Kialakul�sa, okai:

A nyirokrendszer egy olyan h�l�zatot alkot, amely nyirokerekb�l �s nyirokcsom�kb�l �ll, �s amelynek a sz�vetekb�l a nagyobb sejteket �s molekul�kat tartalmaz� folyad�k �sszegy�jt�se a feladata. Eg�szs�ges esetben az ember szervezet�ben kering� testnedvek 1-2%-a tal�lhat� a nyirokerekben, ez a folyad�k a nyirokcsom�kon �tsz�r�dve mintegy megtisztul, majd v�g�l a sz�vhez k�zel�tve a v�n�s rendszerbe �mlik. A v�n�s kering�s el�gtelens�ge eset�n ak�r 30%-ra is megemelkedhet a nyirokutakon tov�bb�tott folyad�k mennyis�ge, amennyiben viszont a nyirokkering�s akad�lyozott, pang�s alakul ki, aminek k�vetkezt�ben feh�rj�k, sejtek �s folyad�k l�pnek ki a sz�vetek k�z�tti t�rbe. Ezt az �rh�l�zaton k�v�li k�ros folyad�kfelhalmoz�d�st nevezik vizeny�nek, vagy orvosi sz�val �d�m�nak.

Nyirok�d�ma akkor keletkezik, ha az �p nyirokrendszer t�lterhel�dik, illetve amennyiben a nyirokerek k�rosodnak �s nem k�pesek sz�ll�tani az am�gy norm�lis mennyis�g� folyad�kot. T�lterhel�st a v�n�s kering�s t�lterhelts�ge (pl. m�lyv�n�s tromb�zis ut�ni �llapot), tov�bb� egyes gyullad�sos megbeteged�sek (pl. a b�r orb�ncos, gomb�s, gennyes fert�z�sei) hozhatnak l�tre. A nyirokerek k�rosod�sa �r�kl�tt fejl�d�si rendelleness�g, vagy szerzett k�rosod�s k�vetkezm�nye lehet. Az �r�kl�tt nyirok�d�m�nak csecsem�korban, illetve serd�l�korban jelentkez� v�ltozata ismert, mindk�t esetben az als� v�gtagi nyirokerek fejl�d�se t�r el az eg�szs�gest�l. A szerzett form�kat s�r�l�s, (pl. tumor miatti nyirokcsom�-elv�vol�t�s vagy sug�rkezel�s sor�n, esetleg m�t�ti sz�v�dm�nyk�nt), vagy k�ls� �sszenyom�s okozhatja (pl. ak�r a nyirokrendszert, ak�r m�s szerveket �rint� daganat miatt). Haz�nkban nagyon ritka, a tr�pusi orsz�gokban elterjedt a filari�zis nev�, nyirokutakat megt�mad� f�reg-fert�z�s. 

T�netei,felismer�se:

A nyirokerekb�l kil�p� folyad�k jellemz�en a szervezet olyan r�szein halmoz�dik fel, ahol laza sz�vetek tal�lhat�k. Tipikusan ilyen a k�z- illetve l�bh�t ter�lete. A vizeny� ezeken a helyeken a b�r alatti puha, f�jdalmatlan duzzanatk�nt tapinthat�. Jellegzetess�ge, hogy az ujjbenyomatot megtartja. �ltal�ban az ujjak is duzzadtak, t�v�kben - a csecsem�k kez�re eml�keztet� - m�ly red� tal�lhat�. Min�l nagyobb mennyis�g� a k�ros folyad�kgy�lem, �s min�l r�gebb �ta �ll fenn, ann�l szembet�n�bb az eg�sz v�gtag megvastagod�sa.

A vizeny� k�vetkezt�ben az �d�m�s ter�leten gyakran alakul ki a nyirokrendszer �s a k�rnyez�, b�r alatti k�t�sz�vetek m�sodlagos gyullad�sa. Ilyenkor a b�r meleg, v�r�s, a gyulladt nyirok�r f�jdalmas k�tegk�nt tapinthat�, a betegnek h�emelked�se vagy l�za van. Az ism�tl�d� gyullad�sok hossz� t�von az �d�m�s ter�let megkem�nyed�s�hez valamint a f�l�tte l�v� b�r fokozatos megvastagod�s�hoz vezetnek. Tov�bbi sz�v�dm�nyek lehetnek az �d�m�s ter�leten az ism�tl�d� orb�ncos �s m�s fert�z� b�rbetegs�gek, tov�bb� ekc�ma, s�t rosszindulat� daganatok kialakul�sa is el�fordul.

A nyirok�d�ma felismer�se nem okoz gondot az orvosnak, egyszer� megtekint�ssel, tapint�ssal meg�llap�that� a k�risme. Eszk�z�s vizsg�latra (nyirok�rfest�s, vagy izot�pos nyirokkering�s vizsg�lat) csak nagyon ritk�n - a pontos kiv�lt� ok tiszt�z�sa �rdek�ben - ker�l sor.