Kialakulása, okai:

A nyirokrendszer egy olyan hálózatot alkot, amely nyirokerekből és nyirokcsomókból áll, és amelynek a szövetekből a nagyobb sejteket és molekulákat tartalmazó folyadék összegyűjtése a feladata. Egészséges esetben az ember szervezetében keringő testnedvek 1-2%-a található a nyirokerekben, ez a folyadék a nyirokcsomókon átszűrődve mintegy megtisztul, majd végül a szívhez közelítve a vénás rendszerbe ömlik. A vénás keringés elégtelensége esetén akár 30%-ra is megemelkedhet a nyirokutakon továbbított folyadék mennyisége, amennyiben viszont a nyirokkeringés akadályozott, pangás alakul ki, aminek következtében fehérjék, sejtek és folyadék lépnek ki a szövetek közötti térbe. Ezt az érhálózaton kívüli kóros folyadékfelhalmozódást nevezik vizenyőnek, vagy orvosi szóval ödémának.

Nyiroködéma akkor keletkezik, ha az ép nyirokrendszer túlterhelődik, illetve amennyiben a nyirokerek károsodnak és nem képesek szállítani az amúgy normális mennyiségű folyadékot. Túlterhelést a vénás keringés túlterheltsége (pl. mélyvénás trombózis utáni állapot), továbbá egyes gyulladásos megbetegedések (pl. a bőr orbáncos, gombás, gennyes fertőzései) hozhatnak létre. A nyirokerek károsodása öröklött fejlődési rendellenesség, vagy szerzett károsodás következménye lehet. Az öröklött nyiroködémának csecsemőkorban, illetve serdülőkorban jelentkező változata ismert, mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el az egészségestől. A szerzett formákat sérülés, (pl. tumor miatti nyirokcsomó-elvávolítás vagy sugárkezelés során, esetleg műtéti szövődményként), vagy külső összenyomás okozhatja (pl. akár a nyirokrendszert, akár más szerveket érintő daganat miatt). Hazánkban nagyon ritka, a trópusi országokban elterjedt a filariázis nevű, nyirokutakat megtámadó féreg-fertőzés. 

Tünetei,felismerése:

A nyirokerekből kilépő folyadék jellemzően a szervezet olyan részein halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatók. Tipikusan ilyen a kéz- illetve lábhát területe. A vizenyő ezeken a helyeken a bőr alatti puha, fájdalmatlan duzzanatként tapintható. Jellegzetessége, hogy az ujjbenyomatot megtartja. Általában az ujjak is duzzadtak, tövükben - a csecsemők kezére emlékeztető - mély redő található. Minél nagyobb mennyiségű a kóros folyadékgyülem, és minél régebb óta áll fenn, annál szembetűnőbb az egész végtag megvastagodása.

A vizenyő következtében az ödémás területen gyakran alakul ki a nyirokrendszer és a környező, bőr alatti kötőszövetek másodlagos gyulladása. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér fájdalmas kötegként tapintható, a betegnek hőemelkedése vagy láza van. Az ismétlődő gyulladások hosszú távon az ödémás terület megkeményedéséhez valamint a fölötte lévő bőr fokozatos megvastagodásához vezetnek. További szövődmények lehetnek az ödémás területen az ismétlődő orbáncos és más fertőző bőrbetegségek, továbbá ekcéma, sőt rosszindulatú daganatok kialakulása is előfordul.

A nyiroködéma felismerése nem okoz gondot az orvosnak, egyszerű megtekintéssel, tapintással megállapítható a kórisme. Eszközös vizsgálatra (nyirokérfestés, vagy izotópos nyirokkeringés vizsgálat) csak nagyon ritkán - a pontos kiváltó ok tisztázása érdekében - kerül sor.