Az ellátórendszer elégtelen működése és a tisztázatlan viszonyokból fakadó pénzosztás miatt is többen javasolták már a rendszer átalakítását. Szintén kormányzati cél, hogy átlátható rendszerben mindenki állapotának, szociális helyzetének megfelelően, az erre hivatott szervtől kapjon juttatást. Vagyis, ha valaki nem talál munkát, akkor ne rokkantnyugdíjat kapjon, hanem például álláskeresési támogatást vagy szociális segélyt (rendszeres szociális járadékban több mint 200 ezren részesülnek). Amennyiben pedig – az állapotát felmérő szakértői bizottság úgy dönt – munkavégzésre alkalmas, akkor rehabilitációs járadékra lesz jogosult, s rehabilitációs program keretében igyekeznek őt a munkaerőpiacra visszajuttatni. Januártól tehát új rendszer lépett életbe: a jogalkotó a rehabilitációs járadékkal és az ehhez kapcsolódó eljárással szeretné megreformálni a jelenlegi rendszert. Lehetőség, esély vagy terv? Forrás: Marton Szilvia „Célunk az, hogy csak a kimondottan jó rehabilitációs eséllyel rendelkezők kerüljenek a rendszerbe: 52 év alatti életkor, 50-79 százalékos egészségkárosodás, fejleszthető képességek, az újrafoglalkoztatásra való reális esélyek azok a kritériumok, melyeket figyelembe fognak venni az eljáró szakértői bizottságok” - válaszolja Juhász Ferenc, az Országos Rehabilitációs és Szakértői intézet főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy van-e felső korhatára a rehabilitációs részvételnek. Rokkantsági nyugdíjasok maradnak mindazok, akik számára az ellátást véglegesen állapították meg, s akiknek állapota ezt a soron következő felülvizsgálat szerint indokolja. Az új igénylők közül pedig rokkantsági nyugdíjasok lesznek azok, akiknek egészségkárosodása eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, és rehabilitációjuk nem javasolt. Az igénylő persze 52 éves koron túl is kérheti a rehabilitációs járadékellátást. Ez esetben a szakértői bizottság dönt az ellátás megítéléséről. A rehabilitációs járadékot az erre, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére szolgáló nyomtatványon lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Az igénybejelentő lapot bármely hozzátartozó, barát, rokon, segítő is kitöltheti; a lényeg az, hogy az adatok az igénylőre vonatkozzanak és az igénylő saját kezű aláírásával „hitelesítse” a nyomtatványt. Az igényérvényesítéshez egy nyilatkozat kitöltése is szükséges, valamint csatolni kell a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt (beutalót), zárójelentést (ha volt ilyen), és az „üzemorvos” tájékoztatóját a betöltött munkakörről. Igénybejelentésre elektronikus úton is van lehetőség. Az adatlapon fel van tüntetve, hogy a kitöltés esetleges pontatlanságai miatt hátrány nem érheti az igénylőt. A kitöltés során többek között arra is választ kell adnia az igénylőnek, hogy dolgozott-e már rehabilitációs munkakörben, kért-e korábban valamilyen ellátást, a munkakönyvében nem szerepelő foglalkoztatás listáját is mellékelni kell, be kell számolnia állapotáról, az utóbbi 5 évben betöltött munkakörökről, megjelölve, melyik okozott és milyen problémát. Az igénylő azt is megjelölheti, hogy milyen feltételeket tart szükségesnek az újrafoglalkoztatásához. Rehabilitációs járadékra azok jogosultak, akik - 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségüknek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül alkalmatlanok, - kereső tevékenységet nem folytatnak, - keresetük, jövedelmük legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagánál, továbbá - rehabilitálhatók és - az életkor szerint szükséges szolgálati időt megszerezték. A feltételeket nézve új fogalommal is találkozhatunk. A munkaképesség csökkenése helyett az egészségkárosodás mértékét állapítja majd meg a szakértői bizottság – nyelvében él a nemzet alapon, ezzel is sugallva, hogy egy „leszázalékolt” embernek is van esélye a munkaerőpiacon. A besorolás tehát így változik: - 100 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 80-99 százalékos egészségkárosodás (I, II. csoportú rokkant - 67 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 50-79 százalékos egészségkárosodás (III. csoportú rokkant) - 50 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 40-49 százalékos egészségkárosodás - 40 százalékos munkaképesség csökkenés helyett 32-39 százalékos egészségkárosodás (A százalékos mértékek és a hozzájuk kapcsolódó ellátási fajták a http://www.orszi.hu oldalon is megtekinthetők.) „A jelenleg ellátásban részesülő rokkantsági nyugdíjasokat az új rendszer csak 2009-től érinti. A hatályos jogszabály szerint azonban a 2008-ban felülvizsgálatra utalt ellátottak külön kérhetik a rehabilitációs járadék folyósítását, természetesen ilyenkor a rehabilitációról is dönt a szakértői bizottság” – magyarázza Juhász Ferenc. Azoknál, akiket véglegesen rokkantnyugdíjasnak minősítettek, és nem kell felülvizsgálatra menniük, nem vizsgálják a rehabilitáció lehetőségét. Azoknak viszont, akiknél azt állapítja meg a kérvényezőről a szakértői bizottság, hogy rehabilitálható – kötelező részt vennie a rehabilitációs programban. Aki még munkaképes. Százalékban. Forrás: Marton Szilvia Újdonság, hogy nem orvosi, hanem szakértői bizottság fogja majd elbírálni a kérvényezők helyzetét. Ennek oka, hogy a rehabilitáció több síkon zajlik majd, kinek-kinek igénye szerint. Lesz orvosi, szociális és foglalkoztatási rehabilitáció. „Jelenleg külön megítélés alá esik, hogy együtt vagy külön-külön is része a beteg rehabilitálásának a három irány. Amennyiben azonban rehabilitációs járadék megállapítására kerül sor, úgy egyéni rehabilitációs terv alapján mindhárom irányra kiterjed a rehabilitáció” – mondta az Adózónának Juhász Ferenc. A terv tehát az, hogy a bizottság tagjai komplexen vizsgálják egy-egy csökkent munkaképességű ember problémáját: szakképesítése, új szakma lehetősége, szociális helyzete, a térség munkaerőpiaci helyzete és rehabilitációs lehetőségei is mérlegre kerülnek. A munkaügyi központok eddig is képeztek át munkanélkülieket, de gyakran előfordult, hogy a sikeresen elvégzett képzés csak a statisztikát javította, elhelyezkedni ennek birtokában sem sikerült. Felmerül a kérdés, hogy az új rendszer mitől lehet majd sikeresebb. „Az egyéni képességeket és a térség munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve meghatározható a konkrét foglalkoztathatóság iránya is. Az előzetesen elkészített modellszámítások alapján a munkaerőpiac képes lesz fogadni a rehabilitált személyeket. A sikeres rehabilitáció évi 5-6 ezer fővel növelheti majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. A foglalkoztatást különböző támogatási rendszerek ösztönzik” – érvel Juhász Ferenc. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és járulékalap után járó III. csoportos rokkantsági nyugdíj 120 százalékával, ebből azonban nyugdíjjárulékot kell fizetni (a nettó összeg tehát nem sokkal magasabb, mint a rokkantnyugdíj), és a rehabilitációs járadékban részesülőt a 13. havi ellátás nem illeti meg. Adózás szempontjából z a járadék nyugdíjnak minősül, így adózáskor a nyugdíjak adózására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék évente emelkedik a vonatkozó társadalombiztosítási és nyugellátási törvénynek megfelelően (Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 62.-63. §). Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat szintén törvény szabályozza. Összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja - a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, - de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos: • meghalt, • az ellátás megszüntetését kérte, • az ellátás időtartama eltelt, • három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, • kereső tevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következik be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, • együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, • foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.