Alapvet� t�telek

Az alternat�v vitaminszeml�let kutat�i szerint az RDA (feln�ttek sz�m�ra javasolt napi bevitel) – �rt�kek t�bbsz�r�s�re van sz�ks�g ahhoz, hogy a szervezet semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt se szenvedjen hi�nyt ezen t�panyagokb�l. P�ld�ul C-vitaminb�l, ahol az RDA mennyis�g mind�ssze 60 mg, a t�ma kutat�i minimum 500-1000 mg-ot javasolnak, megeml�tve, hogy napi 3-5 g sem t�lz�s, betegs�gek eset�n pedig m�g ennek is a t�bbsz�r�s�re lehet sz�ks�g. A t�ma kutat�i, pl. Dr. Matthias Rath, illetve dr. Lenkei G�bor (a Cenz�r�zott eg�szs�g �s a Cenz�r�zatlan eg�szs�g c. k�nyvek szerz�je) t�bbek k�z�tt olyan Nobel-d�jas kutat�kra hivatkoznak, mint Szentgy�rgyi Albert, vagy Linus Pauling, akik maguk is a nagy mennyis�g� vitaminhaszn�lat mellett �rveltek, �s dokument�ci�k szerint fogyasztottak is.

A dr. Lenkei G�bor �ltal a Cenz�r�zatlan eg�szs�g c. k�nyvben javasolt napi alap vitaminfogyaszt�s, amely elegend� ahhoz, hogy kimozd�tsa a szervezetet a „hi�ny�llapot”-ok valamelyik�b�l �s a „t�rhet�en ell�tva” �llapot�ba juttassa:

• A-vitamin 5000-10000 NE
• D-vitamin 400 NE
• E-vitamin 400-800 NE
• C-vitamin 500-1000 mg
• B1-vitamin 300-500 mg
• B2-vitamin 50 mg
• B3-vitamin 50 mg
• B4-vitamin 50 mg
• B5-vitamin 50 mg
• B6-vitamin 50 mg
• Kolin 50 mg
• Inozitol 50 mg
• PABA 50 mg
• B12-vitamin 50 �g
• Biotin 50 �g
• Folsav 100 �g
• Kalcium 500 mg + Kal-Mag ital
• Magn�zium 250 mg + Kal-Mag ital
• Vas 18 mg
• Cink 15 mg
• Mang�n 4 mg
• R�z 2 mg
• J�d 225 �g
• + 60-70 f�le nyomelem

�sszehasonl�tva a mez�gazdas�gi t�megtermel�s term�kek�nt rendelkez�s�nkre �ll� t�panyagokban tal�lhat� vitamintartalommal �s �sv�nyi anyag tartalommal, nyilv�nval�, hogy ilyen mennyis�gek puszt�n t�pl�l�kkal nem vihet�k be a szervezetbe. Napi 1000 mg C-vitamin napi 1.5 kg paprika, vagy 20 kg alma elfogyaszt�s�val lenne bevihet� – hogy csak a legk�nnyebben hozz�f�rhet� vitamint eml�ts�k (ref: O�TI, 2004). Az �lelmiszereink vitamin �s �sv�nyi anyag tartalma napjainkban is folyamatosan cs�kken, az 1966-os s�rgar�pa vitamintartalma 1990-re a 60%-ra cs�kkent, az 1990-es tej az 1966-os vitaminmennyis�g mind�ssze 5%-ot (!) tartalmazza. (ref.: Dr. M�rai G�za)

Az alternat�v vitaminszeml�let h�vei szerint a kr�nikus betegs�gek jelent�s r�sze �s t�neteik (mint a sz�v-�s �rrendszeri betegs�gek, cukorbetegs�g, csontritkul�s, allergia, magas v�rnyom�s, magas koleszterin szint, depresszi�, kr�nikus em�szt� rendszeri betegs�gek stb.) valamelyik vitamin vagy �sv�nyi anyag tart�s (esetleg �vtizedeken �t fenn�ll�) el�gtelens�g�nek k�vetkezm�nye. A szeml�let szerint, ez�rt a t�netek enyh�t�s�re, vagy megsz�ntet�s�re kifejlesztett gy�gyszerek nem hozhatnak az ilyen probl�m�kra tart�s megold�st, mert csak a t�netet kezelik, �s nem a t�net m�g�tt �ll� val�di okot. P�ld�ul, ha l�tezne a szomj�s�g �rz�s�t megsz�ntet� gy�gyszer, annak fogyaszt�sa nem akad�lyozn� meg a szomjanhal�st, de a probl�ma egyszer� v�ziv�ssal kezelhet�.

Ellenvet�sek

Ezen szeml�let t�mogat�i az elm�let sz�les k�r� tudom�nyos elismerts�g�nek hi�ny�t a szerint�k nem eg�szs�g-szeml�let� gy�gyszer-lobbi marketingtev�kenys�g�re vezetik vissza. T�ny, hogy Eur�p�ban �s az USA-ban az ut�bbi �vtizedekben megfigyelhet� az a t�rekv�s, hogy t�rv�nyi �ton a vitaminokat a mag�nszem�lyek �ltal korl�tlan m�rt�kben hozz�f�rhet� �trend-kieg�sz�t�k kateg�ri�j�b�l, receptre kaphat�, korl�tozott m�rt�kben hozz�f�rhet� gy�gyszerr� vagy gy�gyhat�s� k�sz�tm�nny� min�s�ts�k, ami megnehez�ti a nagy mennyis�g� vitaminokhoz t�rt�n� egyszer� hozz�f�r�st.

�ll�spont a vitamin-t�ladagol�ssal kapcsolatban

Az alternat�v vitaminszeml�let k�vet�i szerint a vitamin t�ladagol�s – mint olyan – nem l�tezik, a „t�ladagol�si” t�neteket egy vitamin �sszer�tlen�l magas d�zis�nak bevitele okozza, ami automatikusan hi�nyt gener�l a t�bbi vitaminb�l �s �sv�nyi anyagb�l. �gy a kell� egyens�lyt megtartva, az RDA mennyis�gek t�bb t�zszerese sem tud „t�ladagol�si” t�neteket el�id�zni. A nagy mennyis�g� C-vitamin fogyaszt�ssal kapcsolatban gyakran felmer�l� ellenvet�s, hogy a C-vitamin fokozza a vesek� k�pz�d�st. B�r az adat �l a k�ztudatban, ennek forr�sa ismeretlen, �s nem ismert olyan k�s�rlet sem, amivel ezt igazolt�k volna. Ugyanakkor elk�pzelhet�, hogy egyes vitamink�sz�tm�nyek egy�b adal�kai vesek� k�pz�d�st okoznak.

 Nagy mennyis�g� A-vitamin

Az amerikai R. Adams �s F. Murray h�vta fel a figyelmet a nagy mennyis�g� A-vitamin sz�ks�gess�g�re. De r�kos betegekn�l nem javasolhat�. Szerint�k a szennyez�sek �s a nem term�szetes �letk�r�lm�nyek (permetez�anyagok, neh�zf�mek, m�s m�rgez� anyagok, �teladal�kok, nitr�tok, �telallergia stb.) miatt szervezet�nk t�bb A-vitamint ig�nyel, mint amennyit felvesz�nk.

M�g egy eg�szs�ges ember is csak nehezen tudja biztos�tani a megfelel� mennyis�get. A t�pl�l�kkal felvett b�ta karotin egyharmada sz�v�dik csak fel �s annak is csak a fele v�lik A-vitaminn�. Igen jelent�s mennyis�g� s�rgar�pa, z�ld leveles sal�ta, csukam�j olaj, toj�ss�rg�ja tudja csak p�tolni. A m�jkr�mekben, m�jban is van jelent�s mennyis�g.

Vitaminhi�nyos feln�ttekn�l napi ak�r 15 000 – 20 000 IU, lehet�leg term�szetes kivonat� A-vitamin is szedhet�, 100 mg E-vitaminnal, valamint C-, D-vitaminokkal, B-vitaminok teljes sk�l�j�val kombin�lva, de vassal egy�tt szedni nem aj�nlatos, mert a vastabletta az E-vitamin hat�s�t megakad�lyozza. Az enn�l nagyobb mennyis�g� A-vitamin fejf�j�st okozhat.

 Nagy mennyis�g� B₃-vitamin

(niacin, esetleg nikotinamid)

A m�lt sz�zad derek�n a kanadai sz�rmaz�s�, de id�s kora ellen�re ma is akt�v Dr. Abram Hoffer �desanyj�nak �rt fel nagy mennyis�g� niacint (B₃-vitamint) szenilit�s ellen. El�sz�r � maga is meglep�d�tt a hatalmas javul�son. Nemcsak a szenilit�s ellen volt hat�sos, de az �z�leti gyullad�s ellen is, a kr�nikus neuralgia ellen is, a l�t�s is javult, a koleszterin szint cs�kkent, az �letkedv is felt�madt, az energiaszint megn�tt. Az �desanyja tov�bbi 21 �vet �lt igazi szenilit�s n�lk�l, olyannyira rendbej�tt, hogy k�t k�nyvet is �rt a gyermekkori farmon felnevelkedett �lm�nyeir�l. Hoffer ezt a vitamink�ra siker�nek k�nyveli el, ami niacin (B₃-vitamin), C-vitamin �s E-vitamin szed�s�b�l �llt.

Dr. Hoffer az�ta 134 hal�los beteget is kezelt vitamink�r�val, statisztikailag igazolni tudja, hogy az �ltala javasolt m�dszer nemcsak jelent�sen megn�veli az �letbenmarad�si es�lyt, de jelent�s javul�st is hoz a kort�netekben, �letvitelben. Dr. Hoffer a mai napig k�zel 500 cikket publik�lt �s 15 k�nyvet �rt, a szakma m�gse nagyon figyel fel r�, szerinte az�rt, mert a vitaminokat nem lehet szabadalmaztatni �s nem hoznak annyi hasznot, mint a gy�gyszerek.

 Nagy mennyis�g� C-vitamin

Az �lelmiszerekkel (gy�m�lcs�kkel, gy�m�lcslevekkel, z�lds�gf�l�kkel stb.) bevitt C-vitaminra nem vonatkozik, hogy t�lszed�se hipervitamin�zist okoz, mert a felesleg ki�r�l a szervezetb�l. A tablett�k form�j�ban bevitt C-vitamin sz�ks�gleten t�li fogyaszt�sa ennek ellen�re is lehet k�ros az adal�kanyagok miatt.

Dr. Evan Cameron �s dr. Linus Pauling nagy mennyis�g� C-vitamin k�r�t alkalmazott. Napi 10 gramm mennyis�g jelent�sen megn�velte a hal�los betegek �letbenmarad�si es�ly�t. Egyes kutat�k felh�vj�k a figyelmet a szintetikusan el��ll�tott C-vitamin sz�mos mell�khat�s�ra, ugyanakkor a term�szetes C-vitamin igen nagy mennyis�gben szedhet�. Term�szetesen van egy fels� hat�r, ahol hasmen�s l�phet fel, de ehhez m�r igen jelent�s mennyis�g kell.

Dr. Robert F. Cathcart r�mutat, hogy a szervezet sz�m�ra ig�nyelt �s toler�lt mennyis�g ar�nyosan n� a betegs�g fok�val, igen s�lyos betegs�gekn�l ak�r napi 200 gramm is sz�ks�ges, m�g ugyanaz a szem�ly eg�szs�gesen napi 10-15 grammot tud csak toler�lni hasmen�s n�lk�l.

A n�met dr. Matthias Rath L-lizinnel �s L-prolinnal kombin�lja a C-vitamin ter�pi�t, az �trend teljes megv�ltoztat�s�val. �tnyelv� honlapj�n olvashat� Schmidt Ilona agyr�kj�nak sikeres kezel�s�r�l sz�l� besz�mol�ja.

Azt �ll�tj�k, hogy azt a feltev�st, hogy a t�ladagol�s vesek�k�pz�d�st okoz klinikai k�s�rletekkel mindeddig nem siker�lt igazolni.