1. Akupunkt�ra

Akupunkt�r�s pontok. Gy�gy�t� sz�r�sok

Az �si k�nai gy�gym�d alkalmaz�sakor apr� t�ket sz�rnak be a b�r akupunkt�r�s pontjaiba, azzal a c�llal, hogy a test energia�raml�sa egyens�lyban maradjon. A nyugati kutat�k te�ri�ja szerint ink�bb arr�l van sz�, hogy a sz�r�sokkal serkentik a f�jdalomcsillap�t� k�miai anyagok termel�d�s�t a szervezetben. �ltal�ban a h�t als� r�sz�nek, a v�llak, a nyak �s a t�rd f�jdalma eset�n, illetve a migr�n �s term�ketlens�g kezel�s�re alkalmazz�k. T�ny, az akupunkt�ra enyh�thet a h�t als� r�sz�nek f�jdalm�n. Egy tanulm�ny bebizony�totta, hogy ez esetben k�tszer hat�sosabb, mint a hagyom�nyos ter�pi�k - p�ld�ul a gy�gyszeres kezel�s. A t�sz�r�soknak k�sz�nhet�en javul a m�h v�rkering�se is, ez�ltal megfelel� lesz a k�rnyezet a megterm�keny�tett petesejt be�gyaz�d�s�hoz, emellett cs�kkenti a stresszt �s a depresszi�t – mit is k�v�nhatna m�g egy leend� anya.

Nem �rt azonban tudni, hogy gyakran jelentkeznek – f�k�nt fert�z�ses – mell�khat�sok, �gy miel�tt megb�ketn�nk magunkat a hegyes t�kkel, bizonyosodjunk meg arr�l, hogy a m�szerek �s a kezel�si elj�r�s megfelel az eg�szs�g�gyi k�vetelm�nyeknek. Egy kezel�s �ra a n�h�ny ezer forintt�l ak�r a t�zezerig is terjedhet.

2. Biofeedback, azaz biol�giai visszacsatol�s

A m�dszerrel a p�ciensek megtanulj�k, hogyan kell r�hangol�dni egy fizikai v�laszra, mint amilyen a gyors l�gz�s, �s azt is, hogyan lehet szab�lyozni azt, ami ezt kiv�ltja – p�ld�ul a szorong�st. K�pesek lesznek ez�ltal tudatosan befoly�solni az akaratt�l f�ggetlen bels� szervi m�k�d�seket. Az elektronikus m�szerek �rz�kel�k seg�ts�g�vel megm�rik a b�r h�m�rs�klet�t, az izzad�st �s a t�bbi biol�giai jelet, majd az eredm�nyeket visszajelzik l�that� vagy hallhat� form�ban. Ha m�lyebben l�legz�nk, p�ld�nak ok��rt, a s�pjelek lelassulnak. Seg�thet a fejf�j�sn�l, magas v�rnyom�s, vizelet-visszatart�si probl�m�k �s kr�nikus f�jdalom eset�n, de a stressz kezel�s�re is alkalmas.

A Mississippi Egyetem jacksoni orvosi k�zpontj�nak �tfog� kutat�sa kimutatta, hogy a biofeedback 35-50 sz�zal�kkal cs�kkenti a fejf�j�s gyakoris�g�t �s intenzit�s�t. A kutat�k elm�lete szerint a m�dszer seg�t felismerni �s m�rs�kelni a f�jdalom kiv�lt� t�nyez�ket, mint amilyen az izomfesz�lts�g. A test jeleinek figyel�s�vel a n�k szint�n megtanulhatj�k, hogyan er�s�ts�k a medenceizmaikat annak �rdek�ben, hogy cs�kkents�k a vizelet csepeg�s�t. Csup�n egyetlen fizikai mell�khat�ssal lehet sz�molni, az elektr�d�k hely�n a b�r�n kisebb irrit�ci� l�phet fel. Noha egy kezel�s �ra t�zezer alatt van (6 ezer forint k�r�l), �ltal�ban t�bb kezel�sre van sz�ks�g.

3. Sz�zbokorbogy�

A bar�tcserje (Vitex agnus-castus) sz�r�tott gy�m�lcse, a sz�zbokorbogy� annak a (teljesen alaptalan) hiedelemnek k�sz�nheti megt�veszt� nev�t, miszerint elfojtja a libid�t. Azt mondj�k, a k�z�pkori szerzetesek az�rt ett�k, hogy cs�kkents�k szexu�lis v�gyaikat. Ma teaf�k�nt, kapszula �s foly�kony kivonat form�j�ban lehet hozz�jutni. A term�szetes gy�gym�d h�vei a premenstru�lis szindr�ma (PMS) t�neteire – bele�rtve a hangulatv�ltoz�st, az inger�lts�get, fejf�j�st – aj�nlj�k, de emellett fokozza a term�kenys�get is.

A sz�zbokorbogy� hat�ssal lehet a hangulatot befoly�sol� inger�let�tviv� dopaminra, emellett egy �sszehasonl�t� k�s�rlet sor�n magasan nyert a placeb�val szemben a PMS-kellemetlens�gek enyh�t�s�ben. A kaliforniai Stanford Egyetem orvostudom�nyi kara a sz�zbokorbogy�t tartalmaz� �trendkieg�sz�t�, a FertilityBlend tanulm�nyoz�sa sor�n azt tal�lta, hogy 53-b�l 14 n�, aki szedte, lett terhes – 16 sz�zal�kkal t�bben, mint a placeb�t alkalmaz�k. Mell�khat�sk�nt �melyg�st, fejf�j�st, ki�t�st okozhat, �m olasz kutat�k egy 2005-�s kutat�s �ttekint�sekor �gy tal�lt�k, hogy a mell�khat�sok nagyon enyh�k �s kezelhet�k. Hormon�lis fogamz�sg�tl� haszn�lata eset�n �gyelni kell a szed�s�re, mert el�fordulhat, hogy cs�kkenti annak hat�s�t. Emellett dopaminszint-m�dos�t� gy�gyszerek szed�se eset�n is �rdemes el�bb a kezel�orvossal konzult�lni.

4. Medit�ci�

Az �sr�gi keleti m�dszer a l�gz�st vagy a ment�lis tev�kenys�get veszi ig�nybe az elm�ly�l�shez. Nyugaton legink�bb arra alkalmazz�k a m�dszert, hogy �jrafogalmazza a gondolatokat, jav�tsa a fizikai �s lelki eg�szs�get. Kiv�l� stressz- �s szorong�scs�kkent�, emellett mem�ria- �s koncentr�ci�fokoz�.

Az atlantai Emory Egyetem jelenleg is tart� kutat�sa szerint a medit�ci� k�pes m�rs�kelni az inger�lts�get �s a stresszt. A bostoni Massachusetts General Hospital szakemberei pedig k�palkot� technol�gi�val figyelt�k meg a medit�ci�t rendszeresen alkalmaz�k agy�t, �s azt tapasztalt�k, hogy a figyelem�rt �s mem�ri��rt is felel�s agyk�reg vastagabb volt az eset�kben. Mint ismeretes, az agyk�reg a kor el�rehaladt�val egyre v�konyabb lesz, ezzel magyar�zhat� az �reged�ssel j�r� eml�kezetzavar. Vannak, aki azt �ll�tj�k, hogy az �ltaluk gyakorolt medit�ci� az egyetlen, ami m�k�dik, �s extra d�jakat szabnak ki a technika �tad�s��rt. Val�j�ban ez egy egyszer� gyakorlat, a szab�lyos l�gz�stechnika a l�nyege, amely cs�kkenti a stresszes �llapotot, s meglehet�sen k�nny� elsaj�t�tani �s gyakorolni otthon.

5. Orb�nc� (hipericum perforatum)

A gy�gyn�v�nyt �vsz�zadok �ta sz�les k�rben alkalmazz�k kisebb-nagyobb betegs�gek kezel�s�re, mint a mal�ria, �g�s, rovarcs�p�s, f�jdalom �s hangulatzavar. Napjainkban kapszula, tea vagy kivonat form�j�ban juthatunk hozz�, recept n�lk�l. (Magyarorsz�gon lassan egy �ve hi�nycikk a kapszul�s �trendkieg�sz�t�.)

Depresszi� ellen �s doh�nyz�sr�l val� leszok�sra javasolj�k. A szak�rt�k szerint az orb�ncf� az�ltal hat az enyh�bb depresszi� eset�ben, hogy t�bb hangulatjav�t� neurotranszmittert bocs�t az agy rendelkez�s�re. Egy amerikai k�s�rletben 24 doh�nyosb�l 9 �gy tette le a cigarett�t, hogy k�zben nem h�zott, emellett cs�kkentette az elvon�si t�neteket. Az enyhe mell�khat�sok ki�t�s �s gyomorb�ntalmak form�j�ban jelentkezhetnek. Figyelni kell a szed�s�re v�nyk�teles gy�gyszer alkalmaz�skor, mert egyes esetekben – bele�rtve a fogamz�sg�tl�kat – cs�kkentheti a hat�konys�got, �s fokozhatja egyes antidepressz�nsok mell�khat�sait is. Mivel az �trend-kieg�sz�t�k nincsenek k�l�n�sebben szab�lyozva, mint a gy�gyszerek, �rdemes gyakorl� orvos tan�cs�t kik�rni.

6. Macskagy�k�r

A valeri�na nyugtat� tulajdons�g� gy�gyn�v�ny. Kapszula, kivonat �s sz�r�tott form�ban juthatunk hozz�. Ut�bbi esetben �ztassuk be a sz�r�tott gy�kereket forr� v�zbe, vagy t�pj�k �ssze �s dobjuk bele lobog� v�zbe, �gy inhal�lni is lehet a g�z�t. (Fontos: orrfacsar� illat�, �s a bel�legz�s hat�konys�ga nem bizony�tott.) Enyh�ti az �lmatlans�got. Tanulm�nyok azt mutatj�k, hogy a macskagy�k�r-kivonatot szed� n�k gyorsabban alszanak el, �s kevesebb alkalommal �brednek fel �jszak�nk�nt. �gy gondolj�k, hogy n�veli a GABA nev� inger�let�tviv� termel�d�s�t, ami lass�tja �s nyugtatja az �szlel�s �s �rz�kel�s folyamatait. Egy tanulm�ny szerint a gy�gyn�v�ny van olyan j�, mint a receptre kaphat�, oxazep�m tartalm� alv�sel�seg�t� gy�gyszerek, r�ad�sul a k�vetkez� nap elmarad a „m�snaposs�g” �rz�se is, ami a legt�bb orvoss�g velej�r�ja.

A macskagy�k�r gyeng�bb, mint a receptre fel�rt k�sz�tm�nyek, emellett a kapszula �s a tea fogyaszt�sa sem annyira gyors, mint a kivonat�. Nagyj�b�l egy h�t alatt der�l ki, hogy kin�l mennyire hat�kony. �rdemes olyan orvost felkeresni, aki j�rtas a gy�gyn�v�nyekben, �s tud megb�zhat� m�rk�t aj�nlani. A macskagy�k�r alkohollal vagy m�s, �lmoss�got okoz� orvoss�ggal egy�tt alkalmazva m�g az inszomni�ban szenved�ket is �lmoss� teheti.