A chlamydia medd�s�get okoz!

Ez a betegs�g n�kn�l �s f�rfiakn�l is medd�s�get okoz. A t�rsadalombiztos�t�s csak indokolt esetben fizeti a chlamydia sz�r�s�t, a legt�bbsz�r a betegnek kell fizetnie a vizsg�lat�rt.

A rendszeres szexu�lis �letet �l�k legal�bb negyede hordozza mag�ban a chlamydia t�neteit. A fiatalokn�l m�g magasabb ez az ar�ny. Ez a leggyakoribb szexul�is �ton terjed� betegs�g, �s a legalattomosabb is. Ugyanis a kezdeti szakaszban sem a n�, sem a f�rfi nem vesz �szre semmit, nincsenek t�netei.

"A kezdeti st�diumban egy gennyes m�hnyakgyullad�s van, amit a beteg nem �szlel, de sz�r�s sor�n felismerhet�. K�s�bbi st�diumban ez feljebb megy, �s a petevezet�k begyulladhat, illetve egy diff�z kismedencei gyullad�s alakulhat ki" - mondta Radv�nyi Krisztina n�gy�gy�sz.

A kismedence gyullad�s miatt elz�r�dhatnak a petevezet�kek, �s medd�s�g alakulhat ki. A fogamz�sg�tl�k is szerepet j�tszhatnak a betegs�g terjed�s�ben.

A f�rfiakat is vesz�lyezteti a chlamydia

"A f�rfi �s a n�i nemz�k�pess�get is vesz�lyezteti. Ez�rt k�l�n�sen fontos a vizsg�lata. A fiatal popul�ci�t �rinti �ltal�ban, a fiatalkori popul�ci�nak a 68 sz�zal�k�ban jelentkezik a fert�z�s" - Dr. Kov�cs R�bert adjunktus.

A legt�bb f�rfin�l csak akkor der�l ki a fert�z�s, amikor gyereket szeretne, de nem siker�l

Egyes becsl�sek szerint a fert�z�tt n�k h�romnegyede, a f�rfiaknak pedig a fele nem tudja, hogy ebben a betegs�gben szenved. A chlamydia-sz�r�st a t�rsadalombiztos�t�s nem fizeti. Egy-egy vizsg�lat 3-5 ezer forintba ker�l. Csak indokolt esetben nem kell fizetni a sz�r�s�rt. A n�knek kellemetlen a sz�r�s, a f�rfiaknak viszont f�jdalmas is. A chlamydia-fert�z�s, k�l�n�sen a kezdeti st�diumban k�nnyen gy�gy�that�... Egy egyszer� antibiotikummal.

A chlamydia trachomatis ma a leggyakoribb szexu�lis �ton terjed� betegs�g, amelynek a k�zhittel szemben nem csak n�k, hanem f�rfiak is gyakori �ldozatai. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) szerint �vente 80-100 milli�an fert�z�dnek a chlamydia bakt�riummal – �rdekes m�don a fejl�d� �s a fejlett vil�gban ar�nyaiban ugyanannyian.

Ahogy dr. Hartman G�bor, a D�l-pesti K�rh�z sz�l�sz-n�gy�gy�sz f�orvosa a Weborvossal �rz�keltette, a chlamydia bakt�rium parazita. Kiz�r�lag sejten bel�l szaporodik, a gazdasejt energi�j�t haszn�lja. Oszt�d�sa 48-72 �r�ig tart, l�nyegesen hosszabb ideig, mint a hagyom�nyos k�rokoz�k szaporod�sa. Bizonyos esetekben az oszt�d�s le�ll, �m a bakt�rium ott marad a szervezetben, ha gondot nem is okoz. A szakemberek �ppen ezt tartj�k vesz�lyesnek a chlamydi�ban, hogy fert�z�se az esetek t�bbs�g�ben t�netmentes vagy enyhe panaszokkal j�r.

A Hartman f�orvos birtok�ban l�v� adatok szerint a fert�z�tt n�k 65-80 sz�zal�k�n�l �s a fert�z�tt f�rfiak 45-50 sz�zal�k�n�l nem mutatkozik t�net. Ezzel az �llapottal meg is el�gedhetn�nk, ha a fel nem ismert �s nem c�lzottan kezelt chlamydia fert�z�tteket nem vesz�lyeztetn�k gyorsan kialakul� sz�v�dm�nyek. Ezek k�z�tt sorolhat� az esetek 35-40 sz�zal�k�ban a kismedencei gyullad�s, 17 sz�zal�kban a medd�s�g, 9 sz�zal�kban a m�hen k�v�li terhess�g, 17 sz�zal�kban az id�lt kismedencei f�jdalom. A f�rfiakn�l mell�khere-gyullad�st �s nemz�k�ptelens�get okozhat az alattomos parazita.

�s ha a kellemetlen vesz�ly-sorozatot m�g fokozni lehet, egyes esetekben a chlamydia az oka a SARA nev�, a szexu�lis kapcsolat �tj�n szerzett, klinikai t�nettel megnyilv�nul� �z�letgyullad�snak. Terhesek is �tesnek fert�z�sen, amit az ilyen el�zm�ny ut�n vil�gra j�tt �jsz�l�ttek 25 sz�zal�ka szenved meg szemh�rtyagyullad�ssal.

A Chlamydia Magyarorsz�gon

A magyarorsz�gi megbeteged�sekr�l sz�lva dr. Hartman G�bor elmondta: a becsl�sek szerint n�lunk �vente 75-80 ezren fert�z�dnek meg, 75 sz�zal�kuk a 25 �v alatti, 40-45 sz�zal�kuk a 20 �v alatti koroszt�lyban. A hazai szakemberek vesz�lyeztetettnek, szaknyelven a rizik�csoportba tartoz�ba sorolj�k a 25 �v alattiakat, a szexu�lis �letet 17 �v alatt elkezd�ket, akik h�rom h�napon bel�l �j partnerrel folytatnak szexu�lis kapcsolatot, az egy �ven bel�l minimum 3-4 szexpartnerrel egy�tt l�v�, azaz polig�m �letm�d�akat, a valamilyen nemi betegs�ggel �l� szexu�lis partnerrel kapcsolatban l�v�ket, illetve a m�hen bel�li v�dekez� eszk�z�k haszn�l�it. Gyakrabban lehet sz�m�tani chlamydia fert�z�sre terhess�g-megszak�t�s ut�n �s m�h�ri beavatkoz�s eset�n.

Az alattomos parazita t�bbnyire nem okoz panaszokat, id�nk�nt �rz�kelhet�en megmutatja mag�t, akut m�hnyakcsatorna gyullad�s, gennyes h�velyfoly�s, k�zti v�rz�s, szexu�lis aktus ut�ni v�rz�s, tampon alkalmaz�s�n�l �gynevezett kontakt v�rz�s, alhasi f�jdalom form�j�ban. Az �gynevezett els�dleges t�netekkel chlamydia jelenl�t�re utal az akut h�gycs�-szindr�ma, ami rendk�v�l f�jdalmas vizel�ssel j�r. A f�rfiakn�l mell�khere-gyullad�s �s prosztata-gyullad�s is figyelmeztet a k�rokoz�ra. Ritk�n a v�gb�lny�l�s is begyullad. Ezeket k�vethetik a cikkben m�r felsorolt sz�v�dm�nyek.

Biztat�, hogy a tudom�ny m�r kifogott a parazita bakt�riumon, mert a nyilv�nval� chlamydia fert�z�tts�get m�r j�l tudj�k kezelni, egy 2 tabletta bev�tel�b�l �ll� vagy egy nyolc napos gy�gyszeres k�r�val. A terhes n�knek megel�z�sk�nt is adnak gy�gyszert. Mindezt az OEP t�mogat�s�val. De ha valaki tudni akarja mag�r�l, hogy vajon nem t�netmentes fert�z�tt-e, a sz�r�si teszt m�r p�nzbe ker�l, ugyanis azt az OEP nem fizeti – mint ahogy a vil�gon egyetlen biztos�t� sem. A kimutat�sok szerint ugyanis a chlamydia jelenl�te nem n�veli a m�hnyakr�k gyakoris�g�t.

A Chlamydia-fert�z�s a f�rfiak term�kenys�g�t is befoly�solja

Sv�d vizsg�latok szerint a leggyakoribb szexu�lis �ton terjedõ bakteri�lis fertõz�s k�rokoz�ja, a Chlamydia trachomatis s�lyosabban befoly�solja a f�rfiak term�kenys�g�t, mint azt kor�bban gondolt�k.  A Chlamydia trachomatis olyan bakt�rium, amely a szervezetbe ker�lve mindk�t nemben h�gycsõgyullad�st v�lt ki, nõkn�l ehhez t�rsulhat m�g m�hnyak-, m�hbelh�rtya- �s petevezet�k-gyullad�s is.

A fertõz�s szexu�lis �ton terjed, valamint a terhes nõk sz�l�s k�zben fertõzhetik �jsz�l�ttjeiket is, akikn�l ez k�tõh�rtya-gyullad�st illetve t�dõgyullad�st v�lthat ki.

M�r kor�bban is igazolt�k, hogy a Chlamydia-fertõz�st k�vetõen a nõkn�l cs�kken a teherbe es�s val�sz�nûs�ge, illetve emelkedik a m�hen k�v�li terhess�gek �s a spont�n vet�l�sek ar�nya. Ennek oka, hogy a petevezet�k �s a m�h k�l�nb�zõ r�szeinek gyullad�s�t k�vetõen szûk�letek illetve hegek alakulhatnak ki, amelyek rontj�k a petevezet�k �tj�rhat�s�g�t, �s cs�kkentik a megterm�keny�tett petesejt sz�m�ra a be�gyaz�d�shoz rendelkez�sre �ll� fel�letet.

F�rfiakat is �rint

A sv�d Umea Egyetemi K�rh�z kutat�ja, Jan Olofsson elmond�sa szerint a fertõz�s a legt�bb f�rfin�l nem okoz t�neteket, ez�rt nem is vizsg�ltatj�k meg, �s kezeltetik ki magukat. Kor�bban azt gondolt�k, hogy a fertõz�s csup�n n�h�ny esetben, a spermiumok mozg�konys�g�nak �tmeneti lass�t�sa r�v�n cs�kkenti a term�kenys�get f�rfiakn�l.

Olofsson munkat�rsaival 1997 �s 2001 k�z�tt 238 term�kenys�gi probl�m�kkal k�zdõ beteget figyelt meg k�rh�z�ban. Minden p�ciensn�l megvizsg�lt�k az aktu�lis vagy lezajlott Chlamydia-fertõz�sre utal� antitestek (az inmmunrendszer �ltal termelt, a k�rokoz�ra "eml�kezõ", az ellen hat�kony anyagok) jelenl�t�t. Kontrollk�nt term�keny nõk csoportj�t vont�k be a vizsg�latba.

14-54 h�nappal k�sõbb a kutat�k �jra felvett�k a kapcsolatot a p�rokkal, hogy megtudj�k, l�trej�tt-e terhess�g az eltelt idõ sor�n. Amint az v�rhat� volt, a v�r�kben antitesteket hordoz� nõk kisebb es�llyel voltak term�kenyek, mint azok, akik kor�bban nem estek �t Chlamydia-fertõz�sen.

Meglepõdve tapasztalt�k emellett, hogy a kor�bban Chlamydi�val fertõz�tt f�rfiakn�l is egyharmad�val cs�kkent a term�kenys�g ar�nya. Ez a jelens�g nem a partner megfertõz�se miatt k�vetkezett be, hanem val�ban a f�rfiak nemzõk�pess�ge cs�kkent a betegs�g valamely - jelenleg felder�tetlen - sz�võdm�nye k�vetkezt�ben.

Mi a helyzet mifel�nk?

Magyarorsz�gon a szexu�lisan akt�v nõk 4-5 sz�zal�ka, a terhes nõk 8-10 sz�zal�ka Chlamydi�val fertõz�tt. (A f�rfiakn�l eddig jellemzõen nem vizsg�lt�k ezt a fertõz�tts�get, mert nem tulajdon�tottak neki jelentõs�get).

A p�rok egym�st az �gynevezett "pingpong effektussal" fertõzik, azaz ha csak az egyik f�ln�l (�ltal�ban a nõn�l) kezelik ki a betegs�get, a k�sõbbi szexu�lis egy�ttl�tek sor�n a m�sik f�l visszafertõzi õt. Teh�t l�that�an a Chlamydi�ra is �rv�nyes az, ami az �sszes t�bbi szexu�lis �ton terjedõ betegs�gre: nevezetesen, hogy a p�rokat egy�tt kell kezelni, k�l�nben a ter�pia hat�stalan.

Haz�nkban az elm�lt h�napban indult plak�tkamp�ny, amely a lakoss�g figyelm�t h�vja fel a Chlamydia, mint jelentõs szexu�lis �ton terjedõ k�rokoz� �ltal okozott betegs�gekre �s �llapotokra.

Innen tudhatod, hogy chlamydi�d van

A chlamydia a leggyakoribb, szexu�lis �ton terjed� betegs�gek egyike. Alattomos, mert sokszor nem j�r t�netekkel, ez�rt k�nnyen �tker�lhet  egyik szem�lyr�l a m�sikra. A n�k 75, a f�rfiak 50 sz�zal�k�n�l �szrev�tlen marad.

Honn�t tudhatom, hogy fert�z�tt vagyok?

Nem k�nny� eld�nteni, mivel a t�netek legt�bbsz�r nem szembesz�k�ek. Ha vannak t�netek, azok a fert�z�st�l sz�m�tott 1-3 h�ten bel�l jelentkeznek.

�ltal�ban a k�vetkez� jelek utalnak chlamydia-betegs�gre:

N�kn�l

• Er�s, kellemetlen szag� v�lad�koz�s
• K�ztes v�rz�sek
• F�jdalmas menstru�ci�k
• F�jdalmas szex
• Viszket�, �get� �rz�s a h�vely k�r�l
• F�jdalmas vizelet�r�t�s

F�rfiakn�l

• Kis mennyis�g�, tiszta vagy op�los v�lad�koz�s a p�nisz hegy�n
• F�jdalmas vizel�s
• �g�, viszket� �rz�s a p�nisz ny�l�s�n�l
• F�j�s, duzzadt her�k

Hogyan diagnosztiz�lj�k?

T�bbf�le m�don. A fert�z�tts�g n�kn�l a m�hsz�j, f�rfiakn�l a h�gycs� t�j�r�l sz�rmaz� kenet vizsg�lata ut�n �llap�that� meg. Az anal�zist laborat�riumban v�gzik. Vannak m�sf�le tesztek is, amelyek seg�ts�g�vel vizeletmint�b�l kimutathat� a bakt�rium.

Hogyan gy�gy�that�?

Fert�z�tts�g eset�n az orvos or�lisan szedhet� antibiotikumot �r fel (�ltal�ban azithromycint vagy doxycyclint). Tan�csos a partnert is kezel�s al� vonni megel�z�s, valamint az �jrafert�z�s elker�l�s�nek c�lj�b�l. C�lir�nyos kezel�ssel egy-k�t h�t alatt megszabadulhatunk a kellemetlen k�rt�l. Fontos, hogy az el��rt gy�gyszereket mindenk�ppen az javasolt id�tartam v�g�ig szedj�k, akkor is, ha m�r el�bb jobban �rezz�k magunkat.

El�fordulhatnak komolyabb esetek is, amikor k�rh�zi bentfekv�sre van sz�ks�g, �s az antibiotikumot v�n�san kell a szervezetbe juttatni. Az antibiotikum-k�r�t k�vet�en ellen�rz�sre ker�l sor. Szexu�lis aktus ne t�rt�njen addig, am�g nem �ll fenn a bizonyoss�g arr�l, hogy mindk�t f�l eg�szs�ges.

Mi t�rt�nik, ha elmarad a kezel�s?

Amennyiben nem fordulunk orvoshoz, �s nem orvosoljuk a probl�m�t, sz�mos eg�szs�g�gyi rizik�val sz�molhatunk. A medencet�ji �s petevezet�k-gyullad�s, vagy ak�r a m�het is �rint� gyullad�sos folyamatok ak�r term�ketlens�ghez is vezethetnek. Fokoz�dik a m�henk�v�li terhess�g �s a korasz�l�s kock�zata. A fert�z�s k�nnyen �tker�lhet a magzatra, szemgyullad�st, vaks�got vagy t�d�gyullad�st okozva. F�rfiakn�l h�gycs�- �s spermavezet�gyullad�s fordulhat el�.

Hogyan el�zhetem meg?

Haszn�ljunk minden aktusn�l �vszert. Ker�lj�k a s�r� partnercser�t, lehet�leg korl�tozzuk a partnerek sz�m�t egy, nem fert�z�tt szem�lyre. Ha m�gis felmer�l a fert�z�s gyan�ja, ker�lj�k a szexu�lis aktust, �s mihamarabb keress�k fel orvosunkat.

Minden, nemi szervet �rint� t�net (viszket�s, �g� �rz�s, f�jdalmas vizel�s) felfedez�sekor azonnal k�rj�k szakember seg�ts�g�t. K�z�lj�k partner�nkkel is, ha a fert�z�tts�get m�r vizsg�lat is al�t�masztotta. Mivel a chlamydia alattomosan terjed, fontos, hogy minden fert�z�tt szem�lyt miel�bb kezelel�s al� lehessen vonni, a t�netek elmarad�sa eset�n is.

Chlamydia elleni v�d�olt�s

A Pittsburgh-i Gyerekk�rh�z kutat�i Toni Darville professzor vezet�s�vel azonos�tottak egy lehets�ges c�lpontot, melynek seg�ts�g�vel a vil�g leggyakoribb szexu�lisan terjed� bakteri�lis fert�z�se, a Chlamydia trachomatis ellen lehet majd vakcin�t kifejleszteni – olvashat� a Journal of Immunology-ban.

Darville professzor, a Gyermekinfektol�giai Oszt�ly vezet�je elismert C. trachomatis szak�rt� az eg�sz vil�gon. Munkat�rsaival olyan Chlamydia t�rzset tal�ltak, melyb�l hi�nyzott a plazmid, egy kism�ret� DNS-molekula. Ezek a bakt�riumok megfert�zt�k ugyan az egereket, �m nem okoztak benn�k betegs�get, azaz nem voltak t�neteik, s�t k�s�bb a norm�lis bakt�riummal val� fert�z�st�l sem betegedtek meg.

A k�vetkez� l�p�s, hogy tal�ljanak olyan plazmid-hi�nyos t�rzset, amely emberben is hasonl�an viselkedik. A Chlamydia t�neteit alig lehet �szrevenni, ez�rt sokszor csak k�s�n ismerik fel a betegs�get, amikor m�r visszaford�thatatlan k�rosod�st, medd�s�get okozott.

"A plazmid-hi�nyos t�rzzsel fert�z�tt egerek petevezet�ke nem k�rosodott, s�t megv�dte �ket a k�s�bbi virulens t�rzs okozta betegs�gt�l is" – mondta Dr. Catherine M. O’Connell, a k�zlem�ny els� szerz�je.

STD

A nemi �ton terjed� betegs�gek minden orsz�gban probl�m�t jelentenek. A nemi betegs�gek fert�z�s �tj�n j�nnek l�tre, �ltal�ban k�zvetlen�l, ritk�n t�rgyak k�zvet�t�s�vel terjed egyik emberr�l a m�sikra. Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben a k�rokoz� nemi �rintkez�ssel jutnak a szervezetbe.

Magyarorsz�gon t�bbf�le nemi betegs�g is terjed, �s hogy az ismert, hozz�vet�leg 25 fajta k�z�l �ppen melyik, az id�r�l-id�re v�ltozik. A szifilisz �s a gonorrhoea fert�z�seket az antibiotikumokkal siker�lt megf�kezni. A fejlett, ipari orsz�gokban jelenleg a leggyakoribb a v�gl�ny okozta fert�z�s (Chlamydia), a nem specifikus h�gycs�gyullad�s �s a nemi szerveken l�v� – genit�lis – herpesz �s szem�lcs. Ezek a betegs�gek az ut�bbi 30-40 �vben t�rtek el�re, ami�ta a mechanikus v�dekez� eszk�z�k haszn�lata visszaszorult �s �ltal�noss� v�lt a fogamz�sg�tl� tablett�k szed�se.

A Chlamydia  kev�s t�nettel – kicsit er�sebb h�velyfoly�s, alhasi f�jdalom, gyakoribb vizel�s – j�r, azok jelentkez�se sem korai, ugyanakkor sok rendk�v�l negat�v k�vetkezm�nnyel pl. medd�s�g, korasz�l�s, m�hen k�v�li terhess�g, szem- �s t�d�fert�z�s.

A nem specifikus h�gycs�gyullad�s gyakran allergia, t�lzott alkoholfogyaszt�s vagy Chlamydia k�vetkezm�nye. K�s�r� jelens�ge: �g� f�jdalom vizel�skor, feh�r vagy zavaros v�lad�koz�s. Ritk�n j�r sz�v�dm�nnyel.

A genit�lis szem�lcs�k (Human papilloma v�rus) fert�z�, kicsi r�zsasz�n �s feh�r daganatk�nt jelenik meg a nemi szervek k�r�l. K�nnyen ki�jul.

A lapostet� terjedhet k�z�sen haszn�lt t�r�lk�z�vel is terjed. Jelzi a viszket�s, a fekete por a feh�rnem�n. Kellemetlen, de sz�v�dm�nye nincs.

A genit�lis herpesz – Herpes simplex v�rus – viszket�ssel, bizserg�ssel j�r. Apr�, folyad�kkal telt h�lyagok a nemi szerv k�r�l jelennek meg, a tov�bbi t�netek az influenz�hoz hasonl�ak. Az �jsz�l�tt, ha megfert�z�dik sz�l�s k�zben agyk�rosod�st, vaks�got szenvedhet el.

V�gl�nyfert�z�s a Trichomonas vaginalis. Viszket�s, cs�p� �rz�s vizel�skor �s v�lad�koz�s a k�s�r� jelens�g. Sz�v�dm�nye nincs.

A szifilisz – Treponema pallidum – nyitott fek�lyekkel, kimer�lts�ggel j�r. Kezel�s elmarad�sa hal�lt is okozhat. A magzatra is �tterjed.

Gonorrhoea – Neisseria gonorrhoeae –Feh�r v�lad�koz�ssal, viszket�ssel,gyullad�sokkal jelentkezik. Sz�v�m�nye az iz�leti gyullad�s, v�rm�rgez�s �s befoly�solja a term�kenys�get.

E csoporthoz tartoznak rendk�v�l s�lyos m�s betegs�gek pl. AIDS, hepatitis B-v�rus – de ezek nemcsak nemi �ton terjednek �s s�lyoss�guk miatt fontos vel�k jobban megismerkedni. A v�dekez�sben a legfontosabb az ig�nyes partnerv�laszt�s, az �vszer haszn�lat �s a higi�n�.