A hasmenés étrendi kezelése:

A megivott és a szilárd tápanyagokban lévő nedvességtartalomból, valamint az emésztőnedvekből a bélrendszerbe jutó folyadék (9-10 liter) nagy része a vékonybélből szívódik fel, a vastagbélbe pedig már csak másfél liternyi folyadék jut. A vastagbélből később ez is visszaszívódik, így a széklettel csak nagyjából egy deciliternyi távozik. Hasmenésről akkor beszélünk, ha a székletürítés gyakorisága meghaladja a napi 2-3 alkalmat, továbbá a széklet hígabbá válik, víztartalma erősen fokozódik. A hasmenés lehet ozmotikus, amikor a bélcsatornában vissza nem szívódó, vízben oldott anyagok maradnak vissza, amelyek vizet kötnek meg (ez például tejcukor-érzékenység vagy szorbitfogyasztás esetén fordulhat elő). Kiválasztásos hasmenés esetén a kiválasztási folyamatok kerülnek túlsúlyba a folyadékfelszívódással szemben, például különféle baktériumok méreganyagai, bélbetegségeket okozó vírusok, bizonyos hashajtók, illetve egyes gyógyszerek hatására, amelyek elősegítik a kiválasztást.

Felszívódási zavar okozta híg, vizenyős hasmenés fordulhat elő például Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás, illetve bizonyos daganatok kialakulásakor. Gyorsuló bélmozgás esetén a béltartalom csak rövid ideig érintkezik a gyomor-bél traktus felszívó felületével: ezt az állapotot gyógyszerek, savközömbösítő anyagok, hashajtók vagy hormonok okozhatják, amelyek ingerlik a bél simaizmait. Egyes baktériumok (szalmonellák, shigellák vagy kolera), vírusok vagy gombák heveny (gyorsan kialakuló és/vagy rövid lefolyású) hasmenést vagy ételmérgezést (toxikus hasmenést) is okozhatnak, amennyiben túlságosan elszaporodnak a bélcsatornában. Az ételmérgezések által kiváltott hasmenések megelőzéséről korábbi cikkünkben talál bővebb információkat: Tanácsok a nyári ételmérgezések elkerüléséhez.

Folyadék-, só-, vitamin- és ásványianyag-pótlás

Az étrendi kezelés során egy-két napos koplalás szükséges, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre azonban ilyenkor is ügyelni kell a só- és folyadékháztartás megfelelő egyensúlya miatt (a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában a kálium és a nátrium töltenek be alapvető szerepet). A diéta során csak fokozatosan építhetőek be az egyes élelmiszerek.

A pótlás enyhén sózott, cukor nélkül készített fekete vagy zöld teával, szűrt, natúr gyümölcslével, szénsavmentes ásványvízzel, ivóvízzel vagy zöldség-gyümölcs centrifugában készített sárgarépalével történik. A beteget kottyonként kell itatni - akár negyed vagy félóránként - még akkor is, ha hányingere van. A kiszáradás megelőzésére és kezelésére a gyógyszertárakban recept nélkül kaphatóak az úgynevezett "rehidráló" sókeverékek: az ebből készített italok gyermeknél és felnőtteknél is egyaránt hatásosak.

A tünetek enyhülésekor a folyadékot zöldségfőzettel, főtt burgonya leszűrt levével, sárgarépalevessel egészíthetjük ki (ez utóbbi esetben a megtisztított sárgarépát lereszeljük, hideg sós vízben puhára főzzük, majd áttörjük és ismét összeforraljuk). A burgonya és a sárgarépa fontos káliumforrás. A menüt száraz rántással készült rántott levessel, vizes burgonyapürével, burgonyahabbal (a főtt burgonyát burgonyatörőn préseljük át, hogy laza legyen), héjában vagy sütőben sütött burgonyával bővíthetjük. Rizsből és zabpehelyből nyáklevest is készíthetünk: a zabpelyhet hideg vízben körülbelül 10 percig kell áztatni, utána 20 percig főzni, majd leszűrni, áttörni, újra felforralni és sóval ízesíteni. Jó hatású továbbá a banán és az almakúra (naponta 1-1,5 kg nyers, frissen reszelt almát adjunk a betegnek, kis adagokra elosztva). Ezek az ételek könnyen felszívódnak a vékonybélből, emellett megnyugtatják a bél nyálkahártyáját és energiát adnak a szervezetnek. Az étrend tovább bővíthető sós lezsírozott húslevessel, kétszersülttel, enyhén pirított vizes zsemlével, fehér kenyérrel és ropival. A rostok közül a pektin adható, például alma, banán vagy hámozott őszibarack formájában. A zöldségfélék és gabonák közül a fehér- és a sárgarépa, a burgonya, a petrezselyemgyökér és a rizs fogyasztása ajánlott. A szorbittartalmú mesterséges édesítőszerek és a cukor kerülendőek, ugyanis fokozzák a bélmozgást.

A fertőzéses eredetű hasmenések kezelése:

Az ételmérgezések megelőzhetők a körültekintő vásárlással, valamint az élelmiszerek helyes tárolásával és a higiénés szabályok betartásával. A nyári hónapokban különösen megnő a fertőzésveszély, hiszen a melegben a baktériumok gyorsabban is szaporodnak. A kialakuló betegség súlyosságát az elfogyasztott élelmiszerekben lévő baktériumok mennyisége határozza meg. Fontos tudni, hogy megfelelő hőkezeléssel a baktériumok elpusztíthatók, hűtéssel viszont csak a szaporodásukat lehet meggátolni.

A gyorsan romló élelmiszereknél mindig ellenőrizzük a címkén feltüntetett fogyaszthatósági időpontot, az egyéb élelmiszereknél pedig a minőség megőrzési idejének dátumát. A gyártó által előre csomagolt áruknál (például tízdarabos csomagolt virsli, készétel konzervek, stb.), feltüntetett szavatossági idő csak addig érvényes, amíg fel nem bontjuk. Felbontás után lehetőleg azonnal fel kell használni őket, illetve legfeljebb egy napig tárolhatók még. Kosarunkban ne kerüljenek egymás mellé a csomagolatlan, különböző tisztaságú élelmiszerek. A hűtőszekrényben különítsük el a zöldség- és főzelékféléket, illetve a gyümölcsöket a többi élelmiszertől, például a felvágottaktól és a sajtoktól.

A tojásokat tároljuk hűvös helyen, előtte pedig tisztítsuk meg mindegyiket száraz papírtörlővel és távolítsuk el a durva szennyeződéseket. Feltörés előtt fertőtlenítsük az összes tojást klórtartalmú szerrel (2%-os hipós oldatban, 5-10 percig), ezt követően langyos vízzel öblítsük le mindegyiket. Fertőtlenítés után a tojásokat már ne tegyük vissza a tároló helyre; a feltört tojásokat rövid időn belül használjuk fel, addig is tegyük őket hűtőbe.

A húsokat közvetlenül a sütés, főzés előtt készítsük elő. A húst mindig a felhasználás előtt daráljuk le, darálva ne fagyasszuk le. Nyers hússal érintkezett felületekre és edényekbe ne tegyünk másfajta élelmiszert, például zöldséget, gyümölcsöt, illetve főtt, sütött ételt.

A főzéshez, sütéshez felhasznált különböző nyersanyagok tisztítását, előkészítését - például húsok, zöldségfélék - ne ugyanazzal a konyhai eszközökkel végezzük és ne ugyanazon a konyhai felületen. Kisméretű konyhában az élelmiszerek feldolgozását egymás után csak az előkészítő felület alapos tisztítása, fertőtlenítése után érdemes elkezdeni: a főzéshez, a tálaláshoz és fogyasztáshoz alaposan elmosogatott edényeket, eszközöket használjunk. Ügyeljünk rá, hogy a vágódeszka és más felületek hézagmentesek legyenek, ugyanis a kórokozók megtelepedhetnek a különféle résekben, ahol később elszaporodhatnak. A mosogatáshoz használt kefe, szivacs, kendő is legyen mindig tiszta, ezeket lehetőleg naponta fertőtlenítsük: mindehhez a mikrohullámú sütő az egyik legalkalmasabb eszköz (lásd korábbi cikkünket: Házi fertőtlenítés mikrohullámú sütővel). A felhasznált edényeket és konyhai eszközöket mosogatás után csorgatással szárítsuk, mivel a törölgetéssel is átvihetünk bizonyos szennyeződéseket. A személyi higiéniára is fokozottan ügyeljünk: csak tiszta kézzel fogjunk hozzá az ételek elkészítéséhez, és mindig mossunk kezet a különböző konyhai műveletek előtt és között.

Az ételkészítéshez minden esetben tiszta, jó minőségű és hibátlan nyersanyagokat használjunk. Megfelelő hőkezeléssel a kórokozó mikroorganizmusok teljesen elpusztíthatók. Az étel teljes mennyiségének fel kell forrnia, illetve át kell sülnie, a belsejében pedig mindenütt el kell érnie legalább két percre a 70 Celsius fokot. A hőkezelt készételeket rövid időn belül el kell fogyasztani, vagy hűtőben, 0 és +4 Celsius fok között kell tárolni őket. Ellenőrizzük rendszeresen a hűtő hőmérsékletét, az élelmiszereket pedig fajtájuk szerint elkülönítve, csomagolva, lefedve tároljuk.

A mélyhűtő hőmérséklete, így a fagyasztott élelmiszerek hőmérséklete is legyen 18 Celsius fok alatt. A mélyhűtött élelmiszereket közvetlenül a felhasználás előtt vegyük ki a hűtőből, felengedésük pedig a normál hűtőtérben vagy mikrohullámú készülékben történjen. A felengedett ételek sütésénél vagy főzésénél az élelmiszer közepének hőmérsékletét is állítsuk be a megfelelő értékre. Fontos, hogy soha ne fagyasszuk vissza az egyszer már felengedett ételeket!