Az okoz� v�rus a hum�n parvov�rus B19. Leggyakrabban 4-12 �ves gyermekekn�l fordulel� �s cseppfert�z�ssel terjed. Szint�n terjedhet a fert�z�tt any�r�l a magzatra (33%).

A P antig�n-negat�v v�r�sv�rsejt� emberek rezisztensek a fert�z�sre.

Az el�fordul�sa nagyon gyakori. A feln�ttek 50% �tesett rajta. Leggyakrabban mint t�li,vagy tavaszi j�rv�ny form�j�ban terjed.

A fi�k �sl�nyok ar�nya egyforma.

T�netek:
Abetegs�g leggyakoribb lefoly�sa t�netmentes. A lappang�si id� 4-14 nap. A betegs�get k�s�rheti l�z, de a gyermek lehet l�z n�lk�l is.

A b�rp�r el�sz�r az arcon jelentkezik, sz�jk�r�li s�padts�ggal. Ezt n�h�ny nap m�lva (1-4) a t�rzs�n megjelennek a b�rki�t�sek, amely �ltal�ban 5-9 napig tart.

A ki�t�sek enyh�n viszkethetnek, �s f�leg a l�nyokn�l, iz�leti gyullad�s l�phet fel az eg�sz testben, de f�leg a k�z, csukl� �s a t�rdek a legf�jdalmasabbak. Az iz�letek a feln�ttek 80%-�n�l �rintettek. A gyermekekn�l az iz�leti probl�m�k ritk�bbak. Az iz�leti t�netek 3 h�t m�lva �lm�lnak, de eltarthat h�napokig is.

A betegs�g szint�n j�rhat fejf�j�ssal, torokgyullad�ssal, n�th�val, izomf�jdalommal �s em�szt�rendszer rrendelleness�gekkel.

Ha a betegs�get a magzat kapja meg az any�t�l, amire 33% es�ly van, akkor a leggyakrabban a csontvel� k�rosodik. A v�r�sv�rsejtek �lettartama ler�vid�l �s s�lyos an�mia keletkezhet. A terhes n�ket akik �j ki�t�ssel vagy iz�leti f�jdalommal jelentkeznek tesztelni kell a parvov�rus B19-re. A vet�l�sre a legnagyobb az es�ly az els� trimeszterben (9%). Egy tanulm�nyban ahol a B19 fert�z�tt terhes n�ket figyelt�k, a n�k 84%-a, aki eljutott a terhess�g v�g�ig, eg�szs�ges gyermeket hozott a vil�gra. Nincsenek ismert hossz�t�v� fejl�d�si probl�m�k a t�l�l� gyermekekn�l.

Hogyan tov�bb?
A v�rus m�g a t�netmentes st�diumban terjed. A t�neteket mutat� gyermek m�r nem fert�z�, �s mehet iskol�ba, vagy �vod�ba.

Gy�gy�t�s:
�ltal�ban gy�gy�t�sra nincs sz�ks�g �s csak a t�neteket kell kezelni (l�zcsillap�t�s, gyullad�s cs�kkent�k, stb...).

Az ellen�ll� an�mi�kn�l, f�leg az AIDS-ben szenved� betegekn�l, az IVIG (intrav�n�s imm�n globulin) sikeresen volt haszn�lva.

Az immunoszuppressz�v ter�pia meg�l�t�sa seg�thet a kr�nikus fert�z�s meg�ll�t�s�ban.

Aplasztikus kr�zisben, v�rtranszf�zi�ra lehet sz�ks�g.