A betegs�g, amelyben vil�gszerte mintegy 100 milli� ember szenved, leggyakrabban serd�l�korban alakul ki, �s a t�netk�nt fell�p� ked�lyv�ltoz�s v�gigk�s�ri a beteget eg�sz �let�ben A t�netek a hangulatingadoz�ssal egy�tt v�ltakoznak, aszerint hogy a beteg a m�ni�s vagy a depressz�v f�zisban van. A depressz�v f�zisban szomor�s�got, rem�nytelens�get, b�ntudatot �l �t, �rt�ktelennek �rzi mag�t, �ngyilkoss�gi gondolatai t�madhat, a m�ni�s szakaszban viszont euf�rikus �llapotba ker�l, j�kedv�, tettrek�sz, nem ismer akad�lyokat.

A szakemberek szerint „a bipol�ris zavar kialakul�s�ban genetikai, k�rnyezeti �s �letvegytani t�nyez�k j�tszanak szerepet. A betegek t�bb mint 60 sz�zal�k�n�l a csal�dban m�r fordult el� bipol�ris betegs�g, ugyanakkor az egyes szakaszok el�id�z�s�ben stressz, hormon�lis v�ltoz�sok, traum�k esetleg alv�shi�ny j�tszanak meghat�roz� szerepet.”

A leg�jabb ter�pi�s m�dszerek megismertet�s�ben sokat seg�thet egy nagyszer� k�nyv. Kay Redfield Jamison, amerikai pszichi�ter A nyughatatlan l�lek c�mmel �rta meg bestsellerk�nt jegyzett visszaeml�kez�seit, melyet a Park Kiad� a kinti megjelen�ssel egy id�ben, 2005-ben jelentetett meg. Jamisom ebben a m�ben leplezte le nagy titk�t: vagyis hogy � maga is ebben a betegs�gben szenved. Mint �rta, tiszt�ban volt vele, hogy ak�r �ll�s�b�l is elbocs�thatj�k. Ez szerencs�re nem t�rt�nt meg.

Kay Redfield Jamison

Az �r�n�-pszichi�ter m�r 28 �ves kor�ban a Los Angeles-i �llami egyetem adjunktusa volt, t�bb mint sz�z akad�miai k�zlem�ny �s �t k�nyv ut�n a m�ni�s depresszi�r�l kiadott orvosi tank�nyv t�rsszerz�jek�nt v�lt igaz�n ismertt�. „Nem az sz�m�t, milyen lapokat oszt nek�nk az �let, hanem az, hogy hogyan j�tsszuk le a partit”– foglalta �ssze �lete nagy tanuls�g�t Jamison.

Mint a tov�bbiakban �rja, „a k�naiak hisznek abban, hogy csak �gy gy�zhet�nk le egy sz�rnyet, ha el�tte f�l�kes�tj�k. Furcsa m�don mintha �n is ezt tettem volna a m�ni�s depresszi�val. Leny�g�z�, b�r hal�los ellens�gem �s t�rsam volt, melyet cs�b�t�an bonyolultnak tal�ltam, a legkifinomultabb �s legvesz�lyesebb emberi tulajdons�gok eszenci�j�nak. Hogy megk�zdhessek vele, el�sz�r meg kellett ismernem a vele j�r� �sszes hangulatot �s v�gtelen�l sok �lruh�j�t, meg kellett tapasztalnom val�di �s k�pzelt hatalm�t” – �llap�tja meg az �r�n� a k�nyv bevezet�j�ben. Ez siker�lt: a k�nyvben a szerz� r�szletesen elemzi hangulatv�lt�sait, hogy bizonyos id�szakokban fantasztikus �letkedvvel, tele energi�val, rem�nnyel v�gezte dolg�t, tan�tott, �rt, gy�gy�tott, m�skor viszont teljesen let�rten t�tlen�l b�mult kifele az ablakon, aludt, vagy �ngyilkoss�ga m�dj�n gondolkodott.

Kay Redfield Jamison k�nyve. Felt�rta betegs�g�t.

�rz�kletesen sz�mol be a beilleszked�s k�njair�l is: „Aki a csillagokkal cimbor�lt �s a bolyg�k gy�r�j�t h�zta az ujj�ra, aki hozz�szokott a napi n�gy-�t �ra alv�shoz a mostani nyolccal szemben, aki megszokta, hogy napokig, s�t hetekig minden �jjel f�nnmarad, �s most ezt nem teheti meg, annak sz�m�ra nagyon is komoly alkalmazkod�si k�nyszert jelent a szab�lyos �letvitelbe t�rt�n� visszailleszked�s”. A depresszi� „gyanakv�ssal, bizalomhi�nnyal �s t�lzott �nbecs�l�ssel lehetetlen�ti el a bar�ts�gokat, k�ptelenn� tesz az �let �lvezet�re, a norm�lis j�r�sra, besz�dre �s gondolkod�sra, kimer�lts�get okoz, �jszaka �s nappal is r�m�letben tart. Nem mondhat� el r�la semmi j�, legf�ljebb az, hogy depresszi�san b�rki megtapasztalhatja, milyen lehet �regnek �s betegnek lenni, haldokolni, lass� �sszel �lni; elveszteni kecsess�get, pall�rozotts�got, mozg�skoordin�ci�t; milyen �rz�s cs�fnak lenni, elvesz�teni a hitet az �let lehet�s�geiben, a nemi �r�mben, a zene rendk�v�lis�g�ben, vagy elvesz�teni a nevet�s �s a nevettet�s k�pess�g�t.”

Ennek ellen�re sokan, k�zt�k Jamison is elutas�tott�k a gy�gyszeres kezel�st. Jamisont v�g�l siker�lt r�venni, hogy szedjen l�tiumot. Eleinte - mint a t�bbi pszichi�triai beteg, - rettegett att�l, hogy a gy�gyszer megv�ltoztatja a szem�lyis�g�t, amelyhez szenved�sek �r�n is ragaszkodott. A m�ni�s f�zis euf�rikus �rz�s�t, olyan adom�nynak tekintette, mely�rt a hull�mv�lgy, a depresszi� siv�rs�ga sem t�l nagy �r. Igaz, egy-egy depresszi�s peri�dusa m�sf�l �vig is elh�z�dott. V�g�l a pszichi�terek - akik k�z�l t�bben is a szerz� f�rjei vagy szerelmei voltak - meggy�zt�k, hogy a gy�gyszer szed�se a szinten tart�s saj�t j�l felfogott �rdeke, �s a m�ni�s f�zissal �sszef�gg�sbe hozott pozit�v �lm�nyeit m�sk�nt is p�tolni lehet. K�s�bb m�r �gy nyilatkozott, hogy a l�tium mentette meg az �let�t.

Magyarorsz�gon minden 10. m�ni�s depresszi�s – legal�bbis az eddigi fekete statisztik�k alapj�n – borit�kolhat�, hogy �nkez�vel fog v�get vetni �let�nek. De a betegs�gben szenved�k harmada-fele is, legal�bb egyszer �let�ben, megk�s�rli az �ngyilkoss�got. Mindez arra figyelmeztet, hogy fokozott gonddal kell figyelemmel k�s�rni e betegek sors�t, m�g ha t�ny is, gy�gyszeres kezel�ssel, pszichoter�pia alkalmaz�s�val a t�netek a legt�bb esetben kontroll�lhat�k.

J.P.