A v�rzs�rok csoportj�ba tartoz� koleszterin fontos membr�nalkot� lipid, szerepet j�tszik a nemi hormonok termel�s�ben, n�lk�l�zhetetlen az �j sz�vetek el��ll�t�s�ban, alkot�eleme az em�szt�shez sz�ks�ges epesavaknak . A D-vitamin el��ll�t�s�hoz is elengedhetetlen. Test�nk sz�ks�gleteit fedez� r�sz�t szervezet�nk �ll�tja el�, a t�bbit t�pl�l�kunkb�l nyerj�k. Mivel majdnem minden �llati eredet� �lelmiszerben megtal�lhat�, �gyeln�nk kell az �gy felvett mennyis�gre.

A koleszterin v�zben rosszul old�dik, v�rkering�s�nkben a szemcs�k tov�bbjut�s�t feh�rjeburkok, lipoproteinek seg�tik el�, melyeket s�r�s�g�k alapj�n – alacsony: LDL �s magas: HDL – k�l�nb�ztet�nk meg. A koleszterin szintj�ben bek�vetkez� v�ltoz�sok befoly�solhatj�k �letfunkci�inkat; az �relmeszesed�s, a magas v�rnyom�s, a sz�vinfarktus �s a stroke h�rn�kei lehetnek.

A j�

A feh�rjeburkok k�z�l a magas s�r�s�g� lipoproteinek (high density lipoprotein, HDL) a felesleges koleszterint sz�ll�tj�k a sejtekt�l a m�jba. Hasznosak, mivel az �rfalban m�r lerak�dott koleszterint is k�pesek felvenni. A m�jba jutott koleszterinb�l t�bbek k�z�tt epesavak k�pz�dnek, amelyek a t�pl�l�k em�szt�s�t seg�tik el�, valamint kiv�laszt�dnak a szervezetb�l . Kutat�sok szerint az alacsony HDL-szint gyakran sz�v- �s �rrendszeri sz�v�dm�nyeket jelez el�re.

A rossz

A lipoproteinek k�z�l az alacsony s�r�s�g�ek (low density lipoprotein, LDL) a m�jb�l a sejtek sz�m�ra – felhaszn�l�sra – sz�ll�tj�k a koleszterint. Ha t�l sok ker�l a v�r�ramba, a felesleges LDL-szemcs�k a fal�sejtek r�v�n be�p�lnek az erek fal�ba, besz�k�tve azokat akad�lyozz�k a sz�vetek v�rell�t�s�t. Ezt az �llapotot h�vjuk �relmeszesed�snek, melynek k�s�bbi k�vetkezm�nye lehet p�ld�ul a sz�vinfarktus.

A cs�f

A t�pl�l�kkal felvett zs�rok, valamint test�nk zs�rsz�veteinek legf�bb alkot�r�szei a trigliceridek. Szervezet�nk egyik legnagyobb energiaforr�sa, melyet cukrokb�l �s sz�nhidr�tokb�l is el� tudunk �ll�tani. A triglicerid emelkedett szintje magas LDL-, �s alacsony HDL-szinttel j�r, amely egyet jelent az �relmeszesed�ssel. A labor�rt�kek elemz�sekor nem hagyhat� figyelmen k�v�l a j� �s a rossz koleszterin ar�nya, mely nem lehet magasabb 3,5-n�l.

Mit tehet�nk?

© Dripnet

Koleszterin-�rt�keinket t�pl�lkoz�sunk hat�rozza meg, ezen bel�l nagy jelent�s�ggel b�rnak az �tkez�si zs�rok. Az egyszer� vagy t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavakban gazdag n�v�nyi olajok r�v�n nemcsak meg�ll�thatjuk, hanem kedvez�en is befoly�solhatjuk az eredm�nyeket, mindemellett �gyeln�nk kell a tel�tetlen zs�rsavak megavasod�s�ra, az oxid�ci�ra is.

F� a koleszterintudat

A n�v�nyi olajok �vj�k az �rfalat, j�l haszn�lhat�k a koleszterintudatos t�pl�lkoz�sban. A cs�raolajok a t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak mellett sok �rt�kes v�d�anyagot tartalmaznak, amelyek megakad�lyozz�k az oxid�ci�t is. A term�szetes v�d�anyagok egyike az E- vitamin, de a cs�raolajok m�s �rt�kes hat�anyagokat is tartalmaznak: p�ld�ul a kukorica-cs�raolaj esszenci�lis linol- �s linolensavakban gazdag. Az �tkez�seinkb�l ne hagyjuk ki a halat sem: magas feh�rjetartalma mellett szervezet�nk sz�m�ra komoly j�d- �s halolaj-forr�st jelent.