A helytelen táplálkozás okozza ezeket a betegségeket?
Talán meglepően hangzik, de semmi nem igazolja, hogy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában az étrendnek bármi szerepe lenne. Ha viszont már kialakult a betegség, akkor érdemes törődni az étrenddel, mert sok kellemetlen tünettől megkímélhetjük magunkat, és a vissza­esések esélye is csökkenthető.

A gyulladásos bélbetegségek hogyan hatnak az emésztésre?
Az emésztés leglényegesebb része a vékonybélben megy végbe, ahol a hasnyálmirigy és a máj által termelt emésztőnedvek összekeverednek az étellel. Az emésztést a vékonybél falának ritmikus mozgása is elősegíti. Miután az elfogyasztott táplálék apró molekulákra bomlik, a vékonybél falának felszínén keresztül felszívódik, majd a véráram segítségével eljut testünk különböző részeibe. A megmaradó folyékony anyag a megemésztetlen részekkel együtt a vastagbélbe kerül. Itt felszívódik a maradék folyadék, és a szilárd salakanyagok kiürülnek. Amikor a bél beteg, a bélfal nem képes megfelelően felszívni a tápanyagokat. Ez az egyik oka, hogy az IBD-betegek gyakran alultápláltak, étvágytalanok.

Létezik-e különleges diéta IBD betegek számára?
A diéta minden beteg esetében egyéni elbíráláson alapul. Függ attól, hogy melyik IBD betegségben szenved, és a bél melyik szakaszán lépett fel a gyulladás. Nem baj, ha egy Crohn-beteg a szénsavas üdítőitalokat mellőzi, s kihagyja étrendjéből a panírozott, bő zsírban készült ételeket. Ugyanez vonatkozik a gyorséttermi ételekre is. A fokozott gyomorsav-termelődés is gyakori velejárója ezeknek a betegségeknek. Jó tudni, hogy ilyenkor a paradicsomos ételek, a mustár, a zacskós levesek, a savanyúságok és a savanykás gyümölcsök fogyasztása csak olaj a tűzre. A hasmenéses időszakban a gyümölcsök közül részesítsük előnyben a banánt, melyről köztudomású, hogy "jól fog". Háromból kettő Crohn betegnél alakul ki bélszűkület, jellemzően az ileum (a vékonybél alsó szakasza) környékén. Számukra rostszegény étrend (lásd lejjebb) és bőséges folyadékfogyasztás javasolt, így a hasi fájdalmak is megelőzhetők. Abban az esetben, ha szűkület vagy aktív gyulladás áll fenn, a főzelékféléket és a gyümölcsöket nagyon puhára főzve, lehetőleg paszírozva kell fogyasztani. Néha ezek a megfontolások csak átmenetiek, és nyomban elhagyhatók, amint a bélszűkület az alkalmazott terápia nyomán megszűnik. Az alkohol, a gyakori erős kávé és tea fogyasztása egyik betegség esetében sem nem javasolt.

Milyen a rostszegény étrend?
Ez az étrend mellőz minden olyan ételt, mely aránylag emésztetlenül járhatja végig a beleket, ezáltal felsértheti az amúgy is lestrapált bélfalat, sőt akár bélelzáródást is okozhat. A rostszegény diétában kerülendőek a durva rostokat tartalmazó növények (kukorica, lencse, zöldpaprika, káposztafélék, hüvelyesek) az apró magvas gyümölcsök (málna, eper, szőlő stb.) és a csonthéjasok (mogyoró, dió, mandula stb).

A Crohn betegeknél gyakrabban alakul ki vesekő?
A betegség gyakori szövődménye a vesekőhajlam, e tekintetében is célszerű a diétát bővíteni, s kerülni kell mindazokat a nyersanyagokat, amelyek oxalátkő kialakulásához vezethetnek: ilyenek a kakaó, csokoládé, sóska, spenót, egres, rebarbara, narancs, ribizli, valamint a belőlük készült lekvárok, dzsemek, szörpök.

A táplálkozás különösen fontos az IBD-betegek számára?
Igen, az IBD betegek és különösen a Crohn betegek sajnos gyakran alultápláltak. Először is az étvágycsökkenés miatt, másodszor a krónikus betegségek általában megnövelik a szervezet energiaszükségletét. Ez különösen igaz a betegség aktív periódusa (fellobanása) idején. A harmadik ok pedig a fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok gyengébb mértékű felszívódása, azaz amit az ember megeszik, az nem biztos hogy megfelelően hasznosul is a szervezetében. Pedig a megfelelő táplálkozás az egyik legfontosabb tényező az egészségmegóvás szempontjából, ezért a fogyást meg kell állítani - ez az IBD kezelésének kulcsa.

Milyen ételeket lehet enni, ha aktív a betegség?
Fehérjeforrásokat: marha és sertéshúst, halat, baromfit és tejtermékeket, és (aki bírja) szénhidrátokat úgy mint: kenyeret, gabonaféléket, keményítőt, gyümölcsöket és zöldségeket. Zsírokhoz olaj és margarin formájában juthat a szervezet. Szakorvosa és diétás tanácsadója további ötletekkel, javaslatokkal látja el Önt. Általában óvakodjunk a kemény, emészthetetlen maradékanyagokat tartalmazó ételektől, mint: a diófélék, a kukorica és a nyers zöldségek.

Kerüljük-e a tejet?
Egyesek (függetlenül attól, hogy IBD betegek, vagy sem) nem képesek megfelelően megemészteni a tejcukrot (laktózt). Ennek oka, hogy a szervezetükben nem található megfelelő mennyiségű tejcukor-lebontó enzim, vagyis laktáz. A tejcukorbontó enzim hiánya vagy csökkent aktivitása eseten a tejcukor felszívódása elmarad, s lebontatlanul kerül a vékonybél alsóbb szakaszába. Itt a tejcukor egyrészt ozmotikus hatása révén vizet szív magához, s a béltartalmat növelve vizes hasmenést okoz, másrészt baktériumos erjedésnek indul, aminek következtében savanyú bomlástermékek és gázok szaporodnak fel. A savanyú béltartalom fokozza a perisztaltikát (bélmozgást) és a hasmenést, a keletkező gázok pedig hasi görcsöket és puffadást okoznak. Mivel az IBD tünetei is hasonlóak, ezért olykor nehéz megkülönböztetni a kettőt egymástól. Egy egyszerű tejcukor-tolerancia teszt segítségével viszont azonosíthatjuk a bajt. Mivel a tej nagyon fontos kalcium és fehérjeforrás, ezért fontos lenne naponta fogyasztani belőle.

Van-e olyan étel, amelyik fokozza a gyulladást?
Nincs. Némely emberek esetében egyes ételek a tüneteket ugyan súlyosbíthatják, de nincs bizonyíték, hogy ez magára a gyulladásra is hatással volna. Minden szennyezett, fertőzött étel, mely ételmérgezést vagy vérhast okoz, súlyosbítja a gyulladásos bélbetegségeket.

Az gyulladásos bélbetegségeket ételallergia okozza?
Nem. Néhány ember esetében bizonyos ételek allergiás reakcót válthatnak ki, de sem a Crohn betegség, sem a fekélyes vastagbélgyulladás nem hozható összefüggésbe ételaller­giával. Egyesek azért gondolják, hogy ételallergiájuk van, mert összekapcsolják az IBD tüneteit az evéssel.

Az IBD-betegeknél megfelelő a táplálékfelszívódás?
Leggyakrabban igen. Csak a vastagbélben fellépő gyulladás esetén a táplálékfelszívódás normális. A vékonybelet érintő Crohn betegség esetében azonban nem. Ez attól is függ, mennyire kiterjedt a gyulladás, vagy a korábbi műtétek során történt-e béleltávolítás. Ha csak az ileum utolsó 30-60 cm-es szakasza érintett, a B-12 vitamin kivételével szinte minden más fontos anyag rendesen felszívódik. Ha egy méter, vagy több, akkor jelentős veszteséggel szívódnak fel a zsírok. Ha a vékonybél kezdeti szakasza is beteg, akkor az ásványi anyagok és a vitaminok nem hasznosulnak megfelelően, ami talán a legrosszabb ezek közül. Az 5-ASA hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek gátolják a folsav felszívódását, és ezért ezt a fontos vitamint külön pótolni kell.

Kell-e kiegészítő vitaminokat fogyasztani?
A B-12 vitamin a vékonybél alsó szakaszán szívódik fel, ezért egyes Crohn-betegek B-12 injekciót kell kapjanak, mivel ők az étkezések során kevesebbet tudnak hasznosítani. Ha Ön rostszegény-diétán van, akkor a nyers gyümölcsökben előforduló vitaminokat külön ajánlott szedni, így a C-vitamint is. Általában véve ajánlott multivitaminos készítményeket fogyasztani. A kálcium-bevitelt is növelni kell (kálcium-citráttal) főleg az idősek és a savcsökkentő-kúrát tartók számára. A szteroidos kezelés és maga a Crohn betegség is csontritkulással (oszteoporózis) jár, ezért ajánlatos kivizsgálni ezt is.

Okozhatja-e a stressz a gyulladásos bélbetegségeket?
Nincs rá bizonyíték. Az IBD egy biológiai rendellenesség. A különféle feszültségek befolyásolhatják ugyan a betegek állapotát, de egyik IBD betegségnek sem kiváltó oka. Igaz, a valódi okokat nem ismerjük. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa kialakulásához valószínűleg több tényező összefonódása szükséges: a kutatók szerint a betegek genetikailag hajlamosak egy immunrendszeri hibára, amely lehetővé teszi bizonyos idegen anyagok számára, hogy kiváltsák a betegséget.

Ismerőseim szerint az egész az idegességtől van. Igazuk van?
A laikusok gyakran összekeverik az IBD-t (Inflammatory Bowel Diseases) az irritábilis bél szindróma (IBS) néven ismert betegséggel, pedig a kettő egészen más. Az IBS funkcionális bélbetegség, mely időnként igen fájdalmas is lehet, de jóval kevésbé súlyos mint az IBD, és nem okoz gyulladást a bélrendszerben.
A fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn betegséggel ellentétben az IBS-nél nem mutatható ki sem struktúrális elváltozás, sem vérzés. Nincsenek súlyos következményei, sebészeti beavatkozásra sincs szükség. Az IBS oka szintén ismeretlen, ám az esetek nagy részében a lelki tényezők fontos szerepet játszanak. Ezzel szemben nincs bizonyíték arra, hogy a Crohn betegség és a kolitisz hátterében lelki vagy érzelmi okok állnak. Fontos lenne ezt az elterjedt tévhitet helyreigazítani.

Vannak az IBD-re hajlamosító személyiségjegyek?
Nincsenek. Ötven évvel ezelőtt még úgy vélték, hogy az IBD olyan rendellenesség, mely bizonyos személyiségjegyekhez köthető. A modern kutatások már nem támasztják alá ezt az elméletet. Ma elterjedt vélemény, hogy nem léteznek olyan személyiségjegyek, melyek predesztinálnak a betegség kialakulására. Tény az is, hogy a negyvenes években végzett tanulmányok szerint a pszichoanalízis nem hozott javulást a kolitiszes betegek számára, sőt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az IBD betegeket lebeszélnénk arról, hogy felkeressenek egy pszichológust vagy pszichiátert. (lásd később: Tanácsos-e pszichológust felkeresni az IBD betegek számára) ha úgy érzik, ez segítene a betegség súlyának elviselésében. De fontos emlékeztetni rá, hogy mivel a betegségnek biológiai és nem lelki okai vannak, csak orvosi kezeléssel lehetséges a betegséget kordában tartani.

Játszanak-e bármiféle szerepet a lelki tényezők az IBD-ben?
A mai orvostudomány szerint a test és a lélek elválaszthatatlan, és egymással számos bonyolult módon összefüggő kapcsolatot alkot. Sok esetben az agy-test kapcsolat folyamatokat indít el. Megfigyelték, hogy fizikai vagy lelki megterhelés hatására a páciensek a tünetek (hasi görcsök vagy hasmenés) kiújulását észlelik. Mindez az emésztőrendszer fiziológiai működésével és a gyulladásos folyamatokkal szembeni kisebb tűrőképességgel hozható kapcsolatba, mint magával a súlyosbodó gyulladással. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a hosszantartó, súlyos stressz hozzájárulhat a gyulladás súlyosbodásához. Ezeket ugyanakkor el kell tudni választani az IBD elsődleges okától, amely nem lelki vagy érzelmi eredetű. Számos más krónikus betegség esetében is megfigyelhető, hogy stresszel teli élethelyzetekben a tünetek súlyosbodnak.

Lelki megterhelést jelent gyulladásos bélbetegséggel élni?
Nem lehet azon csodálkozni, hogy valakinek nehézséget jelent olyan komoly krónikus betegséggel együtt élni, mint például a fiatalkori cukorbetegség, az asztma vagy az IBD. Ezek a betegségek az ember életminősége, önmagáról alkotott véleménye, szociális helyzete és fizikai-lelki egyensúlya szempontjából nagy kihívást jelentenek. Olyan helyzetek is adódhatnak, amikor idegesség, depresszió, függőség, a krónikus betegség tagadása vagy más érzelmi reakciók váltódnak ki. Ezek a reakciók a betegség következményei, és nem okozói.
Ha ezek beárnyékolják hétköznapjainkat, akkor tanácsos lesz felkeresni egy pszichológust. Erről dönthetünk egyénileg, baráti vagy családi körben,
de kérhetjük szakorvos vagy elmeorvos tanácsát is.

Elítélhető-e valaki azokért a kellemetlenségekért,
melyeket saját magának és családtagjainak okoz betegségével?
Dehogy. Az önvád abban az esetben léphet fel, ha valaki azt gondolja, az IBD-t lelki tényezők okozzák, és hogy valamiképpen ő a felelős ennek a betegségnek a kialakulásáért, mivel nem uralta megfelelően saját érzelmi világát. Alaptalan ez a megközelítés. Az IBD nem lelki eredetű betegség, ezért annak kialakulásáért semmilyen felelősség nem terheli a beteget, beleértve, hogy nem is tudta volna megelőzni azt. Az effajta önvád teljesen alaptalan és nem helyénvaló. Mi több, csak fokozza azt a testi és lelki megterhelést, melyet ezen betegeknek el kell viselniük. Éppen ezért lenne fontos eloszlatni az önmarcangoló gondolatokat.

Okolhatók-e a családtagok, hogy átörökítették a betegséget?
Egyáltalán nem. Mint fent említettük, nincs kire hárítani a felelősséget az IBD betegség kialakulásáért, legyen az férj, feleség, gyermek, szülő vagy testvér. Megnyugtatásul közöljük: a genetikai átöröklődés esélye (ha csak az egyik szülő Crohn beteg) mindössze 5-7 százalék, fekélyes vastagbélgyulladás esetén még ennél is kevesebb.

Hogyan küzdjük le félelmünket attól, hogy tüneteink kiújulnak?
A legjobb, ha hatásos kezelést találunk. A legtöbb IBD beteg nagyon jól kezelhető gyulladáscsökkentő szerekkel. Számos korszerű készítmény mutatkozik eredményesnek, különösen a fekélyes vastagbélgyulladás esetében. Szakorvosa majd eldönti, melyik kezelés a legmegfelelőbb az ön pillanatnyi állapotára. Kiegészítésül fontos tudni, hogy a jó orvos-beteg viszony lehetővé teszi, hogy hatékonyan lépjünk fel mindenfajta szövődmény ellen.

Milyen gyógyszerek ajánlhatóak az IBD-vel összefüggésbe hozható pszichológiai problémák enyhítésére?
Általánosságban az IBD tünetek fellángolásával összefüggésbe hozható pszichológiai problémákra nem kell gyógyszer. Egyesek tapasztalhatnak súlyosabb tüneteket, például idegesség vagy depresszió, ezeket el kell látni gyógyszerekkel. Az ilyen esetekben a szakorvos szava a döntő, vagy egyes esetekben ajánlhat pszichiátert. Idegesség-elleni szereket rövidebb ideig szoktak adni. Depressziós tünetek esetén, vagy a betegségből adódó krónikus fájdalom enyhítésére antidepresszánsokat szokás adni. Általánosságban elmondható, hogy a lelki panaszokra felírt és az IBD kezelésére használatos gyógyszerek nem zavarják egymás hatását.

Tanácsos-e pszichológust felkeresni az IBD betegek számára?
Ha a beteg idegességre vagy feszültségre panaszkodik, akkor nem. Erre a Crohn betegség és a colitis területén edződött szakorvosok is tudnak mit ajánlani, ideértve az érzelmi támogatást is, melyre bizony nagy szükség van. Ugyanakkor, ha a beteg súlyosabb érzelmi zavart észlel, hasznos volna pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. Olyan elmeorvost válasszon, akinek van tapasztalata az IBD területén, és megérti hogy néha lelki nehézségekkel jár a betegek élete. Ritkán ugyan, de vannak "problémás" betegek, ha például valaki arra használja fel betegségét, hogy családtagjait befolyásolja, vagy kényszerítse őket valamire.
Az ilyen esetek egy olyan elmeorvost igényelnek, akinek van tapasztalata a krónikus betegségekben szenvedőkkel.

Van-e olyan különleges vonása egy pszichológusnak,
mely egy IBD beteg számára kimondottan fontos lehet?
Igen. Az a fontos, hogy a pszichológust (túl azon, hogy saját szakmájában járatos) az IBD kezelése is érdekelje. Nagyon jó, ha tisztában van az IBD kezelésére való gyógyszerekkel, a különféle szövődményekkel és betegség normális vagy attól eltérő lefolyásával. Az is lényeges, hogy az elsőszámú kezelőorvos tartson fenn munka-kapcsolatot a pszichológussal, mert a jó összhang nagyon fontos.

Mi az IBD érzelmi hatása a fiatalok esetében?
A fiatalokat sokkal súlyosabban érinti egy szervi betegség, mint azokat, akik már elfoglalták helyüket az életben és megtanultak szembenézni a nehézségekkel. A kamaszkorban kezdünk el önállóvá válni, ez a normális érési folyamat része. Egy krónikus betegség esetében nagyobb mértékben függünk az orvosoktól, a családtól vagy az egészségügyi rendszertől. Ezt különösen nehéz egy kamasznak elviselni. Ezért nem meglepő, hogy bizonyos érzelmi reakciók, például a betegség letagadása, vagy tudomásul nem vétele némileg gyakoribb fiatal korban, mint később. Mellesleg a korábban említett elvek éppúgy érvénysek a fiatalokra, mint a felnőttekre.
1. A dohányzás és a Crohn betegség
A dohányzás és a Crohn betegség összefüggéseit sok országban vizsgálták.
A kutatók csaknem mindegyikben azt találták, hogy a felnőtt Crohn betegek több mint fele dohányos. Egy nemdohányzóval összhasonlítva egy dohányosnak 50%-al nagyobb az esélye, hogy Crohn beteg legyen. A nőkre különösen igaz: a huszas éveikben járó dohányzó nőknek négyszer, sőt tízszer nagyobb az esélyük, hogy kialakuljon a betegség. Igaz ez a férfiakra is, de nem ilyen mértékben.

Hogyan hajlamosít a dohányzás a betegség kialakulására?
Nem tudjuk, bár sok elmélet létezik. Lehetséges, hogy a nikotin befolyásoloja a vér áthaladását a tápcsatornában, vagy megváltoztatja a belek által kiválasztott folyadék állagát, esetleg közvetlen módon vált ki gyulladást a bél nyálkahártyájában.

A Crohn betegség gyakoribb a dohányosoknál?
Valószínüleg igen. A tanulmányok súlyosabb tüneteket és rosszabb életminőséget véltek felfedezni a cigarettázóknál, különösen a nőknél. Ha egy dohányost már operáltak ezzel a betegséggel, annak kétszer akkora az esélye, hogy az elkövetkező években újabb műtétre kerül sor, mint egy nemdohányzónál. Egy amerikai tanulmány szerint a nemdohányzók havonta 5 alkalommal számoltak be különféle tünetekről (hasmenés, hasfájás stb), szemben a dohányosokkal, akik ugyaennyi idő alatt 15-ször.
Ha dohányos vagyok, segíthet ha leszokom?
A válasz minden bizonnyal igen. Egy francia tanulmány szerint kevesebb sebészeti beavatkozásra került sor azoknál, akik leszoktak a dohányzásról, mint azoknál, akik nem hagyták abba. Leszokás után a relapszus esélye valószínűleg a nemdohányzókéval egyenlő.

Mi a helyzet a passzív dohányzással?
Noha nem tisztázott, egyes vélemények szerint a cigarettafüst belélegzése gyermekkorban hajlamosíthat a Crohn betegség kialakulására.

Ezek a megállípítások az egész világot tekintve érvényesek?
Izraelben, ahol a Crohn betegség igen gyakori (mivel a zsidó népesség genetikailag fogékonyabb a betegség a kialakulására) a dohányzással semmilyen összefüggés nem volt kimutatható. Talán azért, mert mivel a genetikai hatások olyan erősek, a dohányzás - mint a betegséget kiváltó ok - nem is jut szerephez.

2. A dohányzás és a colitis ulcerosa
Meglepő, de a helyzet teljesen ellentétes a kolitiszes betegek esetében. A felnőtt betegek mindössze 12%-a dohányzik. A tény az, hogy egyesek épp a dohányzás abbahagyása után lesznek kolitiszesek. Különösen igaz ez a középkorú férfiak esetében.

Ha kolitiszes vagyok, szokjak rá a dohányzásra?
Nem! A dohányzás ártalmas az egészségre: tüdőrákot, szívinfarktust, agyvérzést és sok egyéb betegséget okoz.

Hozhat azért valami javulást a nikotin?
A kutatók már vizsgálták a nikotin hatását colitis ulcerozás betegeknél. A nikotin rágógumi vagy nikotin-tapasz formájában juttatható be a szervezetbe. Az eredmények egyértelműen megállapítják, hogy enyhe vagy közepes súlyosságú kolitisz esetén a nikotinos tapasz vagy rágó segít, javulást hoz. Angliában két csoportra osztották a megfigyelt betegeket: az egyik csoportnak nikotint adtak, a másiknak semleges, hatóanyag nélküli tablettákat (placebót). Hat héten belül az első csoportban levő páciensek mintegy felénél figyeltek meg javulást, ellenben a placebóval kezelt csoportnak csak a negyedénél. Egy nemrég megjelent Egyesült Államok-beli tanulmány is ugyanerre a következtetésre jutott. Azonaban nem mindenki tűri jól a nikotint: az emberek közel 10%-a rosszullétről, fejfájásról, és hidegrázásról panaszkodik. A nikotin az aktív periódusban előnyösnek mondható ugyan, ám a fenntartó kezelések során eredménytelennek bizonyult.

Tanácsos-e nikotint szedni ?
Nincs rá határozott válasz. Kérje szakorvosa vagy kezelőorvosa tanácsát. Ha Ön abbahagyta a dohányzást, és ezt követően alakult ki a kolitisze, és a betegsége éppen aktív periódusban van, akkor esetleg. De ne várjon tőle túl sokat: egy tanulmány azt igazolta, hogy a nikotin korántsem olyan hatásos, mint a kortikoszteroidok.
Mivel a gyulladásos bélbetegségek rendszerint a fiatalabb korosztályt érintik, gyakran merül fel a kérdés: van-e szerepe a betegségeknek a terhesség, a menstruáció idején, okoz-e zavarokat a házaséletben stb. Összességében elmondható, hogy az IBD-ben szenvedő nők problémamentes szülésre és ép egészséges gyermekre számíthatnak, és helyes ha a fogamzás a betegség nyugvó stádiumában történik.

Okozhatnak-e ezek a betegségek menstruációs zavarokat?
A menstruáció elmaradhat gyulladásos bélbetegségben terhesség nélkül is, egyrészt a betegség aktivitásának következtében, másrészt az alkalmazott gyógyszerek, például kortikoszteroidok hatására. Ilyen esetekben a hormonkezelés nem szükséges, a havi ciklus helyreáll a betegség javulásával, illetve a gyógyszer elhagyásával párhuzamosan.

Milyen gyógyszerek szedhetők a terhesség alatt?
Természetes, hogy a terhes nők nem szeretnének semmiféle gyógyszert szedni terhességük alatt, nehogy bármiféle károsodás érje a magzatot. Azonban a terhesség alatt a betegnek szednie kell gyógyszereit, mert a legkárosabb a magzatra az anya betegségének fellángolása. Több évtizedes tapasztalat alapján a Salazopyrin bizonyítottan ártalmatlan a terhesség, szülés, szoptatás ideje alatt.
A többi szalicilsav-készítmény (Dipentum, Salofalk, Pentasa) adásáról a terhesség ideje alatt a kezelőorvos dönt a előny-kockázat gondos mérlegelésével. Szoptatás alatt viszont ezek a készítmények nem szedhetők.

Az immunrendszerre ható gyógyszerek, mint például
az Imuran szedhetőek-e a terhesség ideje alatt?
Állatokon végzett kisérletek során úgy találták, hogy a magzatot károsodás éri,
ha az immunrendszerre ható szerekkel kezelték őket. Az is igaz, hogy az állatoknak adott adagok sokkal nagyobbak voltak az embereknél alkalmazott szokásos adagoknál. Szükség esetén tehát Imuran adására is sor kerülhet terhességben.

Mely vizsgálatok végezhetők el a terhesség alatt?
Alhasi ultrahang, szigmoidoszkópia, rektális biopszia, gyomortükrözés és a vastagbéltükrözés biztonsággal elvégezhető terhesség alatt is.
A röntgenvizsgálatokkal azonban a szülés utánig várni kell.

Végeztek-e valaha terhesség alatt IBD miatti műtétet?
Amikor csak lehetséges, a műtétet célszerű a szülés utánra halasztani. Ha a betegség nagyon súlyos, és a beteg nem reagál a gyógyszerekre, akkor mérlegelni kell a kockázatot. Noha volt már rá példa, hogy bélrezekciót vagy akár ileosztomás műtétet is sikeresen végeztek el terhes nőkön, azonban általában a terhesség alatt végzett hasi műtétek miatt csökken a baba életbenmaradásának esélye.

A korábban végzett hasi műtétek befolyásolják a terhességet?
Crohn betegség esetében a korábban végzett hasi operációk semmilyen módon nem befolyásolják a terhességet. Egy tanulmány szerint a terhesség védő hatást fejt ki, és kevesebb operációt kellett végezni olyan nőkön, akik már voltak terhesek, mint olyanokon, akik még nem. Ennek a tanulmánynak az eredményeit más kutatások még nem igazolták. Ileoanális anasztomózis után (a kolitiszeseken gyakran végeznek ilyen műtétet) is sikeres szülések várhatóak. Ha a végbél és a vagina környékén sipolyok (fisztulák) és tályogok jelentkeznek (ahogy az Crohn betegségben gyakori) és ezek miatt a szülőcsatorna kitágítása problémás, előfordulhat, hogy császármetszéssel születik a baba.

Mik az esélyei annak, hogy a szülők átörökítik a betegséget?
A legújabb kutatások szerint ha az egyik szülő beteg, a betegség átöröklődésének esélye alig kilenc százalék, és 36 százalék, ha mindkét szülő szenved valamelyik gyulladásos bélbetegségben. Ebben a pillanatban senki nem tudja megjósolni előre, vajon a születendő gyermek fogja-e örökölni szülei betegségét, illetve hogy az hány éves korában fog jelentkezni nála.