A depresszió
2007.06.10. 13:25
A föld lakosságának 25-30 %-a már átesett enyhébb, vagy súlyosabb depresszión
Mi a depresszió? A depresszió nagyon gyakori, bármikor megjelenhet egy ember életében. Minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. A depresszió (gátlás, szomorúság) mentális betegség, amely súlyosan megzavarja az ember érzelmi egyensúlyát, tartósan és lényegesen rontja az életminőséget (a munkaképességet és a személyes kapcsolatokat). A depresszió nagy szenvedés és szomorúság átélését jelenti. Ez a betegség befolyásolja a beteg étvágyát, alvását és általában az életről alkotott képét. A depresszió több, mint egy átmeneti rossz hangulat, nem is múló gyengeség, s nem olyan probléma, amely akaraterővel leküzdhető. Az ilyen betegek nem képesek egyszerűen „üstökön ragadni” és kihúzni magukat a depresszióból. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig is fennállnak. A kezelés azonban elérhető, és sok depressziós betegen segíthet. Mi a depresszió? A depresszió nagyon gyakori, bármikor megjelenhet egy ember életében. Minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. A depresszió (gátlás, szomorúság) mentális betegség, amely súlyosan megzavarja az ember érzelmi egyensúlyát, tartósan és lényegesen rontja az életminőséget (a munkaképességet és a személyes kapcsolatokat). A depresszió nagy szenvedés és szomorúság átélését jelenti. Ez a betegség befolyásolja a beteg étvágyát, alvását és általában az életről alkotott képét. A depresszió több, mint egy átmeneti rossz hangulat, nem is múló gyengeség, s nem olyan probléma, amely akaraterővel leküzdhető. Az ilyen betegek nem képesek egyszerűen „üstökön ragadni” és kihúzni magukat a depresszióból. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig is fennállnak. A kezelés azonban elérhető, és sok depressziós betegen segíthet. A depresszió okai: A mai napig sem találtak végleges választ a kérdésre, hogy mi az oka a depressziónak. A depressziót gyakran biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együttes hatása váltja ki. Néhány pszichológiai tulajdonság jelentős lehet a depresszióra való hajlam szempontjából. Azok az emberek, akiknek alacsony az önértékelése, akiknek ön- és világszemlélete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kitéve, hajlamosabbak a depresszióra. A depresszív állapot kiváltásában szerepet játszhat egy súlyos veszteség, krónikus betegség, szociális kapcsolati nehézségek, rossz anyagi körülmények vagy az élet kedvezőtlen eseményei. A depresszióban szenvedő betegek általában aggódnak és szomorúak, boldogtalannak, tehetetlennek, elhagyatottnak érzik magukat. Idegesítik és zavarják őket a körülöttük zajló események, és semmi sem teszi őket boldoggá. Az étvágy hiánya vagy csökkenése, alvászavarok (elalvási nehézség, korai ébredés, felületes és nem pihentető álom vagy rémálmok), érdektelenség a környező világ felé, a cselekvéshez szükséges erő és akarat hiánya, állandó fáradtság, a tehetetlenség és értéktelenség érzése, öngyilkosságról és halálról szóló gondolatok, önmaga hibásnak vagy bűnösnek érzése – mind a depresszió tünetei. A depresszió tünetei: - Állandó fáradtság, erős szorongás, nyugtalanság, ürességérzés - Reménytelenség, pesszimizmus, a múlt és a jövő sötét színben való látása - Önmaga hibásnak érzése, alacsony önértékelés, tehetetlenség - Az általában örömet okozó tevékenységek (beleértve a szexet is) iránti érdeklődés és az örömérzés elvesztése. - Álmatlanság, korai ébredés szorongással és levertséggel, a hangulat minimális javulása éjszaka - Étvágy- és testsúlycsökkenés - Energiacsökkenés, fáradtság, lelassultság érzete - Halálról szóló és öngyilkos gondolatok, akár öngyilkossági kísérletek is - Nyugtalanság, türelmetlenség, ingerlékenység - A koncentrálóképesség, a memória és a döntési képesség zavarai - A depressziós betegeknek gyakorlatilag számos testi tünete is van. Gyakran panaszkodnak fejfájásra, szédülésre, kellemetlen mellkasi vagy hasi érzésekre, ízületi fájdalomra, székrekedésre vagy hasmenésre, menstruációs zavarokra, a szexuális késztetés csökkenésére. Mikor van szükség orvosi segítségre? Statisztikai adatok szerint három depressziós beteg közül kettő nem kap megfelelő kezelést, mert betegségét nem diagnosztizálták. A depresszió gyógyítható. Nagyon fontos, hogy a beteg a depressziót úgy tekintse, mint bármilyen más betegséget. A gyakori, akár egy napon belüli hangulatváltozások, gyengeség, aluszékonyság, fáradékonyság, ingerlékenység, alvási és étvágyzavarok, a test különböző részein észlelt megmagyarázhatatlan kellemetlen érzések – ezek mind részei lehetnek a depresszió klinikai képének. Az orvossal folytatott beszélgetés során a betegnek teljes mértékben fel kell tárnia panaszait, nem szabad elhallgatnia a legkisebb tünetet sem. A beteg állapotának részletes leírása segít az orvosnak, hogy megtalálja a megfelelő kezelési módot. Kísérje figyelemmel állapota legkisebb változását is, és számoljon be róla orvosának. Az orvos-beteg együttműködés meggyorsítja a diagnózis felállítását, és így ez a kellemetlen állapot is hamarabb gyógyítható. A depresszió diagnózisának felállításához a szakorvos a beteggel való beszélgetés során feljegyzett, megfigyelésen alapuló, valamint a családtól szerzett adatokat használ. Ezt a folyamatot speciális pszichológiai tesztek is segítik. A depresszió kezelése: Összehasonlítva az összes mentális betegséggel, a depresszió kezelési eredményei a legkedvezőbbek. A megfelelően (antidepresszánsokkal) kezelt betegek 80%-a teljesen meggyógyul. A gyógyszeres kezelés az elsődleges kezelési mód. A depresszió kezelésében használt gyógyszerek a következők: triciklikus antidepresszánsok, a szerotonin- és noradrenalin- visszavételt gátlók, valamint a szerotonin és más neurotranszmitterek lebontását végző enzimek gátlószerei. A kezelés tartama általában nem rövidebb 5-8 hétnél. Ha a kezelés eredményes, ajánlatos még hosszabb ideig folytatni az antidepresszáns gyógyszer szedését (6 hónapig vagy tovább), mert ez megakadályozza a betegség kiújulását. A gyógyszer felírásakor a pszichiáter nemcsak a betegség egyes tüneteit veszi figyelembe, hanem a beteg életkorát, nemét, a betegség kezdete óta eltelt időt, a gyógyszerre adott egyéni válaszreakciót, egyéb betegségek meglétét vagy hiányát is. Számos pszichoterápiás módszer létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a nehéz időkben odafigyelést és támogatást kapjon a beteg. A legjobb pszichoterápiás eredményeket az a tudat biztosítja, hogy egy megbízható személytől bármikor támogatást és tanácsot lehet kapni. Segíteni kell a betegnek szociális és létfenntartási gondjainak megoldásában is. A betegnek szüksége van a legközelebbi rokonok támogatására és figyelmére, mert az otthoni konfliktusok és a szociális instabilitás a beteg gyógyulásának időtartamát lényegesen befolyásoló tényezők. A hangulat javításában a testmozgás is segíthet a természetes endorfinok felszabadítása révén. Az endorfinok hatása hasonló az antidepresszánsokéhoz és a neuroleptikumokéhoz. Hogyan segítheti a család és a baráti kör a depressziós személyt? A legfontosabb, amit bárki megtehet egy betegért, hogy pszichiáterhez viszi vagy irányítja, így lehetséges a diagnózis felállítása és a kezelés. A segítség abból is állhat, hogy a betegnek nem engedik a gyógyszer szedését abbahagyni, amíg a tünetek nem csillapodnak (sokszor hetekig) vagy ellenőrzik a gyógyszerszedést. A következő fontos dolog az érzelmi támogatás. Ez megértést, türelmet és a beteg melegséggel való körülvételét jelenti. Kíséreljünk meg beszélgetni a beteggel és hallgassuk figyelmesen. Ne értékeljük le, amit mond, de próbáljuk megmutatni neki a valóságot, erősítsük benne a reményt. Ne becsüljük le az öngyilkosságra vonatkozó célzásokat, mindig értesítsük ezekről a pszichiátert. Biztassuk a beteget, hogy járjon el otthonról, vigyük sétálni, moziba vagy biztassuk másfajta tevékenységre. Ha visszautasít, próbáljunk meg gyengéden kitartani szándékunk mellett. Kerüljük az ilyen kifejezések használatát: „szedd össze magad”, „meg kell csinálnod” vagy „tenned kell valamit”. Biztassuk olyan tevékenységekre, amelyeket korábban szeretett, mint pl. hobbi, sport, mozi, színház, zene. Ne kényszerítsük a depressziós beteget túl gyorsan túl sok tevékenységre. A depressziós betegeknek szükségük van a változásra és a társaságra, de a túl sok kihívás csak megerősíti bennük az elégtelenség érzését. Ne vádoljuk a depressziós személyt betegség színlelésével vagy lustasággal, és ne várjuk el tőle, hogy segítség nélkül kilábaljon a depresszióból. A legtöbb beteg – ha megkapja a megfelelő gyógyszeres kezelést – meggyógyul. Gondoljunk erre, és erősítsük a betegben a hitet, hogy idővel és segítséggel jobban lesz és felgyógyul. Önsegítés: A depressziós beteg kimerültnek, haszontalannak, tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. Az ilyen negatív gondolatok és érzelmek beletörődést váltanak ki egyes betegekből. Fontos tudatában lenni annak, hogy ezek a negatív gondolatok a depresszió tünetei, és nem a valós helyzetet tükrözik. Ezek a félelmek elmúlnak, ha a kezelés eredményes. Ha Ön depressziós, addig is tartsa szem előtt a következőket: - ne állítson túl nagy célokat maga elé, ne vállaljon túl sok felelősséget; - a bonyolult feladatokat fel lehet bontani kisebbekre, ezek sorrendjét és fontosságát meg lehet határozni, majd a lehetőségekhez képest próbálja megoldani őket; - ne várjon túl sokat magától, a túl nagy elvárások fokozzák az elégtelenségérzést; - menjen társaságba, ez jobb, mint az egyedüllét; - csináljon bármit, amitől jobban érzi magát, tornázzon (túlterhelés nélkül), járjon moziba, meccsre, templomba, ne erőltesse túl magát, és ne legyen elégedetlen, ha a hangulata nem javul látványosan és gyorsan, a javuláshoz idő kell; - ne hozzon fontos döntéseket, mint állásváltoztatás, házasságkötés vagy válás, halassza el a fontos döntéseket addig, míg a depresszió enyhül egy kicsit; - ne várja, hogy azonnal megszabadul a depressziótól, ez nagyon ritka, segítsen magán, amennyire csak tud, és ne tegyen magának szemrehányást, ha nem érzi jól magát; - ne fogadja el a negatív gondolkodást, ez a depresszió tünete, és elmúlik, ha a kezelés eredményes. Figyelem!. Az oldalon megjelenő információk csak tájékoztató jellegűek. Mindenképpen forduljunk szakorvoshoz!!
|