenek. Ide-oda mozog, de ezt a mama m�g nem �rzi.	A tested elkezd v�ltozni: derekad vastagodhat, melled megnagyobbodhat.
9	A baba 2,5 cm. V�gtagjai, ujjai, l�bujjai hosszabbodnak.	Menj s�t�lni, �szni! Fontos a rendszeres testmozg�s.
10	Mostanra teljesen kifejl�dik k�ld�kzsin�r, amelyen kereszt�l a v�r oxig�nt �s t�pl�l�kot sz�ll�t a bab�nak.	A terhess�g alatt a fog�nyed �rz�kenyebb lehet, k�nnyen begyulladhat.
11	A baba gyorsan n�, �letfontoss�g� szervei m�k�dnek. Ha l�tn�nk, m�r meg lehetne mondani, hogy fi�-e, vagy l�ny.	Mostant�l laz�bb ruh�kat kell hordanod. A rosszull�tek (ha voltak) kezdenek elm�lni.
12	6,5 cm �s 18 g. Bels� szervei teljesen kifejl�dtek, m�r csak n�vekedni�k kell. M�r sokkal kevesebb a rubeola �s m�s fert�z�sek okozta probl�m�k es�lye. M�g mindig nem �rezhet�, de sokat mozog: forgol�dik, ny�jt�zkodik, hajl�tgatja az ujjait. A hangszalagjai kifejl�dtek, �s a baba n�ha (csendben) s�r(!) Az agya teljesen kifejl�d�tt, m�r �rezhet f�jdalmat a baba.	A szem�remcsont f�l�tt az orvos m�r ki tudja tapintani a m�hedet. Kezd n�ni a tests�lyod.
13	8 cm �s 28 g. Most m�r igaz�n hasonl�t egy apr�cska emberre.	Nemcsak a t�pl�l�k, amit magadhoz veszel, jut el a magzathoz, hanem az �rz�seid, �rzelmeid is. Ez�rt nagyon fontos, hogy boldog �s kiegyens�lyozott legy�l.
14	10 cm �s 65 g. Kin� a szem�ld�ke. Kezdi gyakorolni a nyel�st.	A sz�ved 20%-kal gyorsabban ver, hogy a megn�vekedett mennyis�g� v�rt tudja keringetni. V�gezz rendszeresen tornagyakorlatokat, j�rj el �szni, s�t�lj sokat!
15	13,5 cm �s 100 g. Kezd n�ni a haja. Mostant�l hallja az �t k�r�lvev� hangokat, az anyja sz�vver�s�t, gyomr�nak korg�s�t, s�t a k�v�lr�l besz�r�d� zajokat is. Hallgass kellemes zen�t, d�dolj neki!	Lassan b�vebb ruh�kat kell venned. A k�ld�k�dt�l lefel� egy halv�ny cs�k jelenhet meg (linea nigra), mely a terhess�g v�g�ig egyre s�t�tedik, de sz�l�s ut�n elt�nik.
16	16 cm �s 135 g. Selymes pihe kezd n�ni a b�r�n. Sokat mozog, ezt �rezheti is az a mama, aki m�r sz�lt.	Mivel a terhess�g alatt a h�tra, a gerincre nagy munka h�rul, nagyon fontos a helyes testtart�s. Tegy�l kisp�rn�t a h�tad m�g�, ha �lsz!
17	18 cm. Pici k�rmei kezdenek n�ni. Kb. 250 ml magzatv�zben �szk�l, b�ven van m�g helye mozogni, forogni.	A terhess�g alatt fokoz�dik a v�rkering�s, ett�l van, ha izzad�konyabb leszel. Pr�b�lj oldalt fekve aludni, ezzel eltereled a nyom�st a gyomrod m�g�tti f� v�rsz�ll�t� erekr�l.
18	20 cm. Lassan kezd n�ni a zs�rr�teg a b�re alatt, b�r m�g mindig nagyon sov�nyka. B�re olyan v�kony, hogy a v�rerek tiszt�n l�that�ak alatta.	Most m�r b�rmelyik pillanatban meg�rezheted a baba mozg�s�t. Eleinte neh�z lehet megk�l�nb�ztetni az �rz�st a b�lmozg�st�l, de hamar fel fogod ismerni az egyre gyakrabban jelentkez� rugdal�sokat.
19	22,5 cm. A tejfogcs�r�k m�g�tt fejl�dni kezdenek az �lland� fogak cs�r�i is.	Most m�r biztosan �rezhet�k a magzatmozg�sok. A m�hboltozat lassan el�ri a k�ld�k magass�g�t.
20	25 cm �s 340 g. B�r�n feh�r magzatm�z jelenik meg, ami �vja �s �polja a baba b�r�t.	Mostant�l a m�h gyorsan n�, k�s�bb kifel� ford�thatja a k�ld�k�det. Ha er�sebben rugdos, m�r a papa is �rezheti a baba mozg�s�t, ha r�teszi a kez�t a mama has�ra.
21	27,5 cm �s 450 g. K�ls� nemi szervei most m�r el�g fejlettek ahhoz, hogy ultrahanggal meg lehessen l�tni (persze, csak ha a baba nem takarja el!).	V�r�ses "reped�sek" jelenhetnek meg a b�r�d�n a ny�l�st�l, �ltal�ban a hasfalon, a melleken, a cs�p�n, a combon. Ezek kihalv�nyodnak sz�l�s ut�n, de ha zs�ros kr�mmel bekened n�ha a b�r�d, az seg�thet.
22	29 cm �s 500 g. Iszik a magzatv�zb�l - ezzel gyakoroja a nyel�st, fejl�dik az em�szt�rendszere, �s - val�sz�n�leg - �rt�kes t�panyagokhoz is jut.	Visszerek jelenhetnek meg a l�baidon, f�leg, ha sokat kell �llnod. Pr�b�lj min�l t�bbet magasra polcolt l�bbal pihenni!
23	Sokat mozog, a zajokra reag�l. B�re r�ncos, sokat kell m�g h�sosodnia. N�ha csuklik, ilyenkor a mama minden megugr�st �szlel.	Eg�sz terhess�g alatt �rezheted az �gynevezett Braxton Hicks contractio-t - ezek a m�h rendszeresen jelentkez� f�jdalmatlan megkem�nyed�sei. Seg�tik a m�h n�veked�s�t, v�rkering�s�t. Ilyenkor kem�nynek, feszesnek �rezheted a hasad 1-2 percig.
24	32 cm �s 570 g. �letfontoss�g� szervei el�g fejlettek ahhoz, hogy �letben maradjon egy kis ideig, ha most sz�letne meg, de a t�deje m�g nem tudn� �n�ll�an ell�tni a feladat�t. Igaz, n�h�ny ilyen baba a legjobb k�rh�zi ell�t�s mellett m�r �letben maradt.	A bels� nyom�st�l kisimulhat, vagy ki is fordulhat a k�ld�k �s eg�sz terhess�ged alatt �gy is marad.
25	35 cm �s 850 g. Mostant�l hetente kb. 1 cm-t n�, egyre jobban h�zik. Felismerhet� alv�si ritmusa van. B�r tov�bbra is �l�nken mozog, egyre kevesebb helye van a forgol�d�sra.	Sz�ved, t�d�d 50 %-kal t�bbet dolgozik a norm�lisn�l. Ha alv�sn�l f�j a sz�ved, vagy nem kapsz j�l leveg�t, tegy�l a fejed �s a v�llad al� p�rn�t!
26	T�deje folyamatosan fejl�dik, de t�k�letes csak a sz�let�s idej�re lesz. B�re egyre vastagabb.	Fontos, hogy folytasd a tornagyakorlatokat, s�t�t, �sz�st. A m�hboltozat a k�ld�k �s a szegycsont k�z�tt f�l�ton van.
27	36 cm �s 900 g. Most el�sz�r nyitja ki a szem�t �s k�pes pislogni. Val�sz�n�leg �rz�keli a f�nyeket.	Egyre f�rad�konyabb vagy - jelentkezhetnek az utols� harmadra jellemz� panaszok.
28	37 cm �s 1 kg. Egyre kevesebb helye van. Mostant�l, ha megsz�letik, orvosi ell�t�s mellett nagy es�lye van az �letben marad�sra.	Megkezd�dik az utols� harmad. A mellen �s a hasfalon az erek k�kek, j�l l�that�ak.
29	38 cm �s 1 kg 200 g. Agya n�vekszik �s fejl�dik. Meg tudja k�l�nb�ztetni az �des �s savany� �zeket. A hall�sa tov�bb fejl�dik.	�rezheted, ahogy az er�s hangokra megugrik a baba, r�gdosni kezd. Tal�n meg tudod k�l�nb�ztetni a fej�t a popsij�t�l.
30	Mostant�l kevesebbet mozog. Tal�n m�r lefel� fordult. Hetente kb. 200 g-ot h�zik.	Elnehezedik a tested. Nehezebben veszed a leveg�t, bels� szerveid �sszenyom�dnak. A baba s�lya nyomhatja a medenc�t, sokat pihenj felpolcolt l�bbal!
31	39 cm �s 1,4 kg. B�re kezd kisimulni, elt�nik r�la a magzatm�z egy r�sze. Mozdulatai n�ha f�jdalmasak lehetnek a mama sz�m�ra.	Ha kifogysz a leveg�b�l, l�legezz m�lyeket!
32	40,5 cm �s 1,6 kg. T�deje el�g fejlett, �gy ha megsz�letne, nagy es�lye volna az �letben marad�sra, de m�g speci�lis ell�t�sban kellene r�szes�lnie. Ideje, hogy fejfekv�ses helyzetbe forduljon. A baba a nap 90-95%-�t �talussza, val�sz�n�leg n�ha �lmodik is.	Ha f�radt vagy, neh�znek �rezheted a medenc�t. Pihenj, amennyit csak tudsz, csin�lj Kegel-gyakorlatokat (intimtorn�t)!
33	42 cm �s 2 kg. Teljesen fejlett, m�r csak h�znia kell �s felk�sz�lnie a sz�l�sre. Mozg�s�t a mama legal�bb 10-szer kell �rezze egy nap.	Val�sz�n�leg meg tudod m�r k�l�nb�ztetni a baba t�rd�t a popsij�t�l. A l�gz�s p�r h�ten bel�l - mikor a m�h lesz�ll - k�nnyebb� v�lik.
34	B�re r�zsasz�n�. Most m�r minden val�sz�n�s�g szerint fejfekv�ses helyzetbe fordult.	A f�jdalmatlan megkem�nyed�sek �ltal�ban a terhess�g utols� heteiben figyelhet�k meg, de van, hogy el�bb. Mindenk�ppen sz�lj az orvosnak, ha �rzed �ket!
35	Megk�l�nb�ztet f�nyt �s s�t�ts�get. Gyorsan h�zik, haja �s k�rmei is megn�nek.	Ne �lj, vagy �llj sok�ig egy helyben! Rossz, vagy aggaszt� �lmaid lehetnek a bab�val kapcsolatban. Ne agg�dj, ez nagyon gyakori, �s nem jelenti azt, hogy b�rmi baj lenne.
36	46 cm �s 2,5 kg. Mostan�ban s�llyed le a feje, foglalja el hely�t a medenc�ben. Ha ez a t�bbedik terhess�ged, akkor ez - val�sz�n�leg - csak k�zvetlen�l a sz�l�s el�tt t�rt�nik meg.	Ha lesz�llt a m�h, k�nnyebb lesz a l�gz�s, de s�r�bben kell WC-re j�rnod a nyom�s miatt.
37	Mostant�l naponta kb. 28 g-ot h�zik.	Ha m�g nem tetted volna meg, felt�tlen�l pakold �ssze a k�rh�zi holmit! Az ikerterhess�g id�tartama �ltal�ban 37 h�t �s a t�bbedik terhesek is gyakran el�bb sz�lnek a v�rtn�l.
38	T�deje teljesen felk�sz�lt a leveg� l�gz�s�re, gyakorolna is, de mivel nincs leveg�je, sok magzatvizet nyel, �s ett�l gyakran csuklik.	A Braxton Hicks-f�le f�jdalmatlan �sszeh�z�d�sok egyre er�s�dhetnek, k�nyelmetlenebbekk� v�lhatnak. B�rmelyik pillanatban megindulhat a sz�l�s.
39	Beleiben s�t�t, ragad�s anyag, a meconium (magzatszurok) gy�lt �ssze, ami a sz�let�s ut�n hamar t�vozik az els� sz�klet form�j�ban.	A relaxin nev� hormon ellaz�tja izmaidat, �z�leteidet, ez�ltal megk�nny�tve a vaj�d�st, a sz�l�st, de emiatt a h�tad is jobban f�jhat. Figyelj a helyes testtart�sra!
40	K�szen �ll a sz�l�sre. Kb. 50-55 cm. K�rmei olyan hossz�ak, hogy lehet, hogy �sszekarmolt arccal j�n vil�gra.	Hamarosan karodban tarthatod gyermekedet! Ne felejts el f�nyk�pet k�ldeni �s meg�rni, hogyan ment!