Szalicilsav-sz�rmaz�kok (Salazopyrin, Pentasa, Salofalk stb.)
Kortikoszteroidok (Metypred, Medrol, Entocort, Budenofalk stb.)
Immun-szuppresszorok (Imuran, Methotrexat stb.)
Antibiotikumok (Klion, Ciprobay)
Biol�giai hat�anyagok (Remicade)
Egy�b gy�gyszerek (l�z-�s f�jdalomcsillap�t�k, g�rcsold�k stb.)

Mik azok az szalicilsav-sz�rmaz�kok?
Az 5-aminoszalicilsav (5-ASA) egy aszpirinhez hasonl� hat�anyag, mely a b�l ny�lkah�r­ty�j�val k�zvetlen�l �rintkezve fejti ki gyullad�s­cs�kkent� hat�s�t.
A Magyarorsz�gon forgalomban l�v� k�sz�tm�nyek a k�vetkez�k: Salazopyrin, Dipentum, Pentasa �s a Salofalk. A szakorvos d�nti el, hogy melyik gy�gyszert melyik form�ban (tabletta, k�p vagy be�nt�s) alkalmazza aszerint, hogy melyik b�lszakaszon l�pett fel a gyullad�s. A Salazopyrin �s a Dipentum a vastagb�l, m�g a Pentasa �s a Salofalk a v�konyb�l gyullad�sakor el�ny�s. Az 5-ASA-tartalm� szerek hat�soss�ga az adagok mennyis�g�t�l f�gg. Ha a beteg nem reag�l az aj�nlott d�zisra, akkor n�velni kell azt. Ha megn�velt d�zis eset�n sem mutatkozik k�l�n�sebb hat�s, akkor megfontoland� m�s gy�gyszerek, p�ld�ul a szteroidok alkalmaz�sa.

Mik azok a kortikoszteroidok?
A kortikoszteroidok a leger�sebb gyullad�scs�kkent�k. Ellent�tben az aminoszalicilsavakkal, ezeknek a hat�anyagoknak nincs sz�ks�g�k r�, hogy k�zvetlen�l l�pjenek �rintkez�sbe a megbetegedett sz�vetekkel, az eg�sz szervezetben felold�dva fejtik ki hat�sukat, �gy a beteg b�l­szakaszokon is. Kisebb adagokban alkalmazva jobban toler�lhat�ak, de hosszabb t�von s�lyos mell�khat�sok (cukorbetegs�g, sz�rkeh�lyog, elh�z�s stb.) alakulhatnak ki, ez�rt tart�s alkalmaz�suk nem javasolt. Fontos, hogy a csontritkul�s (oszteopor�zis) kialakul�s�nak megel�z�­s�re is figyelmet kell ford�tani, hiszen a kortikoszteroidok megn�velik a belek k�lcium-felv�tel�t, ugyanakkor cs�kkentik a ves�k k�lcium-lead�s�t. A leggyakoribb kortikoszteroidok k�z� tartozik a Prednisolon, a Metypred �s a Medrol. �j, kevesebb mell�khat�ssal b�r�, lok�lisan hat�, a sziszt�m�s kering�sbe csak 10-20%-ban ker�l� gy�gyszerek is megjelentek m�r, ezek hat�anyaga a budenozid (Budenofalk, Entocort). A budenozidkezel�s (tabletta vagy be�nt�s form�j�ban) els�sorban a vastagb�lre kiterjed� k�rform�kban aj�nlott.

Mik azok az immun-szuppresszorok?
Az immun-szuppresszorok m�rs�kelik a fell�p� gyullad�st az�ltal, hogy cs�kkentik az immunsejtek sz�m�t, illetve zavarj�k az �ltaluk termelt feh�rj�k muk�d�s�t. Az IBD ellen bevetett immun-szuppresszorok az Imuran, a Methotrexat �s s�lyos esetben a Sandimmun. Ezek a szerek akkor haszn�latosak, ha a p�ciens nem reag�l a szteroidokra, vagy nemk�v�natos mell�khat�sok l�pnek fel azok szed�sekor. Az immun-szuppresszorok h�tr�nya, hogy lassan l�pnek m�k�d�sbe. A teljes hat�s kifejt�s�hez legal�bb h�rom, de olykor hat h�napra van sz�ks�g. A fert�z�sekkel szemben kev�sb� ellen�ll�v� tett immunrendszer a fert�z� m�j-(hepatitis) �s hasny�lmirigy-gyullad�s (pancreatitis), illetve a csontvel�m�rgez�s vesz�ly�nek is jobban ki van t�ve. Rendszeres orvosi ellen�rz�s mellett azonban ezeket a gy�gyszereket �vekig is szedhetik a betegek komolyabb mell�khat�sok n�lk�l.

Mik azok az antibiotikumok?
Az antibiotikumok a szervezetbe ker�l� k�l�nb�z� bakt�riumokat puszt�tj�k el.
Az antibiotikumok az em�szt�rendszerben elszaporod� bakt�riumok ellen is hat�sosnak bizonyultak, noha hat�smechanizmusuk m�g nem eg�szen ismert.
Az gyullad�sos b�lbetegs�gek kezel�s�ben a Klion �s a Ciprobay �ltal�ban huzamosabb ideig alkalmazhat� tabletta, illet�leg inf�zi� form�j�ban els�sorban sipoly- �s t�lyogk�pz�d�s eset�n.

Mik azok a biol�giai hat�anyagok?
Az egyik legismertetebb ilyen �j gy�gyszer a Remicade, amely azokban az esetekben alkalmazhat�, amikor a Crohn betegs�get a fent eml�tett gy�gyszerek egyik�vel sem siker�lt megfelel�en kezelni. A Remicade az els� gy�gyszer, amely kifejezetten a Crohn betegs�g kezel�s�re lett kifejlesztve. Ez a szer egy antitest, amely k�pes hozz�kapcsol�dni egy feh�rj�hez, az �n. TNF-alf�hoz, melyet az immunrendszer aktiv�l�d�­sakor az immunsejtek termelnek. Ezek a TNF-alfa sejtek stimul�lj�k a t�bbi immunsejtet, hogy serkents�k a gyullad�st. A TNF-alfa sejtekhez kapcsol�dva a Remicade blokkolja a folyamatban l�v� feh�rjetermel�st �s �gy cs�kkenti a gyullad�st. Az intrav�n�s inf�zi�ban adott Remicade hat�sa k�t h�ten bel�l megmutatkozik, �s nyolchetenk�nt megism�telve sok beteg �llapota h�napokra stabiliz�l�dik. A Remicade-et kisebb mell�khat�sokt�l (pl. fejf�j�s) eltekintve j�l t�ri a szervezet, a komo­lyabb mell�khat�sok ritk�k. Mivel ez egy �j szer, nem tudni, hogy alkalmaz�sa hossz�t�von milyen mell�khat�sokkal j�r.