A p�ciensek 96 sz�zal�ka el�gedett, 97 sz�zal�ka pedig b�rmikor �jra oper�ltatn� mag�t, 2-3 sz�zal�ka viszont megb�nta a m�t�tet – hivatkozik egy itthon v�gzett felm�r�s eredm�nyeire a plasztikai seb�sz, aki gyorsan hozz�teszi, hogy a megb�n�s oka legt�bbsz�r a t�lzott elv�r�s. Hozott anyagb�l dolgoznak, �gy el�fordulhat, hogy hi�ba j�rt el a legkorrektebb m�don az orvos, a p�ciens m�gis el�gedetlen a v�geredm�nnyel. Sokan elfelejtik, hogy ez nem t�k�letes megold�s - csak majdnem t�k�letes.

Kinek akarunk tetszeni? © sxc.hu

Szakemberek szerint az egyik legfontosabb dolog, amelyet mindenk�ppen tiszt�zni kell egy plasztikai m�t�t el�tt, hogy magunk vagy valaki m�s miatt akarunk-e �tv�ltozni. Egy ilyen beavatkoz�st sosem szabad az�rt elv�geztetni, hogy a f�rj�nk vagy a t�rsunk jobban �rezze mag�t. A m�t�t el�tti besz�lget�snek ki kell der�tenie azt is, hogy a panasz h�tter�ben val�ban eszt�tikai probl�ma �ll, vagy kiz�r�lag pszich�s eredet�; ez ut�bbi eset�ben a m�t�t sem fog seg�teni, vagy �jabb �s �jabb m�t�teket v�geztet el mag�n a p�ciens.

A sz�p�szeti beavatkoz�sok t�bbnyire rutinm�t�tek, m�gsem teljesen kock�zatmentesek, �ltal�ban 2-3 sz�zal�kuk sz�v�dm�nyekkel j�r. �ppen ez�rt a p�cienst t�j�koztatni kell minden lehets�ges kellemetlens�gr�l. "Minden, amit a m�t�t el�tt mondunk el, felvil�gos�t�s, minden, amit ut�na, magyar�zkod�s" – v�li Ursz�n doktor, hozz�t�ve: nem szabad csak az�rt elhallgatni egy lehets�ges komplik�ci�t, mert ritka, vagy mert elijeszten� a beteget.

„A leggondosabb orvosi munka ellen�re is bek�vetkezhetnek a sz�v�dm�nyek; ezek el�fordul�sa 2-3 sz�zal�k lehet” – folytatja a plasztikai seb�sz, aki szerint az orvosnak legal�bb annyira fontos a m�t�t sikeress�ge, mint a p�ciensnek, hiszen egyetlen el�gedetlen beteg t�bbet ront az orvos j� h�r�n, mint amennyit megannyi el�gedett jav�t rajta.

A sz�p�szeti seb�szetben tapasztalt sz�v�dm�nyek hasonl�ak a m�s m�t�tekn�l el�fordul� komplik�ci�khoz. �m egy s�rvm�t�t ut�n fell�p� gyullad�s a legt�bbsz�r csak �tmeneti kellemetlens�get okoz a betegnek, m�g a mellimplant�ci� sor�n fell�p� hasonl� komplik�ci� az eg�sz m�t�t kudarc�t jelentheti. Sok eszt�tikai beavatkoz�snak speci�lis sz�v�dm�nyei lehetnek: ilyen p�ld�ul a tokk�pz�d�s a mellnagyobb�t� m�t�tekn�l, ami �jabb m�t�tet ig�nyelhet. A plasztikai beavatkz�sok ut�n is keletkeznek hegek, amelyeket az orvos term�szetesen igyekszik kev�sb� felt�n�, p�ld�ul feh�rnem�t�l fedett helyre, b�rred�be tervezni.

Lapos has, telt ajak r�szletre?

© Dripnet Plasztikai m�t�tb�l is van olcs� meg dr�ga, s�t, n�hol r�szletekben is t�rleszthet�nk. A mellkorrekci�kn�l tapasztalhat� a legnagyobb sz�r�s: az implant�tumok �ra p�ronk�nt 200-500 ezer forint k�z�tt mozog. Be�ltet�s�k m�g egyszer ennyi, vagyis egy komplett m�t�t�rt sim�n elk�rhetnek egymilli� forintot. Az eml�plasztika olcs�bb, ha a p�ciens nem n�velni, hanem form�zni, felvarratni vagy kisebb�teni szeretn� melleit, ez ugyanis egy�tt 300-400 ezer forintb�l kij�n. A zs�rlesz�v�s teny�rnyi fel�leten nagyj�b�l 70 ezer forint, m�g a teljes hasplasztika ennek a dupl�ja is lehet. Az �ra miatt nagyon kedvelt beavatkoz�snak sz�m�t m�g a r�ncfelt�lt�s, alkalmank�nt 25-40 ezer forintba ker�l, �s n�h�ny h�napig kitart. Az ajakfelt�lt�s is kij�n 40 ezerb�l, de van olyan klinika, ahol 120-180 ezer forintot is elk�rnek �rte. Szint�n kedvelt m�g a hajbe�ltet�s, igaz, ez "kicsit" dr�g�bb, ak�r a f�lmilli� forintot is el�rheti a v�g�sszeg. Zs�rlesz�v�s �s hasplasztika A m�sodik legn�pszer�bb beavatkoz�s itthon a zs�rlesz�v�s. Aki torna �s di�ta helyett a zs�rlesz�v�st�l v�rja a fogy�st, az csal�dni fog: egyetlen m�t�ttel sem lesz a k�v�r n�b�l karcs� bomb�z�. Kisebb testkont�r korrekci�j�ra viszont val�ban alkalmas a m�dszer; igaz�n l�tv�nyos eredm�nyt csak az �tlagos testalkat�akn�l v�rhatunk, akiknek egy-egy testr�sz�k�n van csak zs�rp�rna. T�ls�lyosokn�l nem hozza meg a v�rt eredm�nyt, ez�rt nem is aj�nlj�k. F�leg az alhas, a cs�p�, a tompor, a der�k �s a comb t�j�k�n �rhet�nk el sz�p  eredm�nyeket – ad tan�csokat saj�t honlapj�n Bajusz Huba plasztikai seb�sz. M�t�t altat�sban. Nem kock�zatmentes © AP „Az�rt sz�ntam el magam a m�t�tre, mert b�r rendszeresen torn�ztam, el�gedetlen voltam a probl�m�s testt�jakkal, mint p�ld�ul a comb k�ls� r�sze, ahonnan a hormon�lis eredet� zs�rsz�vetet szinte lehetetlen ledolgozni– mes�li Ildik�, hogy mi�rt fek�dt a k�s al�. Bajusz Huba szerint a nyugati orsz�gokban a zs�rlesz�v�s a leggyakrabban alkalmazott plasztikai elj�r�s, s csak l�tsz�lag egyszer�, ugyanis minden tekintetben megfelel egy k�zepes nagys�grend� m�t�tnek. A beavatkoz�s sor�n egy f�l centim�ter hossz� seben kereszt�l egy f�m kan�l seg�ts�g�vel fellaz�tj�k a zs�rsz�vet r�teg�t, majd a cs�v�n kereszt�l kisz�vj�k a zs�rt, �ltal�ban n�gy-�t liternyit, ami 3-6 centi kont�rcs�kkent�st jelenthet. Az ut�bbi �vekben Magyarorsz�gon is elterjedt az ultrahangos zs�rsz�v�s, amelynek nagy el�nye, hogy a seb�sz sz�m�ra fizikailag k�nnyebb� teszi a beavatkoz�st. Az egyenletes b�rfel�let el�r�s�hez enn�l az eljr�sn�l igencsak gyakorlott �s tapasztalt orvos kell. A m�t�t ut�n �gy is megduzzad a kezelt testr�sz, k�k foltok tark�tj�k a testet, s nemritk�n bev�rz�s is el�fordul. Ahhoz, hogy a b�r egyenletesen �sszeh�z�djon, t�bb h�ten �t speci�lis ruh�t kell hordani. Aki h�z�sra hajlamos, ann�l alaposan meg kell gondolni a zs�rlesz�v�st, mert a m�t�t ut�ni jelent�sebb s�lygyarapod�s ar�nytalans�gokat eredm�nyezhet, ugyanis a s�lyt�bblet a m�r kezelt ter�let k�r� fog felgy�lni. Hasplasztika: az egyik legvesz�lyesebb beavatkoz�s „Sz�l�s ut�n nagyon cs�nya maradt a hasam; a terhess�gem alatt f�lszedtem h�sz kil�t, amit m�ra siker�lt leadnom, de el�gedetlen voltam a v�geredm�nnyel” – mes�li a nemr�g m�t�tt Krisztina, hozz�t�ve: ha most kellene d�ntenie, nem v�llaln� a m�t�tet. Ki a szakember? Magyarorsz�gon kiz�r�lag az v�gezhet sz�p�szeti beavatkoz�st, aki az Orsz�gos Szakk�pes�t� Bizotts�g �ltal hiteles�tett plasztikai szakorvosi diplom�t tud felmutatni. Ha elhat�roztuk, hogy ilyen m�t�tnek vetj�k al� magunkat, �rdemes el�tte alaposan t�j�koz�dni. K�rdezz�nk r� nyugodtan, van-e megfelel� gyakorlata az orvosnak az adott ter�leten, illetve n�zz�k meg a kor�bbi m�t�tekr�l k�sz�lt f�nyk�peket, felv�teleket. M�g jobb, ha szem�lyesen tal�lkozunk olyan p�ciensekkel, akik m�r �testek ilyen beavatkoz�son. A plasztikai seb�sz szerint nagyobb fogy�st, illetve gyakori h�z�s-fogy�st k�vet�en a has b�re nem tudja k�vetni a v�ltoz�sokat, megereszkedhet. Hasonl� probl�m�t okozhat a sz�l�st k�vet�en a b�r �sszeh�z�d� k�pess�g�nek, rugalmass�g�nak cs�kken�se is. T�lzott elh�z�sn�l a b�r a vastag zs�rr�teggel egy�tt l�g lefel�. Ezen elv�ltoz�sok oly nagy m�rt�k�ek is lehetnek, hogy a has k�t�nyszer�en lel�g. A has el�redomborod�sa jelent�sebb h�z�s, illetve a b�r megereszked�se n�lk�l is el�fordulhat. Ilyenkor a k�t egyenes hasizom elt�volodik egym�st�l; �ltal�ban ez is a sz�l�s k�vetkezm�nye. A m�t�t tervez�s�n�l figyelembe kell venni, hogy a fenti probl�m�k k�z�l melyik domin�l, illetve mennyire kiterjedt az elv�ltoz�s. Bizonyos esetekben el�fordulhat, hogy k�zvetlen�l a m�t�tet megel�z�en zs�rsz�v�st is v�geznek, hogy a zs�rr�teg vastags�g�t cs�kkents�k, �gy a v�gs� eredm�ny kedvez�bb lehet. A hasplasztika ut�n term�szetesen lehet sz�lni, de c�lszer�bb a m�t�tet a sz�l�s ut�nra id�z�teni. A sz�v�dm�nyek k�z�l legel�sz�r a v�rz�s jelentkezhet, amely �ltal�ban az els� negyvennyolc �r�ra jellemz�. A legvesz�lyesebb komplik�ci� a thromboemb�lia, amely a p�ciens �let�t is vesz�lyeztetheti, mert a kisebb v�n�kban v�rr�g�k keletkezhetnek, a t�d�t ell�t� f� erekbe jutva pedig s�lyos elz�r�d�st okozhatnak. S�lyos sz�v�dm�ny a b�relhal�s is, amely �ltal�ban a v�rkering�s zavara miatt, leggyakrabban a k�ld�k alatti ter�leten alakulhat ki.