Choleszterin A szervezet a koleszterinnek nevezett zs�rnem� anyagot r�szben a t�pl�l�kb�l nyeri, r�szben pedig saj�t maga �ll�tja el� (f�leg a m�j termeli). A koleszterin sz�mos hormon alkot�r�sze, egy�ttal a szervezetben l�v� zs�rok anyagcser�j�ben j�tszik fontos szerepet. Ha az �sszkoleszterin mennyis�ge a v�rben t�lzott m�rt�kben megemelkedik, az n�veli az �rfalak atherom�s plakkjainak (zs�ros besz�r�d�s), valamint a k�vetkezm�nyes r�g�s�d�s kialakul�s�nak es�ly�t, ami a sz�v- �s �rrendszerre igen nagy vesz�lyt jelent. Mit tegy�nk, ha t�l sok? – Magyarorsz�gon a feln�ttek t�bb mint 50 %-�nak k�rosan magas, 5,2 mmol/liter feletti a koleszterin (an­golul: cholesterol) �rt�ke – e zs�rfajta egy�bk�nt a sejtek n�lk�l�zhetetlen alkot�eleme. Megk�l�nb�ztetj�k a »rossz«, LDL- (Low-density lipoprotein) ko­lesz­te­rint�l az �gynevezett »v�d�« HDL- (High-density lipoprotein) ko­lesz­te­rint. Az el�bbi fokozza, az ut�bbi pedig g�tolja a zs�rok lerak�d�s�t az �r­fal­ban, s ezzel cs�kkenti az �relmeszesed�s, tromb�zis kialakul�s�t, a sz�v­in­farktus �s az agyi �rbetegs�gek kock�zat�t. Fontos zs�rfajta m�g a triglicerid, amelynek k�rosan magas szintje �nmag�ban is sz�vinfarktusra hajlamos�t. A v�rzs�rok szintje a korral n�, a f�rfiak kock�zata nagyobb. 10 %-os ko­lesz­te­rin­szint-cs�kken�s 20–50 %-kal cs�kkenti az infarktus rizik�j�t. A megel�z�s �s kezel�s alapja a di�ta, az �letm�d megv�ltoztat�sa, a fizikai tr�ning. A helyes �trend sok z�lds�gb�l, f�zel�kb�l, gy�m�lcsb�l, gabonaf�l�b�l �s hal­b�l �ll (ez ut�bbi zsirad�k�nak kedvez� �sszet�tele miatt ritka az eszkim�k k�z�tt az �rbetegs�g). A magas zs�rtartalm� h�sok �s tejterm�kek mennyi­s�g�t cs�kkents�k a minimumra, f�z�shez zs�r helyett margarint vagy olajat haszn�ljunk. Noha az alkohol emeli a HDL-koleszterint, sz�mos m�s k�ros hat�sa miatt ellenjavallt. Vannak koleszterin-cs�kkent� gy�gyszerek is. /forr�s/ Dr.N.J.

A koleszterin egy zs�rf�les�g (lipideknek nevezik a zs�rokat). A koleszterin elengedhetetlen r�sze a szervezet norm�lis m�k�d�s�nek. Az agyvel� 10 %- a koleszterin. R�szben �llati eredet� t�pl�l�kkal ker�l a szervezet�nkbe, de m�junk is folyamatosan termeli, v�r�nk sz�ll�tja, hogy minden sejthez eljusson. Ahhoz, hogy a v�r sz�ll�tani tudja, feh�rj�kkel kapcsol�dik. Ezeket h�vjuk lipoproteinnek. Az angol r�vid�t�sb�l erednek a HDL- LDL bet�szavak, melyeket a lipoproteinek nagy �s kis s�r�s�g� frakci�j�nak elnevez�s�re haszn�lnak. High density lipoproten (HDL), low density lipoproten (LDL). Az LDL viszi a m�jb�l a koleszterint a sejtekhez, m�g a HDL visszajutatja a m�jba, �s �jrafelhaszn�lhat�v� tesz; a m�j epesavat termel bel�le. Ha az LDL szint n� az val�sz�n�leg n�veli az �relmeszesed�s kialakul�s�nak lehet�s�g�t, de ehhez val�sz�n�leg egy�b rizik�faktorok (cukorbetegs�g, magas v�rnyom�s, stb.) jelenl�te is sz�ks�ges. Ellenben, a HDL az �n. j� koleszterin, V�d az �relmeszesed�s kialakul�sa ellen, mivel ennek kivon�s�t seg�ti el� a v�rkering�sb�l.

A koleszterin mellett egy�b zs�rokat is ismerni kell, ha tiszt�n akarunk l�tni. Ez f�leg a triglicerid szint m�r�s�t jelenti. Sajnos �n err�l nem �r.

* Se cholesterin norm�l �rt�ke: 5,2-5,5 mmol/l

* Se triglicerid norm�l �rt�ke: 1,7- 2,3 mmol/l

* HDL koleszterin norm�l �rt�ke: 0,9- 1,42 mmol/l

* LDL koleszterin norm�l �rt�ke: 3,4- 4,2 mmol/l

Ezer emberb�l kett�-h�romn�l �r�kl�tt anyagcserezavar a magasabb �rt�kek el�id�z�je, de legt�bbn�l di�tahiba. Minden k�ros esetben t�rekedj�nk di�t�val korrekci�ra, ezek betart�s�val sz�mos di�t�s k�nyv �ll rendelkez�s�nkre! Di�ta mellett a mozg�smennyis�g n�vel�se is kedvez� hat�s�. Ezen j� tan�csok betart�sa ut�n 3-4 h�nappal meg kell ism�telni a se cholesterin, triglicerid �s HDL koleszterint szint m�r�s�t, �s csak ezen rendszab�lyok hat�stalans�ga eset�n �rdemes esetleg gy�gyszeres kezel�sben gondolkodni.

A labor leleteket csak a beteg ismeret�ben lehet �rt�kelni, de nagy a val�sz�n�s�ge, hogy valamilyen kisfok�, �rtalmatlan, genetikai defektus okozhatja a magasabb epefest�kszintet, a koleszterinnel egy�ttesen. A magasabb vas szint lehet a f�l�slegesen szedett sz�mos multivitamin k�vetkezm�nye is, de b�rmely m�s gy�gyszer is haemolizist okozva megemelheti az epefest�kszinet. Teh�t k�ls� t�nyez� is lehet. Mindent val�sz�n�leg enyhe di�t�n k�v�l semmi egy�bre nincs sz�ks�ge!!

A megfelel� cholesterin szintet ,Illetve a triglicerid �s LDL-HDL cholesterint szintet a k�vetkez� k�ppen tudjuk meghat�rozni:A v�rv�tel el�tti napon : reggel egy zseml�t egy szelet v�kony /Sonka/ felv�gottal , d�lel�tt egy sdb almt, D�lben �res levest, p�rolt z�lds�get, p�rolt h�ssul/lehet�leg sz�rnyast b�r n�lk�l/ d�lut�n 4-5 �ra k�r�l csak alm�t vagy  �res zseml�t egy�nk, �jf�lig ihatunk �sv�nyvizet. Av�rv�telre csak �hgyomorra menj�nk. �gy kapjuk meg a szervezet�nk "eredeti"cholesterin szintj�t" Ha ez a maxim�lis �rt�k felett van el�sz�r pr�b�ljuk meg di�t�valcs�kkenteni.Kevesebb zs�ros �tel/PL:p�rk�lt/ bevitele, akt�v mozg�s rendszer�t�se. Ezut�n 3 h�nap m�lva �rdemes lekontroll�lni a Cholesterint illetve  aTrigliceridet. Ha m�g mindig magas forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor gy�gyszerszed�se sz�ks�ges. Term�szetesen a gy�gyszer szed�se mellett sem engedhetj�k meg magunknak, hogy  minden nap "igazi" magyar �ket egy�nk. Egyszer-egyszer term�szetesen "kir�ghatunk a h�mb�l, de ez ne legyen mindennapi dolog.