De mi valójában a kumarin? A kérdésre autentikus választ a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalban adnak. A kumarin régóta ismert íz- és aromaanyag, amit sok növény tartalmaz. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj, származási helyét tekintve lehet ceyloni és cassiai, ez utóbbi sötétebb és édesebb, a Malajziában honos fajtának magasabb a kumarin tartalma. A fahéjféléken kívül magas kumarin tartalma van a szesziparban használatos szagos mügének, a brazil tölgynek és somkórónak is. 
 
A kumarin természetes, kellemes illatú aromaanyagként a múlt század közepén terjedt el világszerte nagy mennyiségben, és a legtöbb aroma összetevőjeként használták szintetikus előállítású formáját. Az 1950-es években, állatkísérletek folyamán derült ki az USA-ban, hogy toxikus tulajdonságai vannak, ami azt jelenti: nagy mennyiségű fogyasztása esetén májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarin aromákban, aromakompozíciókban történő felhasználását. Ez azonban nem jelentette a kumarin csillagának leáldozását, a gyógyszer-és kozmetikai ipar alkalmazza a friss szénából nyert szintetikus kumarint.
 
Az élelmiszerjogi szabályozás szigorú, eszerint 1 kilogramm élelmiszer 2 milligramm kumarint tartalmazhat. A ceyloni fahéj, ami kevesebb kumarint tartalmaz, teljes biztonsággal fogyasztható. A cassiai nagyobb mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot, ezért ezt csak kisebb adagban tanácsos fogyasztani. Az európai szabályok 2mg/kg-ot engedélyeznek az élelmiszerekben és italokban, 10 mg/kg-ot a szeszes italokban, ugyanennyit a karamellás süteményekben és 50 mg/kg-ot a rágógumiban.
 
A sok megpróbáltatást átélő vásárló számára tehát nem jelent törvényszerűen újabb riadalmat, ha fahéjat akar vásárolni, és fogyasztani, még annak ellenére sem, hogy direkt módon nem vizsgálják kötelezően a fahéj kumarin tartalmát. Viszont a fogyasztók biztonságát az élelmiszerekben megengedett határérték betartása szavatolja. Egy uniós tudományos bizottság már dolgozik azon, hogy a jövőben a fahéj kumarin tartalmának mennyiségét is folyamatosan ellenőrizzék. Az esetlegesen magas kumarin tartalmú élelmiszerekért a gyártóknak kell vállalni a felelősséget, egészségre ártalmas hatású élelmiszer ugyanis nem kerülhet forgalomba.
 
Az átlagos fogyasztó nem szenvedhet semmiféle egészségkárosodást a fahéjtartalmú élelmiszerek fogyasztása következtében.A korábbi gyógyszerészeti kutatások eredményei szerint csak a viszonylag nagy dózisban fogyasztott mennyiség okozhat bizonyos, érzékeny csoportoknál májkárosodást. Nagy mennyiség fogyasztása esetén ugyanis a máj több enzimet juttat a véráramba, gyulladás lép fel, és sárgaság is kialakulhat. E folyamat pontos hatásmechanizmusa azonban máig nem ismert. A kísérletek során az is kiderült, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott kumarin okozhat ugyan májkárosodást, de az anyag megvonása után helyreáll a máj normális működése.

A fahéj régóta használt, bevált, kedvelt fűszerféle, a magyar cukrász és konyhaművészetben, és ezután sem kell száműzni. Hogy miért? Mert a fogyasztó biztonsága egyértelműen garantált. A korszerű kutatás, a nemzetközi együttműködés kizárja a kumarin veszélyt. A közelmúltban is volt példa arra, hogy a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal arról értesült, hogy Németországból olyan ropogós, fahéj ízű finomságok érkeztek, amelyeknek kumarin tartalma meghaladta a jogszabályban megengedett értéket. A hivatal a riasztást azonnal továbbította az élelmiszer ellenőrző hatósághoz. 
 
A fogyasztó annyit tehet biztonsága érdekében, hogy mértékkel áldoz a fahéjtartalmú élelmiszerek, édességek oltárán. Ezt a mennyiséget még nem határozták meg hitelt érdemlően, és mindenki mást ért és gondol tolerálhatónak. Azért némi fogódzó rendelkezésre áll. Éppen németországi élelmiszerbiztonsági ajánlás alapján elfogadott, hogy egy kisgyermek napi egy-két fahéjas csigát nyugodtan elfogyaszthat, a felnőtt pedig akár tizenötöt is.
 
Forrás: MTI