Ekaterina Dadachova, a New York-i Albert Einstein Orvostudom�nyi Egyetemen munkat�rsaival f�lfedezte, hogy egyes gomb�k k�pesek f�lhaszn�lni az emberi b�rben is megtal�lhat� sz�nanyagot, a melaninmolekul�t arra, hogy begy�jts�k a sug�rz�s energi�j�t �s f�lhaszn�lj�k a n�veked�s�kh�z.

Az 1986-os csernobili atomer�m�-katasztr�fa ut�n hamarosan elszaporodtak a k�rny�ken a fekete, melanintartalm� gomb�k. Dadachova koll�g�ja, Arturo Casadevall agy�ban f�lmer�lt a gondolat, h�tha a gomb�k k�pesek hasznos�tani az atomreaktor romjait szennyez� radioakt�v sug�rz�st is.

Fejlõd�s�k izot�pok jelenl�t�ben felgyorsul

Dadachova, Casadevall �s munkat�rsaik megvizsg�lt�k, mik�nt reag�l h�rom k�l�nb�z� gombafaj az atommaghasad�skor keletkez� c�zium-137 izot�pb�l sz�rmaz� b�ta-sug�rz�sra. Azt tapasztalt�k, hogy mind a h�rom gomba, a Cladosporium sphaerospermum, a Cryptococcus neoformans �s a Wangiella dermatitidis gyorsabban n� az izot�p jelenl�t�ben.

Egyes gomb�kr�l m�r eddig is tudt�k, hogy k�pesek lebontani a radioakt�v anyagokat, p�ld�ul a csernobili reaktor maradv�nyaiban l�v� forr� grafitot. Ezek a gomb�k �ltal�ban szint�n termelnek melanint, amelyr�l azt gondolt�k, hogy a k�rnyezeti �rtalmakt�l �vja �ket.

Dadachova csoportja azt tapasztalta, hogy a gomba melaninmolekul�i sug�rz�s hat�s�ra megv�ltoztatj�k alakjukat, �gy n�gyszer hat�konyabban vesznek r�szt az anyagcsere k�z�ns�ges k�miai reakci�iban. A melanin n�lk�li gombat�rzsek �ltal�ban nem reag�lnak gyorsabb n�veked�ssel a sug�rz�sra.

Casadevall egy els� hall�sra bizarrnak t�n� �tlettel is el��llt. Szerinte a j�v� �rhaj�sai ilyen gomb�kat termeszthetn�nek hossz� �rutaz�saikon �lelemk�nt a sug�rz�sban gazdag vil�g�rben. M�r „csak” a gomb�k elk�sz�t�s�t kellene megoldani, ugyanis ezek nem t�l �tv�gygerjeszt�k, legink�bb az elhanyagolt zuhanyoz�f�gg�ny�n n�v� pen�szgomb�kra hasonl�tanak.