A betegs�g t�rt�nete

A cukorbetegs�gr�l el�sz�r az egyiptomi Ebers-papiruszok tesznek eml�t�st az id�sz�m�t�s el�tti 2. sz�zadban, de az �kori vil�g egy�b ter�letein - Indi�ban, K�n�ban, Jap�nban �s a R�mai Birodalomban - is ismert�k a betegs�g t�neteit.

A "diabetes" (g�r�g�l = "�tfoly�s") elnevez�s Demetrioszt�l sz�rmazik. A sz� a cukorbetegs�g egyik f� t�net�re, a megn�vekedett vizeletmennyis�gre (polyuria) utal. A betegs�g t�neteit els�k�nt r�szletesen kappadokiai Aretaeus g�r�g orvos �rta le. Paracelsus (1493-1541) volt az els�, aki a k�rban anyagcserebetegs�get l�tott. 1675-ben Thomas Willis (1621-1675) angol orvos hozz�adta a g�r�g "diabetes" sz�hoz a latin "mellitus" sz�t, amelynek a jelent�se "m�z�des". Ez arra utal, hogy a cukorbetegek vizelete a cukor kiv�laszt�sa miatt �des. Ezt a t�nyt, a megn�vekedett vizeletmennyis�ggel egy�tt, egy�bk�nt m�r az �koriak (g�r�g�k, k�naiak, indiaiak) is ismert�k. K�zismert, hogy Indi�ban, ahol a betegs�get "�des vizelet k�r"-nak nevezt�k (Madhumeha), a betegs�gre gyan�s egy�nek vizelet�t hangy�kkal tesztelt�k. Ha a hangy�k "kedvelt�k" a vizeletet, az arra utalt, hogy abban sok cukor van. Kore�ban, K�n�ban �s Jap�nban a betegs�get hasonl� �r�sjellel jel�lik �s mindegyik az "�des vizelet"-re utal. A k�z�pkori Eur�p�ban szok�sos volt, mint ahogy azt t�bb g�tikus �br�zol�s meg�r�k�tette, a betegek vizelet�t megkost�lni.

Hab�r a "diab�tesz" kifejez�s a k�znyelvben cukorbetegs�get jel�l, tudni kell, hogy ez nem pontos, mert "diabetes"-nek h�vnak m�g m�s, kev�sb� gyakori, de ugyancsak s�lyos k�rk�peket is mint pl. a diabetes insipidus. Ebben a k�rk�pben szint�n megemelkedik a vizelet mennyis�ge (l�sd diabetes), de ez nem a cukorkiv�laszt�s miatt t�rt�nik (a vizelet nem �des), hanem egy vazopresszin nev� hormon hi�nya miatt, aminek k�vetkezt�ben a ves�k k�ptelenek a v�z visszatart�s�ra.

A cukorbetegs�g ok�t a XIX. sz�zad v�g�ig nem ismert�k. 1869-ben Paul Langerhans, n�met orvos felfedezte a hasny�lmirigy szigeteit, melyet k�s�bb r�la neveztek el Langerhans-szigeteknek. 1889-ben, k�t strassburgi kutat�, Josef von Mering �s Oskar Minkowski, m�t�t sor�n elt�vol�totta kuty�k hasny�lmirigy�t. Az �llatok a m�t�t ut�n cukorbetegs�g t�neteit mutatt�k �s hamar elpusztultak. Ezzel a kis�rlettel bizony�tott� v�lt, hogy a betegs�get a hasny�lmirigy el�gtelens�ge okozza. 1910-ben Edward Albert Sharpey-Schafer angol orvos le�rta, hogy a betegs�get a hasny�lmirigyben termelt egyetlen vegy�let hi�nya okozza �s a "vegy�letet" elnevezte inzulinnak (latinul insula = "sziget", a Langerhans-szigetekre utalva).

Frederick Banting (jobbra) �s Charles Best (balra), az inzulin felfedez�i

1921-ben k�t toront�i orvos – Frederick Banting �s Charles Best - megism�telt�k von Mering �s Minkowski k�s�rlet�t �s elt�vol�tott�k kuty�k hasny�lmirigy�t. A m�t�ttel inzulinhi�nyt id�ztek el� n�luk, ami a v�rcukorszint megemelked�s�vel j�rt. Ezut�n a hasny�lmirigyb�l el��ll�tott porral injekci�zt�k be az �llatokat �s azt tal�lt�k, hogy a v�rcukorszint hirtelen lecs�kkent. Ez jelezte, hogy a hasny�lmirigyben val�ban van egy vegy�let (az inzulin), ami a v�r�ramba jutva t�nyleg k�pes a v�rcukorszint cs�kkent�s�re. Megt�rt�nt teh�t az inzulin "felfedez�se". Banting �s Best, James Collip k�mikus koll�g�jukkal tov�bbdolgozott a Toront�i Egyetemen �s v�g�l siker�lt az inzulint szarvasmarh�k hasny�lmirigy�b�l izol�lniuk. 1922-ben az els� beteg megkapta az inzulin injekci�t, egy 13 �ves fi�, aki diab�teszes k�m�ban fek�dt �s m�r csak �r�i voltak h�tra. Az injekci� ut�n a fi� kij�tt a k�m�b�l. Ez�rt e felfedez�s�k�rt Banting �s a laborat�rium vezet�je - MacLeod - 1923-ban megkapt�k az orvosi Nobel-d�jat. Mind a ketten megosztott�k a d�jjal j�r� p�nzt Besttel �s Collippal. Banting �s Best az inzulin szabadlm�t nem v�dte le, szabadon el�rhet�v� tett�k �s nem tettek k�s�rletet az inzulinprodukci� kisaj�t�t�s�ra sem. Ennek az �nzetlens�gnek k�sz�nhet�en az inzulinkezel�s gyorsan elterjedt a vil�gon.

Az 1-es �s 2-es t�pus� diab�tesz k�z�tti k�l�nbs�get els�k�nt Harold Percival Himsworth �rta le 1936-ban.