A petefészek ciszták formái

1. Funkcionális ciszták: peteérési zavarokat jelző legtöbbször ultrahangos leletek, nem valódi, ill. nem önálló betegségek. Funkcionális ciszta lehet
Tüszőciszta (cysta follicularis): valójában nagyra megnőtt meg nem repedt tüsző, nagy mennyiségű ösztrogént választ ki, ezáltal a méhnyálkahártya burjánzik (hyperplasia endometrii), ami vérzéskimaradás, vagy BÁRMILYEN egyéb vérzési rendellenesség formájában mutatkozik meg.
Sárgatest-ciszta (cysta lutealis): A sárgatestciszta lehet tékasejtes, vagy granulózasejtes. A granulózasejtes általában kicsi, féloldali, koraterhességhez társuló ártalmatlan jelenség. Bántani nem szabad, mert sérülése spontán vetélést eredményez. A terhesség 9. hete után spontán visszafejlődik. A tékasejtes mindig kétoldali, fokozott HCG hormontermelés (vagy adagolás) következménye. Így előfordulhat ovulációserkentő kezelés, ikerterhesség, vagy fokozott HCG elválasztással járó méhlepényburjánzások (trofoblaszt-betegségek: mola hydatidosa, choriocarcinoma) következtében.
A kétféle funkcionális ciszta egyszerű hormonvizsgálatokkal biztosan elkülöníthető. Tüszőcisztát nagyon magas ösztrogénszint és nagyon alacsony progeszteronszint, míg a sárgatest-cisztákat a mérsékelten magas ösztrogénszint és nagyon magas progeszteronszint jellemzi.

2. Az organikus ciszták valódi szervi betegségek. Alcsoportjai:
Nem daganatos organikus ciszta legtöbbször az endometriózis egyik megjelenési formája.
A daganatos ciszta lehet jóindulatú és rosszindulatú.
Jóindulatú daganatos ciszták leggyakoribb típusai: dermoid ciszta, nyákos mirigydaganat (cystadenoma mucinosum), savós mirigydaganat (cystadenoma serosum)
Rosszindulatú daganatos ciszták képezik a petefészekrákok 90%-át. Legtöbbször savós petefészek cisztából indul ki. Amikor az egyébként jóindulatú savós petefészek ciszta belfelületén karfiolszerű növedékek képződnek, majd azokban rákos elfajulás következik be, „borderline” (határvonal) daganatról beszélünk. A bordeline daganat lényegében jóindulatú állományba ágyazott kezdődő petefészekrák.

 

A petefészek ciszták előfordulása

A petefészek cisztás betegségei a női szervezet leggyakoribb betegségei közé tartozik, aligha van 30 év felett olyan nő, akinek életében ne fordult volna elő. A petefészek ciszták többnyire azonban tünet- és panaszmentes, spontán is legtöbbször meggyógyuló állapotok.

A nagyon komoly figyelmet igénylő cisztás petefészekrákok ritkán fordulnak elő, az összes női rákos betegség 1-2%-át teszik ki. Jelentőségüket nem a gyakoriságuk, hanem a diagnózis és terápia különös nehézségei adják meg.

 

A petefészek ciszták okai

A funkcionális ciszták okait a fentiekben részleteztük. A petefészekrák lehet egyetlen gén örökletes hibájának (BRCA mutációk) következményei. Az okok egyébként nem ismeretesek. Statisztikailag igazolt, hogy a petefészekrák kockázata annál nagyobb, minél gyakrabban következett be ovuláció a nő élete során. Így fokozott a kockázat korai pubertás, késő változókor esetén, továbbá nemi életet nem élőknél, nem szült nőknél, apácáknál, stb. Sokszor szült nőknél, különösen, ha sokáig szoptattak, továbbá hormonális fogamzásgátlóval védekezőknél a petefészekrák kockázata lényegesen kisebb.

 

A petefészek ciszták tünetei

Mivel a ciszta nem betegség, hanem sok betegség elemi jelensége, a petefészek ciszta jellemző tüneteit meghatározni nem lehetséges. Akut hasi katasztrófa képében mutatkozhat meg a ciszta, ha az megcsavarodik saját kocsánya körül (torquation cystae). Az életveszélyes állapot azonnali műtéti beavatkozást igényel.

A petefészekrák a legalattomosabb rákok közé tartozik. Első tünete sokszor a hasűri folyadék (ascites) miatt előredomborodó has, ami a hashártyán keletkezett áttéteknek a jele.

 

A petefészek ciszták lefolyása

A funkcionális petefészek ciszták az alapbetegséggel párhuzamosan spontán gyógyulnak. Jóindulatú daganatos ciszták esetén a daganat extrém nagyra megnőhet, összenyomva a húgyutakat, elsorvasztva a hasizmokat.

A rosszindulatú petefészek cisztákra a gyors progresszió, az általános állapot gyors romlása és végzetes kimenetel a jellemző.

 

A petefészek ciszták diagnózisa

Petefészek ciszta felismerése legtöbbször ultrahangvizsgálattal történik, véletlenszerűen, egyéb okból elvégzett vizsgálat ultrahangvizsgálat során.

A ciszta felfedezése után a legfontosabb eldönteni, hogy az funkcionális vagy organikus. Ez laboratóriumi hormonvizsgálatokkal könnyű feladat.

Amennyiben organikus cisztára van gyanú, hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek színkódolt készülékkel. Valódi daganat gyanúja esetén CT, MRI végzendő, mellyel nemcsak a daganat, hanem annak várható stádiuma is kimutatható.

Rosszindulatú daganat esetén hasmegnyitás (laparotómia) indokolt, melynek célja a gyógyításhoz szükséges terápia mellett a daganat klinikai stádiumának tisztázása.

Eredményesnek mutatkozó terápiát követő egy év elteltével szokás második („second look”) hasmegnyitást végezni a daganatmentesség igazolására.

 

A petefészek ciszták terápiája

A funkcionális tüszőciszta meggyógyul fogamzásgátló tabletta és/vagy a peteérés beállításának hatására.

A sárgatestcisztát kezelni nem szabad.

A tüsző- és sárgatest-ciszta elkülönítése tehát alapvető fontosságú. Különösen akkor, ha a ciszta meddőség kezelése során jelentkezik. Ovulációserkentő kezelés során fellépő tüszőciszta esetén ui. a beteg alulkezelt (elégtelen a kezelés), míg sárgates-ciszta esetén a beteg túlkezelt („hiperstimuláció”).

Az endometriális („csokoládé”) ciszta már inaktív, kihűlt folyamat, az endometriózis elleni gyógyszeres kezelés tehát felesleges, veszélyes és ártalmas. Túlzottan nagy, megcsavarodott ciszta vagy diagnosztikus nehézségek esetén sebészi eltávolítás jön szóba.

A rákos petefészek ciszták kezelése a radikális méheltávolítás mindkét petefészekkel, a kismedencei és aorta melletti nyirokcsomókkal. A műtéthez tartozik a hashártyakötény (nagycseplesz) eltávolítása az áttétek megelőzése céljából. Fontos a hasűri mosófolyadék vétele és sejttani vizsgálata is – főként a stádium meghatározása céljából.

A petefészek ciszta prognózisa az elmúlt 2 évtizedben nem túl sokat javult, de a javulás döntően a citosztatikus kemoterápia fejlődésének (főként a platinavegyületek és taxánok kifejlesztésének) köszönhető.

 

Egyéb tudnivalók a petefészek cisztákról

A mindennapi orvosi gyakorlatban, petefészek ciszták esetén jellemző hibákat követnek el. Ilyenek pl.:

1. Megelégszenek a petefészek ciszta diagnózissal és aszerint kezelik. A petefészek ciszta számos betegség összefoglaló neve. A kezelés előtt a diagnózist meg kell határozni.
2. Meddőség kezelése során jelentkező petefészek ciszták esetén nem tesznek különbséget a tüsző-, ill. sárgatest-ciszta között, inkább felfüggesztik a kezelést.
3. Lényegtelen pl. endometriális cisztát is túlzottan agresszíven kezelik (pl. a nemi hormonális működés leállításával – GnRH analógokkal), akár teljesen feleslegesen hasi műtétet is végeznek.

A petefészek ciszták 90%-ban peteérési elégtelenségből adódó tüszőciszta, mely nagyon könnyen, és veszélytelenül kezelhető. A kezelés megválasztása attól függ, hogy a nő teherbe akar-e esni, vagy inkább védekezni szeretne.