Világszerte több mint 100 millió gonococcusos fertőzés következik be évente, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gyógyszerrezisztencia arányának növekedése miatt már közelgő tripper-válságra figyelmeztet. A fertőzés nem feltétlenül jár tünetekkel, de egyes férfiakban rendkívül fájdalmas vizelést, nőkben pedig akár meddőséghez és méhen kívüli terhességhez is vezető medencegyulladást okozhat. A fertőzés a HIV/AIDS hajlamot is megnöveli a betegekben.

"Abból az elméletből indultunk ki, hogy a gonococcusos fertőzés bizonyos adaptív immunválaszokat gátol, és részben ez magyarázza, miért fertőződhetnek meg többször is az emberek" - magyarázta Michael W. Russell mikrobiológus és immunológus professzor, a tanulmány szerzője. "Kiderült, hogy a gonococcusos fertőzés nagyon taktikusan szabályozza az immunrendszert, és olyan válaszokat vált ki, amit a baktérium legyőzhet, azokat a reakciókat pedig, amelyeket nem tud legyőzni, elfojtja."

Russel a gonococcusos fertőzésre adott immunválasz módosítása érdekében egy rákellenes terápiához fordult, melyet a tanulmány társszerzője, Nejat K. Egilmez fejlesztett ki. A NanoCap nevű nanorészecskés kezelés immunválaszt vált ki olyan daganatok ellen, amelyek alapesetben elfojtják az immunitást.

A mostani kísérletből kiderült, hogy az egereknek intravaginálisan beadott hatóanyag egy speciális, adaptív immunválasz kialakulását eredményezte: a szervezet N. gonorrhoeae-specifikus ellenanyagot termelt, és néhány nap alatt megszüntette a fertőzést. Egy hónappal később, amikor a kutatók megpróbálták visszafertőzni ezeket az egereket a baktériummal, kudarcot vallottak, ami azt jelenti, hogy az állatok megőrizték a visszafertőződés elleni védettségüket.

"Ezzel a kezeléssel visszafordítottuk az immunszupressziót, amit a gonococcusos fertőzés normál esetben kivált, és lehetővé tettük, hogy hatékony immunválasz alakuljon ki" - számolt be Russell. "Kijelenthetjük, hogy amikor az IL-12 mikrogömböket ily módon beadjuk, adjuvánsként szolgálva tulajdonképpen élő vakcinává alakítja a gonococcusos fertőzést, és gyakorlatilag védőoltással látja el éppen azt a populációt, amely ki van téve a visszafertőződés kockázatának."

Az egerekben kialakult immunitás egy hónapig tartott. A kutatók most azt vizsgálják, hogy meghosszabbítható-e az egerekben ez a védettség, később pedig szeretnék megkezdeni a humán kísérleteket is.

A Buffalói Egyetem kutatói a Journal of Infectious Diseases hasábjain számoltak be az eredményekről.