Az �tlagember fej�n mintegy t�zmilli� Malassezia globosa tal�lhat�, s ez a hatalmas mennyis�g� gomba az emberi fejb�rben termel�d� faggy�n �l�sk�dik. Ez a faggy� v�di �s teszi v�zhatlann� a hajat �s a fejb�rt, valamint megakad�lyozza kisz�rad�sukat, megmereved�s�ket, sz�tt�redez�s�ket.
 
A kutat�s sor�n kider�lt, hogy ez a gomba enzimekkel �s egy savas vegy�lettel bontja le a faggy�t, s ez ut�bbi a fejb�r legfels� r�teg�n �thatolva a b�rsejtek gyorsabb lev�l�s�t eredm�nyezi: �gy keletkezik a korpa. Becsl�sek szerint az emberis�g fele szenved a korp�t�l, f�k�nt a f�rfiak. A mai korpaellenes samponok ugyan m�rs�klik a korp�sod�st, azaz a gomb�s fert�z�st, de sz�z sz�zal�kos v�delmet nem ny�jtanak.
 
Csup�n 5 �vvel ezel�tt fedezt�k fel, hogy a legt�bb korp�sod�st ez a gomba okozza. A nemzetk�zi kutat�csapat tagjai t�z liternyi ilyen gomb�t sarjasztottak egy tart�lyban, foly�kony nitrog�nben lefagyasztott�k, s ezut�n apr� darabokra t�rt�k, �s vont�k ki bel�le a DNS-t. A Malassezia globosa, mint kider�lt, a legegyszer�bb organizmus, amelyet eleddig genetikailag felt�rk�peztek. G�n�llom�nya 300-szor kisebb, mint az ember�: 4285 g�nb�l �ll.
 
A kutat�sr�l az Amerikai Tudom�nyos Akad�mia foly�irat�ban (PNAS) jelent meg tanulm�ny.

 
MTI