A D-vitamin

1,25-Dihidroxikolekalciferol

A kalciferol gy�jt�n�v. T�bb azonos biol�giai hat�s�, de k�miailag egym�st�l k�l�nb�z� anyagot jel�lnek vele. El�sz�r a csukam�jolajr�l �llap�tott�k meg, hogy gy�gy�tja az angolk�rt, majd a napf�nnyel besug�rzott t�pl�l�kr�l is meg�llap�tott�k ugyanezt. Az ut�bbib�l krist�ly form�j�ban el��ll�tott anyagot D₁-vitaminnak nevezt�k el, mely kalciferolt �s lumiszterint tartalmaz. Az er�sebb hat�s� kalciferol a D₂-vitamin nevet kapta. A tov�bbi kutat�sok m�g egy anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a b�rben ultraibolya sug�rz�s hat�s�ra, D₃-vitaminn� alakul. Az �llati eredet� �lelmiszerek D₃- �s D₂-vitamint, a n�v�nyi eredet�ek D₂-vitamint tartalmaznak.

A D-vitamin-hat�s� vegy�letek szteroidsz�rmaz�kok. T�pl�lkoz�s-�lettani szempontb�l a D₂- (ergokalciferol) �s a D₃- (kolekalciferol) vitamin jelent�s. Biol�giai hat�sukat tekintve akt�vabb a D₃-vitamin, amely a b�rben az ultraibolya sug�rz�s hat�s�ra keletkezik, el�anyag�b�l a 7-dehidrokoleszterinb�l. Ez el�bb a m�jban, majd a ves�ben alakul tov�bb, az akt�v 1,25-dihidroxi-D-vitaminn� (kalcitrioll�).

A D-vitamin el�seg�ti a k�lcium �s foszfor felsz�v�d�s�t a b�lcsatorn�b�l, �s k�zvetlen�l befoly�solja a csontk�pz�d�st.

A szervezetbe ker�l� egyes idegen anyagok (�lom, kadmium), valamint egyes gy�gyszerek n�velik a vitaminsz�ks�gletet. A legb�s�gesebb kalciferol-forr�sok a halm�jolajok, m�j, toj�s, tej �s tejterm�kek, de egyes �lelmiszereket (pl. gyermekt�pszereket, tejterm�keket, margarinokat) is D-vitaminnal d�s�tanak.

Hi�nya gyermekekben angolk�rt, feln�ttekben csontl�gyul�st okozhat, de az �ltal�nos t�neteken t�l a vesek�k�pz�d�s vesz�lye is fenn�ll.

Hipervitamin�zisa azt eredm�nyezi, hogy megemelkedik a v�r kalcium-szintje, t�l sok �p�l be a csontokba, az �rfalakba; n�veli az �relmeszesed�s kock�zat�t, n�veked�si zavarokat okozhat.

Az D-vitamin (kalciferol form�ban) jellemz� mennyis�ge 100 g �lelmiszerben:

• gabonaf�l�k, h�velyesek �s �rlem�nyeik, kenyerek, p�ks�tem�nyek: nem jellemz�

^[forr�s?]

• sz�razt�szt�kban: 0-0,4 μg
• z�lds�g, gy�m�lcs: nem jellemz�
• vaj, margarinf�les�gek: 0,5-7,5 μg
• h�sok, h�sipari term�kek: 1-4 μg
• halak: 0,5-10 μg
• tej: 0,05-0,3 μg
• toj�s: 5-25 μg

 E-vitamin

Tokoferol

Tokoferolok: Sz�mos E-vitamin hat�s� vegy�let ismert, �gy az alfa-, b�ta-, gamma-, �s delta-tokoferol, valamint a szintetikus �ton el��ll�tott �szter-sz�rmaz�kok, pl. tokeferol-acet�t.

Az emberben a tokoferol hat�sa kev�ss� ismert, hi�nya nem okoz jellemz� t�neteket. A tokoferolok k�nnyen oxid�l�dnak, mik�zben antioxid�ns hat�st fejtenek ki, �gy megakad�lyozz�k a t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak oxid�ci�j�t. Biol�giailag a D-alfa-tokoferol a leghat�sosabb. Gyullad�sg�tl� hat�sa is ismert.

A vegyes t�pl�l�k E-vitamin tartalma nagym�rt�kben f�gg az elfogyasztott zs�r mennyis�g�t�l �s min�s�g�t�l (�llati zs�r, vagy n�v�nyi olaj). A t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavakban gazdag �trend mellett nagyobb az E-vitamin sz�ks�glet. 1 g t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsav, 0,5-0,8 mg-al n�veli a tokoferolsz�ks�gletet.

Embern�l nem fordulnak el� hi�nyt�netek, mert a norm�lis vegyes �trend tartalmazza, illetve az eg�szs�ges szervezet ezekb�l k�pes el��ll�tani a neki sz�ks�ges mennyis�get.^[forr�s?]

Hi�nya v�rszeg�nys�get, medd�s�get, izomsorvad�st okoz. T�ladagol�sa nem ismert

E-vitaminban gazdagok a n�v�nyi olajok, z�ldn�v�nyek, gabonamagvak, de f�leg a cs�r�ztatott magvakb�l nyert olajok.

Az E-vitamin (tokoferol form�ban) jellemz� mennyis�ge 100 g �lelmiszerben: ^[forr�s?]

• gabonaf�l�k, h�velyesek �s �rlem�nyeik, kenyerek, p�ks�tem�nyek: 0,1-12 mg
• sz�razt�szt�kban: 0-0,6 mg
• sajtos, t�r�s s�tem�nyek: 0,05-1 mg
• di�s, m�kos s�tem�nyek: 0,3-3 mg
• z�lds�g, gy�m�lcs: 0-3 mg
• vaj, margarinf�les�gek, szalonna, n�v�nyi olaj: 0,5-84 mg
• h�sok, h�sipari term�kek: 0,5-2,5 mg
• halak: 0,2-3,5 mg
• tej: 0,1-1,6 mg
• t�r�k, sajtok: 0-1 mg
• toj�s: 0,5-1,5 mg

 H-vitamin

(filtr�tfaktor, p-aminobenzoesav) A h�msz�vet v�delmi vitaminja, bakt�riumok, �leszt�gomb�k fontos enzimje.

Hi�nya a h�msz�vet ellen�ll�s�t cs�kkenti, gyullad�sok l�pnek fel, esetenk�nt gerincvel�i b�ntalmakat okoz. Az �leszt�kivonat az embern�l g�tolja az �sz�l�s kialakul�s�t.

 K-vitamin

Fillokinon

Fillokinon. A term�szetben k�t form�ban fordul el�: K₁-vitamin (fillokinon), amit a z�ld n�v�nyek, valamint a K₂-vitamin (menakinon), melyet bakt�riumok szintetiz�lnak. A term�szetes K-vitaminok csak zs�rban, a mesters�gesen el��ll�tott sz�rmaz�kok v�zben is old�dhatnak.

Az ember K-vitamin sz�ks�glet�t a t�pl�l�k K₁-vitaminja �s a b�lbakt�riumok �ltal el��ll�tott K₂-vitamin kb. fele-fele ar�nyban fedezi. Norm�lis b�lfl�ra �s vegyes t�pl�lkoz�s eset�n a szervezet K-vitamin ell�totts�ga megfelel�. A K-vitamin 10-70%-a sz�v�dik fel.

Feln�ttekben a hosszantart� antibiotikus kezel�s �s a cs�kkent K-vitamin bevitel hi�nyt�neteket okozhat. Gyermekekn�l �s korasz�l�ttekben a b�lbakt�riumok csek�ly sz�ma miatt el�fordulhat K-vitamin hi�nyon alapul� v�rz�kenys�g.

K-vitaminforr�sok: brokkoli, fejes sal�ta, k�poszta, paraj, tejterm�kek, �s m�j.