M�hen k�v�li terhess�g eset�n nagyon fontos a korai felismer�s, mert �gy j� es�llyel megel�zhet� a v�ratlanul jelentkez� �s �letvesz�lyes �llapotot okoz� has�regi v�rz�s. Korai beavatkoz�s eset�n az orvos ritk�bban k�nyszer�l szervelt�vol�t� m�t�tek (petef�szek, petevezet�k elt�vol�t�s, stb.) elv�gz�s�re.

Eg�szs�ges esetben, egy-k�t nappal a menstru�ci� v�rt id�pontja ut�n a vizeletb�l vizsg�lhat� terhess�gi teszt m�r halv�nyan pozit�vv� v�lhat, �s a terhess�g gyan�jeleinek nevezett t�netek �szlelhet�k, �gy, mint h�nyinger, h�ny�s, eml�fesz�l�s, hangulatingadoz�s. A t�netek h�tter�ben a terhess�gi hormonhat�s �ll, amely nem engedi a m�hny�lkah�rtya menstru�ci�s ciklus v�g�n megszokott lev�l�s�t, az id�ben jelentkez� menstru�ci�s v�rz�st �s alkalmass� teszi az anya szervezet�t a magzat kihord�s�ra. Ez a folyamat �ltal�ban f�jdalommentes.

Fogamz�sk�pes korban a v�rz�skimarad�st k�vet�en jelentkez� alhasi f�jdalom, vagy pozit�v terhess�gi teszt mellett kialakul� h�velyi v�rz�s felveti a m�hen k�v�li terhess�g lehet�s�g�t.

Amennyiben a terhess�g nem a m�h�regben alakul ki, a megterm�keny�tett petesejt n�veked�s�nek hat�s�ra el�bb–ut�bb sz�r� jelleg� alhasi f�jdalom l�p fel. Ez rendszerint csak az �rintett oldalon jelentkezik. Az id� m�l�s�val fokoz�dik a has�ri v�rz�s kialakul�s�nak kock�zata, amelynek vesz�ly�re szerencs�s esetben a f�jdalom m�g id�ben felh�vhatja a figyelmet. M�hen k�v�li terhess�gre utal�, valamint bizonytalan eredet� t�netek �szlel�sekor azonnal forduljon szakorvoshoz! Minden �ra sz�m�t!

Az orvos a pontos diagn�zis fel�ll�t�sa �rdek�ben r�szletesen kik�rdezi a kismam�t. Ismernie kell az utols� menstru�ci� idej�t, a menstru�ci� kimarad�s tartam�t, a f�jdalom m�rt�k�t, jelleg�t �s hely�t. R�k�rdez a terhess�g mellett gyakran �szlelhet� t�netekre, pl. h�nyinger, h�ny�s, mellfesz�l�s, hangulatingadoz�s, a terhess�gi teszt eredm�nye, stb. Amennyiben az elmondottak alapj�n val�ban felmer�l a m�hen k�v�li terhess�g lehet�s�ge, tov�bbi vizsg�latok sz�ks�gesek. H�velyi tapint�sos vizsg�lattal �szlelhet� a megnagyobbodott, puh�bb� v�l� m�h. El�rehaladott esetben a m�hen k�v�li terhess�g a kismedenc�ben, a tapad�s hely�n f�jdalmas duzzanatk�nt j�l kitapinthat�. Ha m�r kialakult a has�regi v�rz�s, akkor a v�r �ltal okozott er�s hash�rtyaizgalom nagyon f�jdalmass� teszi a h�velyi vizsg�latot. Ez a t�net komoly vesz�lyre utal.

A m�hen k�v�li terhess�g diagn�zis�nak pontos fel�ll�t�s�hoz elengedhetetlen a h�velyi ultrahang vizsg�lat, amely, nagy k�pfelbont�sa r�v�n, a k�zeli kismedencei szervek r�szletes vizsg�lat�t teszi lehet�v�. Ezzel a m�dszerrel a n�gy�gy�sz nagy biztons�ggal meg tudja �llap�tani a terhess�g t�ny�t, hely�t, valamint m�hen k�v�li terhess�g eset�ben az �llapot s�lyoss�g�t, a beavatkoz�s s�rg�ss�g�t. 

 

M�hen k�v�li terhess�g gyan�ja eset�n az �letvesz�lyes �llapot lehet�s�g�nek kiz�r�s�ig, illetve a betegs�g gy�gyul�s�ig rendszerint k�rh�zi ell�t�s indokolt.

El�fordulhat, hogy a szervezet �nmaga k�pes megoldani a probl�m�t. Amennyiben a terhess�get jelz� labor�rt�kek magukt�l normaliz�l�dnak, m�r nem �br�zol�dik a k�ros terhess�gre utal� ultrahangk�p, �s a beteg is panaszmentess� v�lik, akkor spont�n gy�gyultnak tekinthet�. Rendszeres ut�vizsg�latok el��r�sa mellett az �rintett a k�rh�zb�l hazabocs�that�.

Kell�en kor�n felismert esetekben a gy�gyszeres kezel�se is sz�ba j�n. A k�sz�tm�ny hat�s�ra a m�hen k�v�l kialakult terhess�g nyom n�lk�l felsz�v�dhat �s szerencs�s esetben az �rintett petevezet�k �tj�rhat� marad.

Amennyiben a beteg �llapota m�t�tet tesz sz�ks�gess�, hast�kr�z�s (laparoscopia) �s hagyom�nyos hasi m�t�t v�gezhet�. A hast�kr�z�s a hasi m�t�thez k�pest kev�sb� megterhel� a beteg sz�m�ra, �s gyorsabb gy�gyul�st eredm�nyez. �p petevezet�k eset�n a k�ros helyen megtapadt petezs�k kih�mozhat�, ez�rt a petevezet�k elt�vol�t�sa nem sz�ks�ges, �gy a j�v�ben nagyobb es�ly marad eg�szs�ges terhess�g kialakul�s�ra. S�lyos v�rveszt�s eset�n azonnali m�t�ti beavatkoz�st kell v�gezni. Ilyenkor a petevezet� fala rendszerint m�r roncsol�dott, ez�rt a sz�v�dm�nyek elker�l�se �rdek�ben elt�vol�t�sa indokolt.

M�hen k�v�li terhess�get k�vet�en ism�t kialakulhat hasonl�, k�ros �llapot, de a petevezet�kek, �s a petef�szkek �llapot�t�l f�gg�en j� es�ly van �lettani terhess�gre. Az elt�vol�tott petevezet�kek ma m�r a nem jelentenek akad�lyt a teherbees�s szempontj�b�l, mert a medd�s�gi centrumokban korszer� elj�r�sokkal v�gzett mesters�ges megterm�keny�t�s m�r sz�les r�tegek sz�m�ra el�rhet�.

A m�hen k�v�li terhess�gen �tesett beteg a kellemetlens�geken fel�l nagyon komoly vesztes�get �l �t, ez�rt sz�ks�ge van mind a csal�d, mind a szakemberek fokozott t�mogat�s�ra. Az �llapot megism�tl�d�se miatti szorong�s – �s ennek pszichoszomatikus k�vetkezm�nyei – a hiteles inform�ci� ny�jt�s�val m�rs�kelhet�.

Forr�s:origo