A helytelen t�pl�lkoz�s okozza ezeket a betegs�geket?
Tal�n meglep�en hangzik, de semmi nem igazolja, hogy a gyullad�sos b�lbetegs�gek kialakul�s�ban az �trendnek b�rmi szerepe lenne. Ha viszont m�r kialakult a betegs�g, akkor �rdemes t�r�dni az �trenddel, mert sok kellemetlen t�nett�l megk�m�lhetj�k magunkat, �s a vissza­es�sek es�lye is cs�kkenthet�.

A gyullad�sos b�lbetegs�gek hogyan hatnak az em�szt�sre?
Az em�szt�s legl�nyegesebb r�sze a v�konyb�lben megy v�gbe, ahol a hasny�lmirigy �s a m�j �ltal termelt em�szt�nedvek �sszekeverednek az �tellel. Az em�szt�st a v�konyb�l fal�nak ritmikus mozg�sa is el�seg�ti. Miut�n az elfogyasztott t�pl�l�k apr� molekul�kra bomlik, a v�konyb�l fal�nak felsz�n�n kereszt�l felsz�v�dik, majd a v�r�ram seg�ts�g�vel eljut test�nk k�l�nb�z� r�szeibe. A megmarad� foly�kony anyag a megem�sztetlen r�szekkel egy�tt a vastagb�lbe ker�l. Itt felsz�v�dik a marad�k folyad�k, �s a szil�rd salakanyagok ki�r�lnek. Amikor a b�l beteg, a b�lfal nem k�pes megfelel�en felsz�vni a t�panyagokat. Ez az egyik oka, hogy az IBD-betegek gyakran alult�pl�ltak, �tv�gytalanok.

L�tezik-e k�l�nleges di�ta IBD betegek sz�m�ra?
A di�ta minden beteg eset�ben egy�ni elb�r�l�son alapul. F�gg att�l, hogy melyik IBD betegs�gben szenved, �s a b�l melyik szakasz�n l�pett fel a gyullad�s. Nem baj, ha egy Crohn-beteg a sz�nsavas �d�t�italokat mell�zi, s kihagyja �trendj�b�l a pan�rozott, b� zs�rban k�sz�lt �teleket. Ugyanez vonatkozik a gyors�ttermi �telekre is. A fokozott gyomorsav-termel�d�s is gyakori velej�r�ja ezeknek a betegs�geknek. J� tudni, hogy ilyenkor a paradicsomos �telek, a must�r, a zacsk�s levesek, a savany�s�gok �s a savanyk�s gy�m�lcs�k fogyaszt�sa csak olaj a t�zre. A hasmen�ses id�szakban a gy�m�lcs�k k�z�l r�szes�ts�k el�nyben a ban�nt, melyr�l k�ztudom�s�, hogy "j�l fog". H�romb�l kett� Crohn betegn�l alakul ki b�lsz�k�let, jellemz�en az ileum (a v�konyb�l als� szakasza) k�rny�k�n. Sz�mukra rostszeg�ny �trend (l�sd lejjebb) �s b�s�ges folyad�kfogyaszt�s javasolt, �gy a hasi f�jdalmak is megel�zhet�k. Abban az esetben, ha sz�k�let vagy akt�v gyullad�s �ll fenn, a f�zel�kf�l�ket �s a gy�m�lcs�ket nagyon puh�ra f�zve, lehet�leg pasz�rozva kell fogyasztani. N�ha ezek a megfontol�sok csak �tmenetiek, �s nyomban elhagyhat�k, amint a b�lsz�k�let az alkalmazott ter�pia nyom�n megsz�nik. Az alkohol, a gyakori er�s k�v� �s tea fogyaszt�sa egyik betegs�g eset�ben sem nem javasolt.

Milyen a rostszeg�ny �trend?
Ez az �trend mell�z minden olyan �telt, mely ar�nylag em�sztetlen�l j�rhatja v�gig a beleket, ez�ltal fels�rtheti az am�gy is lestrap�lt b�lfalat, s�t ak�r b�lelz�r�d�st is okozhat. A rostszeg�ny di�t�ban ker�lend�ek a durva rostokat tartalmaz� n�v�nyek (kukorica, lencse, z�ldpaprika, k�posztaf�l�k, h�velyesek) az apr� magvas gy�m�lcs�k (m�lna, eper, sz�l� stb.) �s a csonth�jasok (mogyor�, di�, mandula stb).

A Crohn betegekn�l gyakrabban alakul ki vesek�?
A betegs�g gyakori sz�v�dm�nye a vesek�hajlam, e tekintet�ben is c�lszer� a di�t�t b�v�teni, s ker�lni kell mindazokat a nyersanyagokat, amelyek oxal�tk� kialakul�s�hoz vezethetnek: ilyenek a kaka�, csokol�d�, s�ska, spen�t, egres, rebarbara, narancs, ribizli, valamint a bel�l�k k�sz�lt lekv�rok, dzsemek, sz�rp�k.

A t�pl�lkoz�s k�l�n�sen fontos az IBD-betegek sz�m�ra?
Igen, az IBD betegek �s k�l�n�sen a Crohn betegek sajnos gyakran alult�pl�ltak. El�sz�r is az �tv�gycs�kken�s miatt, m�sodszor a kr�nikus betegs�gek �ltal�ban megn�velik a szervezet energiasz�ks�glet�t. Ez k�l�n�sen igaz a betegs�g akt�v peri�dusa (felloban�sa) idej�n. A harmadik ok pedig a feh�rj�k, zs�rok, vitaminok, �sv�nyi anyagok gyeng�bb m�rt�k� felsz�v�d�sa, azaz amit az ember megeszik, az nem biztos hogy megfelel�en hasznosul is a szervezet�ben. Pedig a megfelel� t�pl�lkoz�s az egyik legfontosabb t�nyez� az eg�szs�gmeg�v�s szempontj�b�l, ez�rt a fogy�st meg kell �ll�tani - ez az IBD kezel�s�nek kulcsa.

Milyen �teleket lehet enni, ha akt�v a betegs�g?
Feh�rjeforr�sokat: marha �s sert�sh�st, halat, baromfit �s tejterm�keket, �s (aki b�rja) sz�nhidr�tokat �gy mint: kenyeret, gabonaf�l�ket, kem�ny�t�t, gy�m�lcs�ket �s z�lds�geket. Zs�rokhoz olaj �s margarin form�j�ban juthat a szervezet. Szakorvosa �s di�t�s tan�csad�ja tov�bbi �tletekkel, javaslatokkal l�tja el �nt. �ltal�ban �vakodjunk a kem�ny, em�szthetetlen marad�kanyagokat tartalmaz� �telekt�l, mint: a di�f�l�k, a kukorica �s a nyers z�lds�gek.

Ker�lj�k-e a tejet?
Egyesek (f�ggetlen�l att�l, hogy IBD betegek, vagy sem) nem k�pesek megfelel�en megem�szteni a tejcukrot (lakt�zt). Ennek oka, hogy a szervezet�kben nem tal�lhat� megfelel� mennyis�g� tejcukor-lebont� enzim, vagyis lakt�z. A tejcukorbont� enzim hi�nya vagy cs�kkent aktivit�sa eseten a tejcukor felsz�v�d�sa elmarad, s lebontatlanul ker�l a v�konyb�l als�bb szakasz�ba. Itt a tejcukor egyr�szt ozmotikus hat�sa r�v�n vizet sz�v mag�hoz, s a b�ltartalmat n�velve vizes hasmen�st okoz, m�sr�szt bakt�riumos erjed�snek indul, aminek k�vetkezt�ben savany� boml�sterm�kek �s g�zok szaporodnak fel. A savany� b�ltartalom fokozza a perisztaltik�t (b�lmozg�st) �s a hasmen�st, a keletkez� g�zok pedig hasi g�rcs�ket �s puffad�st okoznak. Mivel az IBD t�netei is hasonl�ak, ez�rt olykor neh�z megk�l�nb�ztetni a kett�t egym�st�l. Egy egyszer� tejcukor-tolerancia teszt seg�ts�g�vel viszont azonos�thatjuk a bajt. Mivel a tej nagyon fontos kalcium �s feh�rjeforr�s, ez�rt fontos lenne naponta fogyasztani bel�le.

Van-e olyan �tel, amelyik fokozza a gyullad�st?
Nincs. N�mely emberek eset�ben egyes �telek a t�neteket ugyan s�lyosb�thatj�k, de nincs bizony�t�k, hogy ez mag�ra a gyullad�sra is hat�ssal volna. Minden szennyezett, fert�z�tt �tel, mely �telm�rgez�st vagy v�rhast okoz, s�lyosb�tja a gyullad�sos b�lbetegs�geket.

Az gyullad�sos b�lbetegs�geket �telallergia okozza?
Nem. N�h�ny ember eset�ben bizonyos �telek allergi�s reakc�t v�lthatnak ki, de sem a Crohn betegs�g, sem a fek�lyes vastagb�lgyullad�s nem hozhat� �sszef�gg�sbe �telaller­gi�val. Egyesek az�rt gondolj�k, hogy �telallergi�juk van, mert �sszekapcsolj�k az IBD t�neteit az ev�ssel.

Az IBD-betegekn�l megfelel� a t�pl�l�kfelsz�v�d�s?
Leggyakrabban igen. Csak a vastagb�lben fell�p� gyullad�s eset�n a t�pl�l�kfelsz�v�d�s norm�lis. A v�konybelet �rint� Crohn betegs�g eset�ben azonban nem. Ez att�l is f�gg, mennyire kiterjedt a gyullad�s, vagy a kor�bbi m�t�tek sor�n t�rt�nt-e b�lelt�vol�t�s. Ha csak az ileum utols� 30-60 cm-es szakasza �rintett, a B-12 vitamin kiv�tel�vel szinte minden m�s fontos anyag rendesen felsz�v�dik. Ha egy m�ter, vagy t�bb, akkor jelent�s vesztes�ggel sz�v�dnak fel a zs�rok. Ha a v�konyb�l kezdeti szakasza is beteg, akkor az �sv�nyi anyagok �s a vitaminok nem hasznosulnak megfelel�en, ami tal�n a legrosszabb ezek k�z�l. Az 5-ASA hat�anyagokat tartalmaz� gy�gyszerek g�tolj�k a folsav felsz�v�d�s�t, �s ez�rt ezt a fontos vitamint k�l�n p�tolni kell.

Kell-e kieg�sz�t� vitaminokat fogyasztani?
A B-12 vitamin a v�konyb�l als� szakasz�n sz�v�dik fel, ez�rt egyes Crohn-betegek B-12 injekci�t kell kapjanak, mivel �k az �tkez�sek sor�n kevesebbet tudnak hasznos�tani. Ha �n rostszeg�ny-di�t�n van, akkor a nyers gy�m�lcs�kben el�fordul� vitaminokat k�l�n aj�nlott szedni, �gy a C-vitamint is. �ltal�ban v�ve aj�nlott multivitaminos k�sz�tm�nyeket fogyasztani. A k�lcium-bevitelt is n�velni kell (k�lcium-citr�ttal) f�leg az id�sek �s a savcs�kkent�-k�r�t tart�k sz�m�ra. A szteroidos kezel�s �s maga a Crohn betegs�g is csontritkul�ssal (oszteopor�zis) j�r, ez�rt aj�nlatos kivizsg�lni ezt is.

Okozhatja-e a stressz a gyullad�sos b�lbetegs�geket?
Nincs r� bizony�t�k. Az IBD egy biol�giai rendelleness�g. A k�l�nf�le fesz�lts�gek befoly�solhatj�k ugyan a betegek �llapot�t, de egyik IBD betegs�gnek sem kiv�lt� oka. Igaz, a val�di okokat nem ismerj�k. A Crohn betegs�g �s a colitis ulcerosa kialakul�s�hoz val�sz�n�leg t�bb t�nyez� �sszefon�d�sa sz�ks�ges: a kutat�k szerint a betegek genetikailag hajlamosak egy immunrendszeri hib�ra, amely lehet�v� teszi bizonyos idegen anyagok sz�m�ra, hogy kiv�lts�k a betegs�get.

Ismer�seim szerint az eg�sz az idegess�gt�l van. Igazuk van?
A laikusok gyakran �sszekeverik az IBD-t (Inflammatory Bowel Diseases) az irrit�bilis b�l szindr�ma (IBS) n�ven ismert betegs�ggel, pedig a kett� eg�szen m�s. Az IBS funkcion�lis b�lbetegs�g, mely id�nk�nt igen f�jdalmas is lehet, de j�val kev�sb� s�lyos mint az IBD, �s nem okoz gyullad�st a b�lrendszerben.
A fek�lyes vastagb�lgyullad�ssal �s a Crohn betegs�ggel ellent�tben az IBS-n�l nem mutathat� ki sem strukt�r�lis elv�ltoz�s, sem v�rz�s. Nincsenek s�lyos k�vetkezm�nyei, seb�szeti beavatkoz�sra sincs sz�ks�g. Az IBS oka szint�n ismeretlen, �m az esetek nagy r�sz�ben a lelki t�nyez�k fontos szerepet j�tszanak. Ezzel szemben nincs bizony�t�k arra, hogy a Crohn betegs�g �s a kolitisz h�tter�ben lelki vagy �rzelmi okok �llnak. Fontos lenne ezt az elterjedt t�vhitet helyreigaz�tani.

Vannak az IBD-re hajlamos�t� szem�lyis�gjegyek?
Nincsenek. �tven �vvel ezel�tt m�g �gy v�lt�k, hogy az IBD olyan rendelleness�g, mely bizonyos szem�lyis�gjegyekhez k�thet�. A modern kutat�sok m�r nem t�masztj�k al� ezt az elm�letet. Ma elterjedt v�lem�ny, hogy nem l�teznek olyan szem�lyis�gjegyek, melyek predesztin�lnak a betegs�g kialakul�s�ra. T�ny az is, hogy a negyvenes �vekben v�gzett tanulm�nyok szerint a pszichoanal�zis nem hozott javul�st a kolitiszes betegek sz�m�ra, s�t. Term�szetesen ez nem jelenti azt, hogy az IBD betegeket lebesz�ln�nk arr�l, hogy felkeressenek egy pszichol�gust vagy pszichi�tert. (l�sd k�s�bb: Tan�csos-e pszichol�gust felkeresni az IBD betegek sz�m�ra) ha �gy �rzik, ez seg�tene a betegs�g s�ly�nak elvisel�s�ben. De fontos eml�keztetni r�, hogy mivel a betegs�gnek biol�giai �s nem lelki okai vannak, csak orvosi kezel�ssel lehets�ges a betegs�get kord�ban tartani.

J�tszanak-e b�rmif�le szerepet a lelki t�nyez�k az IBD-ben?
A mai orvostudom�ny szerint a test �s a l�lek elv�laszthatatlan, �s egym�ssal sz�mos bonyolult m�don �sszef�gg� kapcsolatot alkot. Sok esetben az agy-test kapcsolat folyamatokat ind�t el. Megfigyelt�k, hogy fizikai vagy lelki megterhel�s hat�s�ra a p�ciensek a t�netek (hasi g�rcs�k vagy hasmen�s) ki�jul�s�t �szlelik. Mindez az em�szt�rendszer fiziol�giai m�k�d�s�vel �s a gyullad�sos folyamatokkal szembeni kisebb t�r�k�pess�ggel hozhat� kapcsolatba, mint mag�val a s�lyosbod� gyullad�ssal. Ugyanakkor azt is kimutatt�k, hogy a hosszantart�, s�lyos stressz hozz�j�rulhat a gyullad�s s�lyosbod�s�hoz. Ezeket ugyanakkor el kell tudni v�lasztani az IBD els�dleges ok�t�l, amely nem lelki vagy �rzelmi eredet�. Sz�mos m�s kr�nikus betegs�g eset�ben is megfigyelhet�, hogy stresszel teli �lethelyzetekben a t�netek s�lyosbodnak.

Lelki megterhel�st jelent gyullad�sos b�lbetegs�ggel �lni?
Nem lehet azon csod�lkozni, hogy valakinek neh�zs�get jelent olyan komoly kr�nikus betegs�ggel egy�tt �lni, mint p�ld�ul a fiatalkori cukorbetegs�g, az asztma vagy az IBD. Ezek a betegs�gek az ember �letmin�s�ge, �nmag�r�l alkotott v�lem�nye, szoci�lis helyzete �s fizikai-lelki egyens�lya szempontj�b�l nagy kih�v�st jelentenek. Olyan helyzetek is ad�dhatnak, amikor idegess�g, depresszi�, f�gg�s�g, a kr�nikus betegs�g tagad�sa vagy m�s �rzelmi reakci�k v�lt�dnak ki. Ezek a reakci�k a betegs�g k�vetkezm�nyei, �s nem okoz�i.
Ha ezek be�rny�kolj�k h�tk�znapjainkat, akkor tan�csos lesz felkeresni egy pszichol�gust. Err�l d�nthet�nk egy�nileg, bar�ti vagy csal�di k�rben,
de k�rhetj�k szakorvos vagy elmeorvos tan�cs�t is.

El�t�lhet�-e valaki azok�rt a kellemetlens�gek�rt,
melyeket saj�t mag�nak �s csal�dtagjainak okoz betegs�g�vel?
Dehogy. Az �nv�d abban az esetben l�phet fel, ha valaki azt gondolja, az IBD-t lelki t�nyez�k okozz�k, �s hogy valamik�ppen � a felel�s ennek a betegs�gnek a kialakul�s��rt, mivel nem uralta megfelel�en saj�t �rzelmi vil�g�t. Alaptalan ez a megk�zel�t�s. Az IBD nem lelki eredet� betegs�g, ez�rt annak kialakul�s��rt semmilyen felel�ss�g nem terheli a beteget, bele�rtve, hogy nem is tudta volna megel�zni azt. Az effajta �nv�d teljesen alaptalan �s nem hely�nval�. Mi t�bb, csak fokozza azt a testi �s lelki megterhel�st, melyet ezen betegeknek el kell viselni�k. �ppen ez�rt lenne fontos eloszlatni az �nmarcangol� gondolatokat.

Okolhat�k-e a csal�dtagok, hogy �t�r�k�tett�k a betegs�get?
Egy�ltal�n nem. Mint fent eml�tett�k, nincs kire h�r�tani a felel�ss�get az IBD betegs�g kialakul�s��rt, legyen az f�rj, feles�g, gyermek, sz�l� vagy testv�r. Megnyugtat�sul k�z�lj�k: a genetikai �t�r�kl�d�s es�lye (ha csak az egyik sz�l� Crohn beteg) mind�ssze 5-7 sz�zal�k, fek�lyes vastagb�lgyullad�s eset�n m�g enn�l is kevesebb.

Hogyan k�zdj�k le f�lelm�nket att�l, hogy t�neteink ki�julnak?
A legjobb, ha hat�sos kezel�st tal�lunk. A legt�bb IBD beteg nagyon j�l kezelhet� gyullad�scs�kkent� szerekkel. Sz�mos korszer� k�sz�tm�ny mutatkozik eredm�nyesnek, k�l�n�sen a fek�lyes vastagb�lgyullad�s eset�ben. Szakorvosa majd eld�nti, melyik kezel�s a legmegfelel�bb az �n pillanatnyi �llapot�ra. Kieg�sz�t�s�l fontos tudni, hogy a j� orvos-beteg viszony lehet�v� teszi, hogy hat�konyan l�pj�nk fel mindenfajta sz�v�dm�ny ellen.

Milyen gy�gyszerek aj�nlhat�ak az IBD-vel �sszef�gg�sbe hozhat� pszichol�giai probl�m�k enyh�t�s�re?
�ltal�noss�gban az IBD t�netek fell�ngol�s�val �sszef�gg�sbe hozhat� pszichol�giai probl�m�kra nem kell gy�gyszer. Egyesek tapasztalhatnak s�lyosabb t�neteket, p�ld�ul idegess�g vagy depresszi�, ezeket el kell l�tni gy�gyszerekkel. Az ilyen esetekben a szakorvos szava a d�nt�, vagy egyes esetekben aj�nlhat pszichi�tert. Idegess�g-elleni szereket r�videbb ideig szoktak adni. Depresszi�s t�netek eset�n, vagy a betegs�gb�l ad�d� kr�nikus f�jdalom enyh�t�s�re antidepressz�nsokat szok�s adni. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a lelki panaszokra fel�rt �s az IBD kezel�s�re haszn�latos gy�gyszerek nem zavarj�k egym�s hat�s�t.

Tan�csos-e pszichol�gust felkeresni az IBD betegek sz�m�ra?
Ha a beteg idegess�gre vagy fesz�lts�gre panaszkodik, akkor nem. Erre a Crohn betegs�g �s a colitis ter�let�n edz�d�tt szakorvosok is tudnak mit aj�nlani, ide�rtve az �rzelmi t�mogat�st is, melyre bizony nagy sz�ks�g van. Ugyanakkor, ha a beteg s�lyosabb �rzelmi zavart �szlel, hasznos volna pszichol�gushoz vagy pszichi�terhez fordulni. Olyan elmeorvost v�lasszon, akinek van tapasztalata az IBD ter�let�n, �s meg�rti hogy n�ha lelki neh�zs�gekkel j�r a betegek �lete. Ritk�n ugyan, de vannak "probl�m�s" betegek, ha p�ld�ul valaki arra haszn�lja fel betegs�g�t, hogy csal�dtagjait befoly�solja, vagy k�nyszer�tse �ket valamire.
Az ilyen esetek egy olyan elmeorvost ig�nyelnek, akinek van tapasztalata a kr�nikus betegs�gekben szenved�kkel.

Van-e olyan k�l�nleges von�sa egy pszichol�gusnak,
mely egy IBD beteg sz�m�ra kimondottan fontos lehet?
Igen. Az a fontos, hogy a pszichol�gust (t�l azon, hogy saj�t szakm�j�ban j�ratos) az IBD kezel�se is �rdekelje. Nagyon j�, ha tiszt�ban van az IBD kezel�s�re val� gy�gyszerekkel, a k�l�nf�le sz�v�dm�nyekkel �s betegs�g norm�lis vagy att�l elt�r� lefoly�s�val. Az is l�nyeges, hogy az els�sz�m� kezel�orvos tartson fenn munka-kapcsolatot a pszichol�gussal, mert a j� �sszhang nagyon fontos.

Mi az IBD �rzelmi hat�sa a fiatalok eset�ben?
A fiatalokat sokkal s�lyosabban �rinti egy szervi betegs�g, mint azokat, akik m�r elfoglalt�k hely�ket az �letben �s megtanultak szemben�zni a neh�zs�gekkel. A kamaszkorban kezd�nk el �n�ll�v� v�lni, ez a norm�lis �r�si folyamat r�sze. Egy kr�nikus betegs�g eset�ben nagyobb m�rt�kben f�gg�nk az orvosokt�l, a csal�dt�l vagy az eg�szs�g�gyi rendszert�l. Ezt k�l�n�sen neh�z egy kamasznak elviselni. Ez�rt nem meglep�, hogy bizonyos �rzelmi reakci�k, p�ld�ul a betegs�g letagad�sa, vagy tudom�sul nem v�tele n�mileg gyakoribb fiatal korban, mint k�s�bb. Mellesleg a kor�bban eml�tett elvek �pp�gy �rv�nysek a fiatalokra, mint a feln�ttekre.
1. A doh�nyz�s �s a Crohn betegs�g
A doh�nyz�s �s a Crohn betegs�g �sszef�gg�seit sok orsz�gban vizsg�lt�k.
A kutat�k csaknem mindegyikben azt tal�lt�k, hogy a feln�tt Crohn betegek t�bb mint fele doh�nyos. Egy nemdoh�nyz�val �sszhasonl�tva egy doh�nyosnak 50%-al nagyobb az es�lye, hogy Crohn beteg legyen. A n�kre k�l�n�sen igaz: a huszas �veikben j�r� doh�nyz� n�knek n�gyszer, s�t t�zszer nagyobb az es�ly�k, hogy kialakuljon a betegs�g. Igaz ez a f�rfiakra is, de nem ilyen m�rt�kben.

Hogyan hajlamos�t a doh�nyz�s a betegs�g kialakul�s�ra?
Nem tudjuk, b�r sok elm�let l�tezik. Lehets�ges, hogy a nikotin befoly�soloja a v�r �thalad�s�t a t�pcsatorn�ban, vagy megv�ltoztatja a belek �ltal kiv�lasztott folyad�k �llag�t, esetleg k�zvetlen m�don v�lt ki gyullad�st a b�l ny�lkah�rty�j�ban.

A Crohn betegs�g gyakoribb a doh�nyosokn�l?
Val�sz�n�leg igen. A tanulm�nyok s�lyosabb t�neteket �s rosszabb �letmin�s�get v�ltek felfedezni a cigarett�z�kn�l, k�l�n�sen a n�kn�l. Ha egy doh�nyost m�r oper�ltak ezzel a betegs�ggel, annak k�tszer akkora az es�lye, hogy az elk�vetkez� �vekben �jabb m�t�tre ker�l sor, mint egy nemdoh�nyz�n�l. Egy amerikai tanulm�ny szerint a nemdoh�nyz�k havonta 5 alkalommal sz�moltak be k�l�nf�le t�netekr�l (hasmen�s, hasf�j�s stb), szemben a doh�nyosokkal, akik ugyaennyi id� alatt 15-sz�r.
Ha doh�nyos vagyok, seg�thet ha leszokom?
A v�lasz minden bizonnyal igen. Egy francia tanulm�ny szerint kevesebb seb�szeti beavatkoz�sra ker�lt sor azokn�l, akik leszoktak a doh�nyz�sr�l, mint azokn�l, akik nem hagyt�k abba. Leszok�s ut�n a relapszus es�lye val�sz�n�leg a nemdoh�nyz�k�val egyenl�.

Mi a helyzet a passz�v doh�nyz�ssal?
Noha nem tiszt�zott, egyes v�lem�nyek szerint a cigarettaf�st bel�legz�se gyermekkorban hajlamos�that a Crohn betegs�g kialakul�s�ra.

Ezek a meg�ll�p�t�sok az eg�sz vil�got tekintve �rv�nyesek?
Izraelben, ahol a Crohn betegs�g igen gyakori (mivel a zsid� n�pess�g genetikailag fog�konyabb a betegs�g a kialakul�s�ra) a doh�nyz�ssal semmilyen �sszef�gg�s nem volt kimutathat�. Tal�n az�rt, mert mivel a genetikai hat�sok olyan er�sek, a doh�nyz�s - mint a betegs�get kiv�lt� ok - nem is jut szerephez.

2. A doh�nyz�s �s a colitis ulcerosa
Meglep�, de a helyzet teljesen ellent�tes a kolitiszes betegek eset�ben. A feln�tt betegek mind�ssze 12%-a doh�nyzik. A t�ny az, hogy egyesek �pp a doh�nyz�s abbahagy�sa ut�n lesznek kolitiszesek. K�l�n�sen igaz ez a k�z�pkor� f�rfiak eset�ben.

Ha kolitiszes vagyok, szokjak r� a doh�nyz�sra?
Nem! A doh�nyz�s �rtalmas az eg�szs�gre: t�d�r�kot, sz�vinfarktust, agyv�rz�st �s sok egy�b betegs�get okoz.

Hozhat az�rt valami javul�st a nikotin?
A kutat�k m�r vizsg�lt�k a nikotin hat�s�t colitis ulceroz�s betegekn�l. A nikotin r�g�gumi vagy nikotin-tapasz form�j�ban juttathat� be a szervezetbe. Az eredm�nyek egy�rtelm�en meg�llap�tj�k, hogy enyhe vagy k�zepes s�lyoss�g� kolitisz eset�n a nikotinos tapasz vagy r�g� seg�t, javul�st hoz. Angli�ban k�t csoportra osztott�k a megfigyelt betegeket: az egyik csoportnak nikotint adtak, a m�siknak semleges, hat�anyag n�lk�li tablett�kat (placeb�t). Hat h�ten bel�l az els� csoportban lev� p�ciensek mintegy fel�n�l figyeltek meg javul�st, ellenben a placeb�val kezelt csoportnak csak a negyed�n�l. Egy nemr�g megjelent Egyes�lt �llamok-beli tanulm�ny is ugyanerre a k�vetkeztet�sre jutott. Azonaban nem mindenki t�ri j�l a nikotint: az emberek k�zel 10%-a rosszull�tr�l, fejf�j�sr�l, �s hidegr�z�sr�l panaszkodik. A nikotin az akt�v peri�dusban el�ny�snek mondhat� ugyan, �m a fenntart� kezel�sek sor�n eredm�nytelennek bizonyult.

Tan�csos-e nikotint szedni ?
Nincs r� hat�rozott v�lasz. K�rje szakorvosa vagy kezel�orvosa tan�cs�t. Ha �n abbahagyta a doh�nyz�st, �s ezt k�vet�en alakult ki a kolitisze, �s a betegs�ge �ppen akt�v peri�dusban van, akkor esetleg. De ne v�rjon t�le t�l sokat: egy tanulm�ny azt igazolta, hogy a nikotin kor�ntsem olyan hat�sos, mint a kortikoszteroidok.
Mivel a gyullad�sos b�lbetegs�gek rendszerint a fiatalabb koroszt�lyt �rintik, gyakran mer�l fel a k�rd�s: van-e szerepe a betegs�geknek a terhess�g, a menstru�ci� idej�n, okoz-e zavarokat a h�zas�letben stb. �sszess�g�ben elmondhat�, hogy az IBD-ben szenved� n�k probl�mamentes sz�l�sre �s �p eg�szs�ges gyermekre sz�m�thatnak, �s helyes ha a fogamz�s a betegs�g nyugv� st�dium�ban t�rt�nik.

Okozhatnak-e ezek a betegs�gek menstru�ci�s zavarokat?
A menstru�ci� elmaradhat gyullad�sos b�lbetegs�gben terhess�g n�lk�l is, egyr�szt a betegs�g aktivit�s�nak k�vetkezt�ben, m�sr�szt az alkalmazott gy�gyszerek, p�ld�ul kortikoszteroidok hat�s�ra. Ilyen esetekben a hormonkezel�s nem sz�ks�ges, a havi ciklus helyre�ll a betegs�g javul�s�val, illetve a gy�gyszer elhagy�s�val p�rhuzamosan.

Milyen gy�gyszerek szedhet�k a terhess�g alatt?
Term�szetes, hogy a terhes n�k nem szeretn�nek semmif�le gy�gyszert szedni terhess�g�k alatt, nehogy b�rmif�le k�rosod�s �rje a magzatot. Azonban a terhess�g alatt a betegnek szednie kell gy�gyszereit, mert a legk�rosabb a magzatra az anya betegs�g�nek fell�ngol�sa. T�bb �vtizedes tapasztalat alapj�n a Salazopyrin bizony�tottan �rtalmatlan a terhess�g, sz�l�s, szoptat�s ideje alatt.
A t�bbi szalicilsav-k�sz�tm�ny (Dipentum, Salofalk, Pentasa) ad�s�r�l a terhess�g ideje alatt a kezel�orvos d�nt a el�ny-kock�zat gondos m�rlegel�s�vel. Szoptat�s alatt viszont ezek a k�sz�tm�nyek nem szedhet�k.

Az immunrendszerre hat� gy�gyszerek, mint p�ld�ul
az Imuran szedhet�ek-e a terhess�g ideje alatt?
�llatokon v�gzett kis�rletek sor�n �gy tal�lt�k, hogy a magzatot k�rosod�s �ri,
ha az immunrendszerre hat� szerekkel kezelt�k �ket. Az is igaz, hogy az �llatoknak adott adagok sokkal nagyobbak voltak az emberekn�l alkalmazott szok�sos adagokn�l. Sz�ks�g eset�n teh�t Imuran ad�s�ra is sor ker�lhet terhess�gben.

Mely vizsg�latok v�gezhet�k el a terhess�g alatt?
Alhasi ultrahang, szigmoidoszk�pia, rekt�lis biopszia, gyomort�kr�z�s �s a vastagb�lt�kr�z�s biztons�ggal elv�gezhet� terhess�g alatt is.
A r�ntgenvizsg�latokkal azonban a sz�l�s ut�nig v�rni kell.

V�geztek-e valaha terhess�g alatt IBD miatti m�t�tet?
Amikor csak lehets�ges, a m�t�tet c�lszer� a sz�l�s ut�nra halasztani. Ha a betegs�g nagyon s�lyos, �s a beteg nem reag�l a gy�gyszerekre, akkor m�rlegelni kell a kock�zatot. Noha volt m�r r� p�lda, hogy b�lrezekci�t vagy ak�r ileosztom�s m�t�tet is sikeresen v�geztek el terhes n�k�n, azonban �ltal�ban a terhess�g alatt v�gzett hasi m�t�tek miatt cs�kken a baba �letbenmarad�s�nak es�lye.

A kor�bban v�gzett hasi m�t�tek befoly�solj�k a terhess�get?
Crohn betegs�g eset�ben a kor�bban v�gzett hasi oper�ci�k semmilyen m�don nem befoly�solj�k a terhess�get. Egy tanulm�ny szerint a terhess�g v�d� hat�st fejt ki, �s kevesebb oper�ci�t kellett v�gezni olyan n�k�n, akik m�r voltak terhesek, mint olyanokon, akik m�g nem. Ennek a tanulm�nynak az eredm�nyeit m�s kutat�sok m�g nem igazolt�k. Ileoan�lis anasztom�zis ut�n (a kolitiszeseken gyakran v�geznek ilyen m�t�tet) is sikeres sz�l�sek v�rhat�ak. Ha a v�gb�l �s a vagina k�rny�k�n sipolyok (fisztul�k) �s t�lyogok jelentkeznek (ahogy az Crohn betegs�gben gyakori) �s ezek miatt a sz�l�csatorna kit�g�t�sa probl�m�s, el�fordulhat, hogy cs�sz�rmetsz�ssel sz�letik a baba.

Mik az es�lyei annak, hogy a sz�l�k �t�r�k�tik a betegs�get?
A leg�jabb kutat�sok szerint ha az egyik sz�l� beteg, a betegs�g �t�r�kl�d�s�nek es�lye alig kilenc sz�zal�k, �s 36 sz�zal�k, ha mindk�t sz�l� szenved valamelyik gyullad�sos b�lbetegs�gben. Ebben a pillanatban senki nem tudja megj�solni el�re, vajon a sz�letend� gyermek fogja-e �r�k�lni sz�lei betegs�g�t, illetve hogy az h�ny �ves kor�ban fog jelentkezni n�la.