Pajzsmirigy-betegségek

A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze. Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan, akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és - a mirigy elhelyezkedése folytán - a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.

Működés

A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.

Diffúz pajzsmirigy megnagyobbodás

A hormonok jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül fel, és a két utóbbi az aktív hormon (trijód-tironin - T3 - és tetrajód-tironin vagy tiroxin - T4). A pajzsmirigy működését elsősorban a hipofízisben termelődő trophormon, a TSH szabályozza, de mint már említettük, a bevitt jód mennyisége is befolyásolja a hormontermelést.

Fokozott hormontermelés

A túlműködés leggyakoribb oka az - autoimmun eredetű - pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg. (A betegséget Európában Basedow-kórnak, az angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik.).

Exophtalmus

Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás ("göbös strúma"), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel.

A betegben jelentkező tünetek - a hormonhatásnak megfelelően - igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és -vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is.

Exophtalmus

Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a a kezelőorvos figyelmét, hogy "valami nincs rendben".

Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövő hyperthyreosis is, az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok.