Hogy j�n ez l�tre?

Orvosi n�ven coeliaki�nak, gluten sensitiv enteropathi�nak nevezz�k ezt a felsz�v�d�si zavarral j�r� t�netegy�ttest, amely b�za, �rpa, zab �s rozsliszt fogyaszt�sa ut�n alakul ki az arra �rz�keny egy�nekben. Ismeretes, hogy a lisztfeh�rje (glut�n) egyik �sszetev�je felel�s a t�netek kialakul�s��rt. Ezt a frakci�t gliadinnak nevezz�k. Teh�t a b�za, �rpa, rozs �s zab glut�nt tartalmaz, amit a liszt�rz�kenyek nem fogyaszthatnak. Mai ismereteink szerint a glut�n (gliadin) s�lyosan k�ros�tja a b�lny�lkah�rty�t az arra �rz�keny betegekben. Hogy j�n ez l�tre?

A b�lny�lkah�rtya felsz�n�n b�lbolyhok helyezkednek el. A b�lbolyhok alkotj�k a b�l felsz�v�, akt�v anyagcserefel�let�t. Glut�n (gliadin) hat�s�ra az arra �rz�kenyekben a b�lbolyhok ellaposodnak, sorvadnak, majd teljes m�rt�kben elpusztulnak. �gy a b�l felsz�v�, akt�v fel�lete jelent�sen cs�kken, roncsol�dik. K�pzelj�nk el egy d�s, hossz� sz�l� subasz�nyeget, amit f�ny�r�val gondosan leny�rtak. Liszt�rz�kenyekben a glut�n (gliadin) t�lti be a f�ny�r� szerep�t. A lecsupasz�tott b�lny�lkah�rtya nem tudja teljes�teni eredeti feladat�t: a t�pl�l�k felsz�v�s�t a b�lcsatorn�b�l. Ennek k�vetkezt�ben hasmen�s, em�sztetlen sz�klet�r�t�s, fogy�s, fejl�d�sben val� visszamarad�s, n�veked�si zavar l�p fel. Az �sv�nyi anyagok, vitaminok (f�leg a zs�rban old�d� A-, D-, E-, K-vitaminok) felsz�v�d�sa is zavart szenved, ami vitaminhi�nyos �llapot kialakul�s�hoz vezet. S�lyos esetben v�rszeg�ny, sorvadt, alacsony, v�kony v�gtagokkal, el�domborod� p�khassal rendelkez�, szomor� tekintet�, rosszkedv� gyermeket l�tunk magunk el�tt.

Ritk�n �szlelj�k a liszt�rz�kenys�g klasszikus klinikai k�p�t. A betegek hamarabb ker�lnek szakemberhez, �gy a fent v�zolt s�lyos esetekkel csak elv�tve tal�lkozunk. Gyakrabban csak az ellaposodott s�ly- �s hosszn�veked�si g�rbe, cs�kkent fejl�d�si �tem utal a rejtett hib�ra.

A betegs�g jellemz� klinikai t�netei �ltal�ban 1-2 �ves kor k�r�l jelentkeznek, a legt�bb liszt�rz�keny beteg 2-5 �ves kor k�z�tt ker�l felismer�sre, de el�fordult m�r, hogy csak feln�ttkorban der�lt ki a pontos �s v�gleges diagn�zis. A betegs�g a rendszeres glut�n- (gliadin-) fogyaszt�s kezdet�t�l sz�m�tva �ltal�ban f�l-egy �ven bel�l jelentkezik. A k�rk�p l�trej�tt�ben genetikai t�nyez�k is szerepet j�tszanak. Egyes kr�nikus betegs�gekhez (pl. fiatalkori cukorbetegs�g) gyakrabban t�rsul. Csal�dban val� ism�tl�d�si kock�zata magasabb az �tlagn�l.

Liszt�rz�kenys�g meg�llap�t�s�hoz egy speci�lis m�szerrel kis mintadarabot vesz�nk a v�konyb�lb�l, amit mikroszk�ppal vizsg�lunk. A mintav�telt h�rom alkalommal megism�telj�k: a panaszok elej�n, a di�ta bevezet�se ut�n 1-1,5 �vvel, valamint a glut�nterhel�s ut�n. Nagy�t�s alatt figyelj�k meg a b�lbolyhok alakj�t, nagys�g�t, sejtes elemeit. Ezenk�v�l v�rb�l speci�lis ellenanyagokat (glut�n-, gliadin-, endomysiumellenes) tudunk kimutatni laborat�riumi m�dszerekkel.

Ha megt�rt�nt a pontos �s v�gleges diagn�zis, akkor a liszt�rz�keny betegnek egy fontos �s nem k�nny� feladata van: a di�ta. A di�ta l�nyege: a b�za, �rpa, rozs �s a zab kiiktat�sa az �trendb�l. Kukoricalisztb�l, rozslisztb�l elk�sz�tett �teleket fogyaszthat a liszt�rz�keny beteg. Szabadon fogyaszthat tejet, tejterm�ket, toj�st, gy�m�lcs�ket, z�lds�geket, h�sokat, burgony�t, rizst, halat, olajat, zsirad�kokat. A glut�nmentes di�ta �letre sz�l� a liszt�rz�kenyek sz�m�ra. Sokszor, f�leg tizen�ves betegeink, megszegik a di�t�t �s "mell�esznek". El�bb-ut�bb a t�netek megjelennek, a panaszok ki�julnak.

A liszt�rz�keny betegek, gyermekek nagyobb k�rh�zakban, klinik�kon gyomor-b�l betegekkel foglalkoz� szakemberek (dietetikusok, orvosok, szakasszisztensek) fel�gyelete, gondoz�sa alatt �llnak. A liszt�rz�keny betegeknek orsz�gos sz�vets�ge van. Betegek, csal�dtagok vesznek r�szt az egyes�let munk�j�ban, egym�st t�mogatva �s seg�tve. Jelent�s t�rsadalmi hozz�j�rul�s (megemelt csal�di p�tl�k) is seg�ti a betegek �s hozz�tartoz�k mindennapi gondjainak enyh�t�s�t.

Ruszink�, V.