Az irritbilis blszindrma (ibs) alternatv kezelse
2007.10.29. 14:49
Az irritbilis blszindrma (vagy tnetegyttes, IBS), amit ,,grcss blnek” is neveznek, egy meglehetõsen gyakran elõfordul gasztrointesztinlis megbetegeds, amely gyakran okoz erõteljes diszkomfort rzst, annak ellenre, hogy nem tekinthetõ az egszsget komolyan veszlyeztetõ problmnak. A legtbb allopata orvos funkcionlis blbetegsgnek tartja; azaz annak ellenre, hogy a gyomor-blrendszer nem mûkdik megfelelõen, anatmiai vagy patolgis ok laboratriumi vizsglatokkal sem mutathat ki. Egyes esetekben a szkletvizsglat eredmnye utalhat a tkletlen emsztsre, a kros s jtkony hats blbaktriumok egyenslynak megbomlsra; bizonyos tneteket elõidzõ, de nem patogn parazitk jelenltre, s ezek egyben az IBS okai is lehetnek. Az telek helytelen megvlasztsa gyszintn az IBS-t kivlt tnyezõk kztt emlthetõ.
Tnetek Jellegzetes tnetei kz tartozik az alhasi puffads s fjdalom, a fokozott blgzkpzõds, valamint a hasmens s a szkrekeds vltakozsa. Az e megbetegedsben szenvedõk gyakrabban panaszkodnak htfjsra, fradkonysgra, gyakori vizelsre s ms egyb, a betegsgkkel nehezen kapcsolatba hozhat tnetekre. Ezen tnetek jelentkezsekor azonban gondolni kell arra is, hogy nagyobb kockzattal jr betegsgek, mint pldul a diverticulosis, helyi enteritisek, vastagblgyullads, feklyek s rk az IBS tneteihez hasonl tnetekkel kezdõdnek, ppen ezrt elengedhetetlenl fontos a megfelõ fizikai s laboratriumi vizsglat. Etiolgija betegenknt vltoz. Ezzel kapcsolatban alapvetõen kt feltevs ismert. Az egyik szerint a betegek blsimaizomzatban motoros rendellenessg jelentkezik, ami vagy fokozott blsszehzdst, azt kvetõen pedig blgrcst s hasmenst idz elõ, vagy cskkent blszszehzdst eredmnyez, ami szkrekedshez s felfvdshoz vezet. A msik feltevs pedig az, hogy a betegsg az IBS-betegnek az egszsges blmûkdsre adott helytelen vlasza. Ez az alapja annak, hogy a betegeket neurotikusnak, depresszisnak s aggdnak tekintik, majd ennek megfelelõen kezelik. Tudni kell azt is, hogy nem minden betegnek azonosak a tnetei s a tnetcsoportot alkot tnetek betegenknt vltoznak. Egy dolog azonban kzsnek tûnik, mgpedig az, hogy az esetek tbbsgben kezeletlenl maradnak, s ezek az egyedi ,,tnetmintk” hnaprl hnapra vagy vrõl vre fennmaradnak. A tnetmintkban bell jelentõs mrtkû vltozsokat orvosnak kell rtkelnie.
Kezels A konvencionlis medicinnak nincs egyrtelmûen bevlt kezelsi stratgija, s a kezels rendszerint szklettmeget nvelõ hashajtkbl, grcsold s antidepresszns szerekbõl ll. Ez utbbiak alkalmazsnak htrnya, hogy a betegben kialakthatja azt a tudatot, hogy fjdalmainak õ sajt maga az okozja, tlsgosan rzkeny, sõt pszichopata. E tnyezõk pedig oda vezethetnek, hogy az IBS-betegek gyakran keresnek termszetes s alternatv kezelsi formkat panaszaik enyhtsre. Az IBS alternatv kezelsben a betegnek egytt kell dolgoznia a kezelõorvossal, a gasztroenterolgussal, meg kell rtenie azt, hogy mi okozza a funkcionlis problmkat, s azokra gyelnie kell. A kezelõorvos feladata pedig az, hogy egynre szabott kezelsi programot dolgozzon ki.
trendi megfontolsok A rostszegny, cukrokban s zsradkokban gazdag trend, valamint az ismert blirritl anyagok, mint pldul a kv s az alkohol az IBS kockzati tnyezõi. Az egyszerû rosthiny kivltotta IBS esetben a teljes rtkû, nyers telre val ttrs teljes gygyulshoz vezethet, ez azonban nem jelenti mg azt, hogy az egszsges, rostban gazdag trend valamennyi IBS-beteg szmra gygyulst hozhat. ppen ezrt egyb, emsztssel kapcsolatos tnyezõknek is rendkvl fontos szerepk van.
telrzkenysg Rgta ismert tny, hogy az IBS-tnetek egy rszt telrzkenysg okozza. Jl ismert blizgat, rzkenysgi reakcit kivlt telek a bza s a tejtermkek. Mellettk a citrusflk, a kv, a kukorica, a tojs, a fokhagyma, a szja, a tea, valamint egyb gabonaflk s gymlcsk rzkenysgi reakcit kivlt hatsra is gondolnia kell a kezelõorvosnak. Sajnos nincsenek viszont egyrtelmû adatok arra vonatkozan, hogy a betegek hny szzalknl fordul elõ bizonyos telekkel szembeni allergia. Az viszont tny, hogy a panaszok abban az esetben mrskelhetõk, ha sikerl megtallni, illetve az trendbõl kiiktatni az allergit kivlt teleket. A tmakr egyik jeles kutatjnak vlemnye szerint a blrendszert irritl telbõl kb. 8-9 g-nyit kell ahhoz elfogyasztani, hogy az IBS-re jellemzõ tnetek megjelenjenek. Ezzel szemben msok gy vlekednek, hogy ezekbõl az telekbõl a tnetek megjelenst megelõzõen legalbb kt napig kell fogyasztani.
Tej Nmely IBS-beteg emsztsnl problmt jelent a tejben tallhat laktz, a gymlcslevekben s a szrtott gymlcskben magas koncentrciban elõfordul fruktz, valamint a diabetikus ksztmnyekben jelen lvõ szorbit felszvdsa. A tejcukor felszvdsi zavara ismert problma, a fruktz (gymlcscukor) s a szorbit felszvdsa pedig az egszsges embereknl is lassbb s korntsem olyan tkletes mrtkû, mint a rpacukor. Az egyik ksrlet szerint a rsztvevõk tbbsgnl – belertve azokat is, akik korbban egszsgesek voltak – bizonythat volt az emltett cukrok valamelyiknek felszvdsi zavara. Az IBS-betegek arrl szmoltak be, hogy amennyiben nagyobb mennyisgben fogyasztottak laktzt vagy fruktzt s/vagy szorbitot, akkor a panaszok felerõsdtek. Ezen cukrok bevitelnek korltozsakor az IBS-szerû tnetekkel rendelkezõ betegek panaszai mintegy 40%-ban mrsklõdtek, e betegek panaszait ms lelmiszer, pldul a tej, a gymlcslevek s a szrtott gymlcsk fogyasztsa is okozhatja. Miutn az IBS-betegek telekkel szembeni rzkenysge nem igazi allergia, a leghelyesebb, ha orvosi segtsggel megtalljk a panaszokat okoz teleket, azokat kivonjk az trendbõl, illetve megprbljk ms telekkel helyettesteni.
Rostok Egyes kutatk javasoljk a rostok fogyasztst, ami a szkrekeds kezelsnl valban hasznos lehet, azonban a bzakorptl szmos IBS-beteg panaszai felerõsdnek, ennek oka pedig a bzval szembeni rzkenysg. A rozs, a barna rizs, a zabksa, az rpa, a zldsgek s a bolhafûmagkorpa egyarnt j rostforrs, s sokkal kisebb a valsznûsge az telrzkenysgi reakcik kialakulsnak, mint a bzakorpa esetben. Keveset tudunk arrl, hogy ezek az egyb rostflesgek milyen hatssal vannak az IBS-betegek panaszainak mrsklsre. Az IBS-betegek kezelsben j eredmnnyel alkalmazhatk az n. szklettmeget nvelõ hashajtk (ilyen pldul a lenmag s a bolhafûmag, valamint az indiai tifû korpja). Ezek segtik a blmozgst s szablyozzk a vzvisszatartst. Az egyik kettõs vak klinikai ksrlet adatai pldul azt mutattk, hogy a napi 3x3,25 g-os adagban adott bolhafûmag hasznos segtsg volt az IBS-betegek blmûkdsnek szablyozsban, illetve a panaszok enyhtsben. Sok, gabonra rzkeny IBS-betegnl jtkony hatsnak bizonyultak a pektinalap rostok, amelyek pldul a citrusflkben, almkban, iletve egyb gymlcskben s zldsgekben tallhatk meg. llatokon vgzett ksrletek szerint a pektin j duzzadkpessgû anyag, s javtja a bl szerkezett s funkciit.
trendkiegsztõk Kedvezõ hatssal lehetnek egyes trendkiegsztõ ksztmnyek is, ilyenek pldul a ligetszpe (Oenothera biennis) magolaja vagy a tej fogyasztsa elõtt bevett laktzenzimet tartalmaz ksztmnyek. Az emsztsi folyamatnak fontos szerepe van az IBS esetben. Az ilyen betegeknl nem megfelelõ a blflra s az emsztsi enzimek termelõdse, hiny van a rvid lnc zsrsavakbl (SCFA), amelyek a rostok emsztsekor a blben keletkeznek. Az IBS kezelsben terpisan alkalmazott anyagok kztt emltendõk a probiotikumok, mint pldul a Lactobacillus acidophilus s a Bifidobacterium bifidum, az emsztst segtõ enzimek s a rostok. Az olyan rostok, mint pldul az alma- s citruspektinek, a guar gumi s a hvelyesek, azoknak az IBS-betegeknek ajnlottak, akiknl az SCFA hinya bizonytott, mert ezekbõl az anyagokbl tbb SCFA kpzõdik, mint az oldhatatlan gabonarostokbl. Az IBS kezelsnek e specilis terletn vgzett kutatsi tapasztalatok mg szernyek, de az rdeklõds fokozdik s ktsgtelenl tovbbi kutatsokhoz fog vezetni.
Gygynvnyek Gygynvnyek, nvnyi ksztmnyek Az IBS-tnetek kezelsben hasznlhat gygynvnyek, illetve gygynvnyksztmnyek kzl pldul a blben oldd kapszulban alkalmazott borsmenta-illolaj (3-6x0,2 ml/nap), valamint az egyttesen adagolt borsmenta- s kmnyillolaj (3x 90, illetve 50 mg/nap) emelhetõk ki, amelyek kettõs vak klinikai ksrletek adatai szerint szignifikns mrtkben cskkethetik az IBS-betegek panaszait. Ezek az illolajok cskkentik a blgzok kpzõdst, enyhtik a blgrcsket s cskkentik a blirritcit. A blben oldd gygyszerformk mellett a borsmentatinktra (3x2-3 ml/nap), illetve az illolaj oldatban (3-4x1-2 csepp) is hasznlhat. Ez utbbi tmny formban viszont maximum napi 1-2 csepp mennyisgben ajnlott. A borsmenta s a kmny mellett ms kettõs vak ksrletek eredmnyei alapjn pldul az deskmny (Foeniculum vulgare) magja s a fehr rm (Artemisia absinthium) hajtsa is eredmnyesen alkalmazhat a felsõ hasi panaszok, belertve az IBS-t ksrõ panaszokat, kezelsben. A kamilla (Matricaria recutita) virgzata s az abbl elõlltott illolaj ugyancsak szlhajt, blgrcsold s az emsztsi traktust tonizl hatsokkal br. Rendszerint a fõtkezsek kztti fogyasztst javasoljk tea formjban, amelybe 3-5 ml-nyi tinktra is keverhetõ. Nyugtat hats nvnyi drogok kzl a grcsold hatssal is rendelkezõ orvosi macskagykr (Valeriana officinalis) s a virginiai csukka (Scutellaria lateriflora) fogyasztsa klnsen a szorongsos s alvszavarokkal kszkdõ betegek szmra ajnlott. A fenti terpik mellett stresszold gyakorlatok, relaxci s pszichoterpia is hatkonyan alkalmazhat az IBS-tnetek enyhtsben. Az egyik ksrlet adatai szerint a konvencionlis terpikkal egytt alkalmazott pszichoterpia s relaxci a betegek mintegy 2/3 rsznl sokkal hatkonyabb volt a tnetek enyhtsben, mint az nmagban alkalmazott konvencionlis terpia.
Forrs: http://www.healthwell.com/healthnotes/Concern/Irritable_Bowel.cfm?path=hw http://www.healthwell.com/NaturalDr/3_00/naturalhealing.cfm?path=hw&cond=188&mcat=58
Refertumot ksztette: dr. Babulka Pter
|