Az 1950-es �vekben egymilli� emberre 50 depresszi�s jutott, ma ugyanennyi lakosra 150 ezer – h�vta fel a figyelmet a hvg.hu-nak nyilatkozva Szendi G�bor klinikai szakpszichol�gus, hozz�t�ve, hogy az emelked�sben komoly szerepe van a „diagn�zisj�rv�nynak”. A pszichol�gus sejteni engedte, hogy a n�veked�s m�g�tt a gy�gyszergy�rak �rdeke is fellelhet�. A j�csk�n megn�vekedett piacon hatalmas bev�telre tesznek szert, mik�zben a vizsg�latok 50 sz�zal�k�n�l nem egy�rtelm�, hogy az antidepressz�ns hat�sos volt-e. Mint hozz�tette: komoly szakmai vit�kat gerjeszt az a k�rd�s is, hogy a ked�lyjav�t�k fokozz�k-e az �ngyilkoss�gi hajlamot, vagy nincs hozz� k�z�k. „1993-ban kezdtek megjelenni azok az esetle�r�sok, amelyek arr�l sz�ltak, hogy nagyobb sz�mban lesznek �ngyilkosok az antidepressz�nst szed�k, mint az azt nem haszn�l�k.”

Szendi G�bor
� M�ller Judit
A pszichol�gus hangs�lyozta, hogy az antidepressz�nsok szed�s�nek kock�zatait nem lenne szabad tagadni vagy elhallgatni. „Az antidepressz�nsok fokozz�k a cukorbetegs�g kock�zat�t, illetve zavarokat id�znek el� a szexu�lis �letben. A vizsg�latok kimutatt�k, hogy a betegek nagy r�sze impotenss� v�lt. A ked�lyjav�t�k emellett emelik a magzati �rtalmak vesz�ly�t is, p�ld�ul nagyobb az es�lye annak, hogy egy csecsem� nyitott sz�vvel sz�letik” - �ll�tja a pszichol�gus.

Szendi szerint a kock�zatokat �ltal�ban nem mondj�k el azoknak, akiknek az orvosok antidepressz�nst �rnak fel. Alternat�v kezel�st sem javasolnak, pedig ha megtenn�k, akkor a beteg v�laszthatna, hogy ked�lyjav�t�t vesz-e, vagy ink�bb pszichoter�pi�ra j�r el. Gyakran a gy�szol�, lelki probl�m�kkal k�zd�, lehangolt kedv� embereket is antidepressz�nssal kezelik, holott nekik nem lenne erre sz�ks�g�k. Az orvosoknak azonban sokkal egyszer�bb a gy�gyszert fel�rni, mint a betegeket alaposan kivizsg�lni, illetve t�j�koztatni �ket arr�l, milyen kock�zatokkal j�rhat az antidepressz�ns szed�se. V�ltoz�, hogy kire hogyan hat az antidepressz�ns, s az is, hogy a ked�lyjav�t�k szed�s�nek abbahagy�sakor kin�l milyen elvon�si t�netek jelentkeznek. Sokan a s�lyos megvon�si t�netek miatt folytatj�k tov�bb az antidepressz�nsok szed�s�t.

Az Egyes�lt �llamokban m�r j� ideje figyelmeztetik az embereket az antidepressz�nsok szed�s�nek vesz�lyeire, a gy�gyszeres dobozokon fekete keretes r�szben t�ntetik fel a lehets�ges kock�zatokat. N�h�ny �v alatt 20 sz�zal�kkal cs�kkent a hangulatfokoz�k forgalma. „Ugyanilyen figyelmeztet�s van �rv�nyben az EU-tag�llamokban, �gy n�lunk is. De vezet� pszichi�terek itt Magyarorsz�gon nyilv�nosan tagadj�k a kock�zatot.” (2005-ben az Eur�pai Gy�gyszer�rt�kel� �gyn�ks�g, az EMEA az eur�pai orsz�gokra – �gy Magyarorsz�gra is – �rv�nyes figyelmeztet�st bocs�tott ki az �gynevezett SSRI-antidepressz�nsok – szelekt�v szerotoninvisszav�tel-g�tl�k – 18 �ves kor alatt potenci�lisan er�szakot, illetve �ngyilkoss�got okoz� hat�s�r�l, �s elrendelte, hogy ezt fel kell t�ntetni a szerek betegt�j�koztat�j�n.)

Szendi G�bor n�h�ny adattal t�masztja al� mondanival�j�t: Magyarorsz�gon 300 ezer embert kezelnek k�l�nb�z� antidepressz�nsokkal, amelyek forgalma 2005-ben 6 milli�rd forint volt. Ez a ked�lyjav�t�k szed�s�nek vesz�lyeir�l sz�l� vita kirobban�sa ut�n, 2006-ban – a hi�nyos inform�ci�k ellen�re – 12 sz�zal�kkal volt alacsonyabb.

A depresszi�s betegek �ltal�ban hat h�napon bel�l spont�n, teh�t kezel�s n�lk�l gy�gyulnak. Az emberek – v�li Szendi – az�rt depresszi�sak, mert nem tudnak megk�zdeni azokkal a szoci�lis, mag�n�leti �s munkahelyi probl�m�kkal, amelyekkel szembeker�lnek. Aki ezzel nem tud mit kezdeni, az antidepressz�ns szed�s�be kezd. „Ennek azonban nagyon alattomos hat�sa van, mert sok paciensn�l a homloklebeny front�lis m�k�d�s�t lecs�kkenti, s �k �gy passz�v, k�z�mb�s �llapotba ker�lnek. Az igazi vesz�ly az, amire egy�bk�nt sokan panaszkodnak: hogy akinek elm�lik a rosszkedve, odalesz a j�kedve is, ki�gett� v�lik” – �ll�tja a szakpszichol�gus.

Hasonl�an v�lekedik az �llampolg�ri Bizotts�g az Emberi Jogok�rt Alap�tv�ny (CCHR) is, amely �gy v�li, a magyar pszichi�terek egy r�sze meg akarja gy�zni a k�zv�lem�nyt arr�l, hogy a kezeletlen�l hagyott depresszi� �s skizofr�nia a t�rsadalomra n�zve komoly vesz�lyekkel j�rhat, a pszich�sen zavart emberek gyilkoss�got, �ngyilkoss�got k�vethetnek el. K�zben elhallgatj�k, hogy az �ltaluk kor�bban biztons�gosnak nevezett antidepressz�nsokr�l mind t�bb szakv�lem�ny der�ti ki: komoly �s vesz�lyes mell�khat�sokat okozhatnak.

A CCHR vezet�je, Dobos J�nos a hvg.hu �rdekl�d�s�re meger�s�tette: 2004 �ta gy�gyszer�szeti szakhat�s�gok �s m�s hivatalos szervek eg�sz sora arra figyelmeztet, hogy bizonyos t�pus� pszichi�triai szerek szed�se er�szakos viselked�st vagy �ngyilkoss�gi k�sztet�st okozhat. Az alap�tv�ny szerint a napjainkban alkalmazott pszichi�triai kezel�sek nem alkalmasak arra, hogy helyre�ll�ts�k a p�ciensek ment�lis eg�szs�g�t, sokkal ink�bb csup�n k�miailag nyomj�k el a kellemetlen t�neteket, ami viszont nem oldja meg, csak elfedi a p�ciens probl�m�j�t.

 Csik�sz Brigitta