Er�zi� az erekben

A szemfen�k seg�ti a diagn�zist

Az enyhe fok� elt�r�st a kisebb art�ri�k kaliberingadoz�sa, a sz�k art�ri�k, a kanyarg�s v�n�k, �l�nkebb reflexcs�kok ("r�zdr�t-art�ri�k") jelzik. A nagy nyom�s�, megvastagodott fal� art�ria benyomja a keresztez�d� v�n�t (Gunn-t�net), vagy �vben kit�r�ti (Salus-t�net). A v�n�k teltekk�, pang�sosakk�, kanyarg�sakk� v�lnak. A besz�k�lt art�ri�k csak ez�st cs�knak l�tszanak ("ez�stdr�t-art�ri�k"), az art�ri�k ment�n v�rz�sek keletkeznek, l�ngnyelv vagy t�csa alakban. El�rehaladott �llapotban degener�ci�s foltok is l�that�k, a k�rosod�s fokoz�d�sakor pedig a papilla �s az eg�sz retina �d�m�ss� is v�lik. Mindez egyr�szt l�t�sroml�shoz, elhanyagolt, kezeletlen esetben ak�r vaks�ghoz is vezethet, m�sr�szt jelzi a szervezet m�s r�sz�ben, p�ld�ul az agysz�vetben, a sz�v k�rny�ki erekben, illetve a ves�ben lej�tsz�d� �rk�rosod�sok felt�telezhet� m�rt�k�t - ezek a szervek ugyanis a leg�rz�kenyebbek a magas v�rnyom�s �rfalroncsol� hat�s�ra.

Vesz�lyes v�ltoz�sok

Az �lland�an emelkedett nyom�s hat�s�ra az �rfal k�l�nb�z� r�tegeiben l�v� sejtek form�ja �s m�k�d�se megv�ltozik. N� az �rfal �tereszt�k�pess�ge, fokoz�dik a kering� feh�rv�rsejtek aktiv�l�d�sa �s kitapad�sa az �rfalra. A folyamatot nagym�rt�kben el�seg�ti a k�ros zs�rfrakci�k felhalmoz�d�sa. A felszabadul� k�l�nb�z� n�veked�si faktorok fokozz�k a sejtek szaporod�s�t, illetve sejt k�z�tti �llom�ny felhalmoz�d�s�t az �rfalban. Hasonl� hat�s� a n�veked�st g�tl� faktorok koncentr�ci�j�nak cs�kken�se is. Mindezek eredm�nyek�ppen a magas v�rnyom�s felgyors�tja az �relmeszesed�s folyamat�t: a vastagod�, egyenetlen �rfalon zs�ros, k�s�bb k�t�sz�vetes-zs�ros felrak�d�sok, �n. plakkok alakulnak ki.
A felrak�d�sok bedomborodnak az �r �reg�be, sz�k�tik azt, k�s�bb tov�bbi sz�v�dm�nyek jelentkeznek, �gy a meszesed�s, kifek�lyesed�s, amelyek v�rr�g k�pz�d�s�re hajlamos�tanak. Az erek egy r�sz�nek �rege besz�k�l, m�shol, legink�bb az agyi erekben, sok, kicsiny t�gulat (aneurizma) alakul ki.

A hipert�ni�s �rk�rosod�s hal�los betegs�gekhez vezethet

• A szemfen�ki erek k�rosod�sa k�vetkezt�ben a l�t�k�pess�get jelent�sen cs�kkent� elv�ltoz�s, a retinop�tia.
• Agyv�rz�s, agyi v�rr�gk�pz�d�s (tromb�zis), a v�r�raml�ssal tovasodr�d� v�rr�g be�kel�d�se (emb�lia) k�vetkezm�nyes v�rell�t�si zavarral (stroke).
• Aortafal-bev�rz�s k�vetkezm�nyes sz�k�lettel vagy �tszakad�ssal.
• Vesem�k�d�si zavar, mely veseel�gtelens�ghez vezet.
• Sz�vizom-v�rell�t�si zavar, a bal kamra izomfal�nak vastagod�sa (hipertr�fia), sz�vizomelhal�s (infarktus), sz�vel�gtelens�g.
• V�gtagi art�ri�s �rsz�k�let, kering�si zavar.