Hi�ba tudunk rengeteget a szkler�zis multiplexr�l, r�viden az SM-r�l, m�g nem ismerj�k pontos ok�t, nem rendelkez�nk oki, csak t�neti ter�pi�val, �s azt is csak tal�lgatjuk, hogy egyesek mi�rt maradnak �vtizedekig t�netmentesek, m�g m�sok igen hamar testileg-lelkileg le�p�lnek. �gy t�nik, legs�lyosabb form�j�ban m�g kor�bban kell elkezdeni a kezel�st, mert ha meggy�gy�tani nem is, de lass�tani lehet a betegs�g roml�s�t.

A szkler�zis multiplex sokat emlegetett vesz�lye "ezerarc�s�g�ban" (is) rejlik. A t�netek olyan v�ltoz�konyak, annyira elt�r� s�lyoss�g�ak, hogy a betegek pontos sz�m�t sem tudj�k. Sz�mos szkler�zisos t�netmentes, pedig m�r kialakultak az idegrendszeri elv�ltoz�sok. M�sokat (t�l) k�s�n ismernek fel. A legkorrektebbnek tartott szegedi �s Csongr�d megyei felm�r�sek szerint a kor�bbi sz�m�t�sokn�l j�val kevesebb, �vi 300-500 �j esetet diagnosztiz�lnak, �s �sszesen kb. 6-8 ezer, SM-ben szenved� van Magyarorsz�gon.

A diagnosztikus neh�zs�gek a betegs�g k�r�lettan�val magyar�zhat�k. Ebben az �gynevezett autoimmun, gyullad�sos betegs�gben az agy legk�l�nb�z�bb r�szeit a szervezet saj�t "megbolondult immunrendszere" t�madja meg. El�sz�r nem maguk az idegsejtek, a neuronok pusztulnak el, hanem a ny�lv�nyaikat v�d� burok, a vel�sh�vely. A szervezet megpr�b�lja "bet�mni" a lyukakat, �m sikertelen�l, �gy k�s�bb az idegsejtek ny�lv�nyaib�l �ssze�ll� idegp�ly�k j�v�tehetetlen�l elpusztulnak, �s a hely�k�n a norm�lis agy�llom�nyn�l kem�nyebb tapintat� g�cok rak�dnak le. A vel�sh�vely-k�rosod�s sor�n eleinte csak lassul, akadozik az idegi inger�let �tvitele, �m teljesen csak akkor �ll le - azaz akkor l�pnek fel a t�netek -, amikor az idegp�lya vel�sh�vely�nek 90 sz�zal�ka elpusztult.

Az agy sok helyen k�rosodhat, �gy �rthet�, hogy a panaszok is sokr�t�ek lehetnek. Van, akin�l el�sz�r szemt�netek, p�ld�ul l�t�sroml�s, kett�s l�t�s l�p fel, m�sokn�l sz�d�l�ssel, egyens�lyzavarokkal, v�gtaggyenges�ggel, kisebb b�nul�sokkal kezd�dik a baj. Ism�t m�sokn�l besz�dzavar az els� t�net. Tipikus SM-jel a megmagyar�zhatatlan f�radts�g, de vizelettart�si vagy �ppen szexu�lis zavar, impotencia is jelentkezhet. El�bb-ut�bb pszich�s probl�m�k, mem�ria- �s koncentr�ci�s zavarok is fell�phetnek - mint l�tjuk, nem �ppen specifikus probl�m�kr�l van sz�.

A szkler�zis multiplexre jellemz�ek - de nem mindenkin�l alakulnak ki - a shubok (roszszabbod�sok). Ez �ltal�ban teljes j�ll�t k�zepette fell�p�, �r�k-napok alatt kialakul� �llapotroml�s, melyet javul�s k�vet. Ez a javul�s a betegs�g kezdet�n lehet teljes, de a k�s�bbi �vekben sajnos maradv�nyt�netek kialakul�sa a jellemz�. Nem mindig ilyen l�tv�nyosak a t�netek, fokozatosan is el�j�hetnek, j�indulat�bb form�in�l pedig �vekig-�vtizedekig nincs is v�ltoz�s. Allen Bowling amerikai ideggy�gy�sz az SM-r�l �rt k�nyv�ben kiemeli, hogy a betegek mintegy 20 sz�zal�ka nem ig�nyel gy�gyszert, an�lk�l is j�l van. A gond az, hogy igen neh�z megmondani, ki tartozik ebbe a csoportba - a kock�zat t�l nagy ahhoz, hogy NE kezeljenek minden, shubokkal jellemezett SM-form�ban szenved� beteget.

Komoly S�muel professzor, a P�csi Neurol�giai Klinika igazgat�ja szerint m�ra az�rt mind a diagnosztik�ban, mind a ter�pi�ban jobb a helyzet. Az MRI (m�gneses rezonanciavizsg�lat) a SM okozta agyi g�cokat m�r igen kor�n, ak�r m�g a klinikai t�netek megjelen�se el�tti f�zisban is kimutatja. M�rpedig az id�t�nyez� nagyon fontos.

R�gebben ugyanis (a sz�mos t�neti szer, kezel�s mellett) els�sorban a m�s immunbetegs�gekben is haszn�lt �ltal�nos gyullad�scs�kkent� szteroidot prefer�lt�k. M�ra �tt�r�st hozott a shubok gyakoris�g�t cs�kkent�, a t�netmentes szakot elh�z� interferon (�s m�s, immunrendszerre hat� szer), �gy a glatiramer-acet�t alkalmaz�sa. Mint dr. R�zsa Csilla, a D�l-pesti K�rh�z neurol�gus f�orvosa elmondta, az eml�tett immunmodul�torok valamelyik�t annak adj�k, akinek k�t �ven bel�l legal�bb k�t dokument�lt shubja volt, azaz akinek akt�v a betegs�ge.

Az egyik legnagyobb, 2006-ban lez�rult, BENEFIT r�vid�t�s� klinikai vizsg�lat szerint a betegs�g bizony�tottan akt�v form�j�ban az eddig szok�sosn�l kor�bban tan�csos elkezdeni az interferonter�pi�t. A 20 orsz�g 98 centrum�ban t�z �ven �t v�gzett vizsg�latba �sszesen 468 olyan beteget vontak be, akiknek az MRI-lelete egy�rtelm�en k�ros volt, �s akikn�l m�g csup�n egyetlenegy t�net alakult ki - a CIS (clinical isolated syndrome) a r�vid�t�se ennek a vesz�lyes SM-form�nak. A konkl�zi� az volt, hogy el�ny�sebb azonnal elkezdeni a gy�gyszer ad�s�t, azaz jobb nem megv�rni a m�sodik t�netet, mert a kor�n adott szer �tlagosan egy �vvel tolja el az �jabb shub fell�p�s�t. Ez nem olcs� mulats�g, mert egy p�ciens havi interferonadagja 200 ezer forint k�r�l mozog. Komoly professzor szerint �vente 50-60 �j CIS-st�diumban l�v� betegnek kellene folyamatosan immunmodul�nst adni, �s azt is lehet�leg egy k�l�n bizotts�g javaslata szerint.

Komoly professzor szerint ma m�r vil�gszerte elfogadott koncepci� az is, hogy az SM-es betegek �llapot�t nem rontja a terhess�g �s a sz�l�s. Mivel a betegs�g a fiatal n�kn�l k�tszer-h�romszor gyakoribb, ez igen fontos �s �rvendetes meg�llap�t�s.

A kutat�sok tov�bb folynak. K�tmilli� beteg v�rja vil�gszerte az �tt�r�st - az oki ter�pi�s szerek megjelen�s�t.