Mivel a leghatásosabb dózisokban adagolva minden véralvadásgátló, a patkányméreghez hasonlóan, halálos vérzést okozhat, az infarktus és a stroke ellen küzdő kutatók elsődleges feladata nem a hatékonyabb, hanem a biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztése - vázolta e szakterület feladatait a HVG-nek Gruber András belgyógyász-hematológus, az Oregoni Egészségtudományi Egyetem kutatócsoportjának vezetője annak kapcsán, hogy munkatársaival néhány hete egy új véralvadásgátló molekula kifejlesztését jelentették be. Éppen a biztonságot javíthatná szerinte az általuk megalkotott hatóanyag - az emberi szervezetben is megtalálható fehérje, a trombin génmanipulált változata -, mivel az a test természetes véralvadásgátló rendszerét turbózza fel. A molekula átalakítására azért volt szükség, mivel a trombin különös, kettős funkciót tölt be: elsődlegesen a véralvadást segíti, ám egyidejűleg annak gátlásában is szerepe van. Az amerikaiaknak - mint állítják - sikerült úgy megbütykölniük az enzimet, hogy az erek belsejében kizárólag az alvadásgátló (tehát a vérrögképződést hátráltató) szerepét töltse be, a sérült érfalon át egy sebbe kerülve viszont ne akadályozza a véralvadást, azaz ne okozzon elvérzésveszélyt.

A világszerte vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek legsúlyosabb változatainak kezelésében áttörést ígérő molekula előállítása már a sokadik állomás a vérrögképződés elleni harc rögös útján. A véralvadásgátlók - ilyen az említett trombinmutáns is - a szaknyelven alvadási láncreakciónak mondott folyamatba próbálnak beavatkozni. Ez csak az egyik nagy csoportja a szív- és agyi infarktust (stroke) kezelő szereknek. Az ez ügyben sokat emlegetett aszpirin ugyanis a vérlemezkék összetapadását gátolva, egy másik irányból avatkozik be, míg a harmadik csoportba tartozó vérrögoldók a már kialakult értorlaszt igyekeznek feloldani - kategorizálja a gyógyszereket Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára. Mindez azonban csak tüneti kezelés, hiszen a rögképződésért az erek belső falán kialakuló plakkok felelősek. Ezek létrejöttét a vér kórosan magas koleszterintartalma mellett a magas vérnyomáshoz, a dohányzáshoz és egyéb életmódbeli tényezőkhöz, de akár baktériumfertőzéshez is szokás kötni. Ami tény: az érelzáródáshoz az vezet, hogy a plakkok felszakadásakor a szervezet a külső érfal sértetlensége ellenére is parancsot ad a véralvadásra.

A modern véralvadékirtó molekulák utáni kutatás az elmúlt másfél évtizedben vett lendületet: ez idő alatt mintegy tucatnyi, mindannyiszor a jövő gyógyszereként beharangozott molekula híre járta be a szaksajtót. Ezek egyike a dél-amerikai Amazonas folyóban élő óriáspióca enzimjét vélte csodaszernek, miután kiderült, hogy a vérszívó a vérlemezkék sebkörnyéki összetapadását gátló fehérjét juttat áldozata vérébe. Egy másik kutatócsapat a Mexikóban honos vámpírdenevérre, pontosabban annak - a prédában - a véralvadást akadályozó molekulájára harapott rá, sőt egy, a véralvadást a kullancs nyálához hasonlóan gátló molekulát már embereken is kipróbáltak.